D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : m_zsigmond_het_krajcar.jpg
C Í M 
F ő c í m : Móricz Zsigmond: Hét krajcár
B e s o r o l á s i   c í m : Móricz Zsigmond: Hét krajcár
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Gleichner
U t ó n é v : Noémi
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-07-11
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-04-02
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Gleichner Noémi
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Műelemzés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Móricz Zsigmond (1879-1942)
V I A F I d : 22179627
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : vers
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : műelemzés
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : novella
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1932
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : 1879­ben Tiszacsécsén született. A család­anyagi gondjai miatt Prügyre, Móricz Zsigmond Tiszaistvándiba költözött. 1890­től a debreceni Református Kollégiumban, majd 1892­től Sárospatakon tanul, ahol nem érzi jól magát. 1899­ben Kisújszálláson érettségizik, író szeretne lenni. Debrecenben református teológiát és jogot tanul, a jogot Pesten folytatja. 1903­tól Az Újság gyerekrovatának vezetője. Első sikere a Hét krajcár (1908), mely a Nyugat első számában jelenik meg. Az íróról: Elbeszélésmód: Az író tételmondatokkal kezdi művét: "Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás­rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni." Eleinte felnőtt szemszögből látjuk az eseményeket, majd perspektívaváltás következtében a kisfiú nézőpontjából folytatja, tehát E/1. személyben (ez hitelesebb, személyesebb, mint 3. személyű elbeszélésmód). Az első 5 és az utolsó 2 bekezdés adja a novella keretét: az expozícióban a szegénység hangulatát érzékelteti az elbeszélő, a zárlatban magyarázatokat kapunk: a sok kacagás valójában a nyomorúságnak a gyermek előtt való leplezésére szolgál. Az előadásmódban meghatározó: tömörség, szűkszavúság, sűrítés. A Hét krajcárban az idillt és a tragikumot egyszerre ábrázolja az elbeszélő: kacaj és fuldoklás, nevetés és köhögés, öröm és nyomor vonul végig párhuzamosan a novellán. Stílusa, jellemzése: Naturálisan, reálisan ábrázolja a környezetet és a családot. Bemutatja a szegények nyomorúságos életét. A novella stílusa művészien egyszerű. A szavak egy része a mesék hangulatát idézi: pl.: terülj asztalkám, csudák csudája. Más szavak a gyermeknyelvből valók, vagy játékos kicsinyítések: pl.: huncut krajcárkák, csigabiga­csalogató. Az idegen szavak a környezet hangulatát mutatják be: pl.: almárium­üveges szekrény, sparhert­tűzhely. Szóhasználatban a népnyelvből merít, a népi, paraszti környezet érzékleltetésére. Ezt egyrészt a kiejtés szerinti (fonetikus) írámód segítségével (vót, asse, oztán, ozsonnaidő, lyányom), másrészt tájjellegű szavak használatával (putri, duggatni, kapafőd) éri el. Párbeszédekre épül, ez érzékletessé, élővé teszi a művet. Témája: A szegénység, a napszámos család nyomora, a mindennapi szükségletek hiánya Tartalma: Az édesanyának 7 krajcárra van szüksége ahhoz, hogy mosószappant vásároljon, hogy kimoshassa férje ingeit. Kisfiával együtt keresi a pénzt, de csak hatot találnak (3­at a gépfiókban, 1­et az almáriumban, az ötödiket az apuka­, a hatodikat az anyuka kabátzsebében). A hetedik krajcárt a koldustól kapják, de hiába, mert beesteledett és nincs pénzük lámpaolajra sem. Szerkezete: Expozíció: A Soós­család bemutatása Bonyodalom: Nincs pénz mosószappanra Kibontakozás: A krajcárok keresése, ami a gyerek számára csak móka és kacagás, de az anyjának fájdalmas tevékenység, hiszen szörnyű a szegénység és beteg is volt. Tetőpont: A koldustól kapnak segítséget, vagyis a 7. krajcárt (ez a nyomorúság ábrázolásának is tetőpontja) Megoldás: A hét krajcár összegyűlt, de már sötét van és lámpaolajra sincs pénz Móricz Zsigmond: Hét krajcár motívum­a címben szereplő szám a hét (meseszám), a nagy szegénység legyőzése nagy feladat számukra, mint a mesékben egy hősnek legyőzni a hétfejű sárkányt környezet leírása (lakás, bútorzat, ruhák) konfiktus­szükség és szegénység között, az anya játékra fordítja a szomorúságot, mosolyog sírás helyett, mert nem akarja éreztetni kisfiával elkeseredettségét alaphelyzet­nincs pénz, siratnivaló a szegénység, a koldus ad alamizsnát­a befejezés: csattanó (váratlan), aki kérni jött, az adja a pénzt A cselekmény alkotóelemei: A cselekmény tartópillére: AZ ELLENTÉT (az egész művön keresztül) Sírnivaló, amit az anya tesz <­­> kacagva teszi Boldognak tűnik a családi idill: szeretik egymást, játszanak <­> a keserves szegénység tragédiája Nincstelenség, szegénység <­­> anya lelki nemessége, gazdagsága Felnőtt, visszaemlékező férfi <­­> hajdani kisfiú gondolkodásmódja A gyerek elhitte, hogy a pénzkeresés játék. A felnőtt, aki visszapergeti az eseményeket, már megérti édesanyja hajdani magatartását, a kacagás mögé lát. Szereplők: Anya: Lelki gazdag, óvja a fiát a szegénység tudatától, a szomorú valóságtól, hiszen olyan kicsi még, joga van a boldogsághoz, a játékhoz. A gyerek miatt nyeli könnyeit, játékkal takarja a valóság tragikus világát. Kisfiú: Felnéz anyjára, vidám, jókedvű a pénz keresése közben. Eleinte cukorkára akarta költeni az almáriumban lévő krajcárt, aztán lelkiismeretessége miatt mégsem csente el a pénzt. A felnőtten visszaemlékezőről tudjuk, hogy nagyon szerette és felnőttként értette meg igazán édesanyját. Koldus: Jellemét, jószívét, emberségét beszédén keresztül ismerjük meg. Adakozó, kedves, adományával hangsúlyozza a család nyomorát. Köszönjük a figyelmet!:) VÉGE
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Balogh Ádám: Móricz Zsigmond - Árvácska
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Takács Regina: Móricz Zsigmond - Barbárok
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 10
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 11
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna