D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/061200/061213 F á j l n é v : tarsadalom_valtozasai.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/061200/061213/tarsadalom_valtozasai_kiskep.jpg F ő c í m : A társadalom változásai B e s o r o l á s i c í m : Társadalom változásai S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Tóbiás U t ó n é v : Glória I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-05-19 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-04-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Tóbiás Glória S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Társadalomtörténet T á r g y s z ó : magyarság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : társadalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : agrártársadalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : arisztokrácia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : dzsentri M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : parasztság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A polgári társadalom élén a nagypolgárság, a bankokat és az ipar-vállalatokat birtokló és irányító pénzarisztokrácia állt. A nagypolgárság a nagybirtokos arisztokráciához hasonlóan zárt és más társadalmi rétegektől elkülönülő csoportot alkotott. A két arisztokrata réteg életvitele sokban hasonlított: a pénzarisztokrácia is kastélyokat vásárolt vagy építtetett, és kifinomult életet élt. A magyar nagypolgárság zöme a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó családból került ki, akikhez néhány sikeres vállalkozó csatlakozott. A nagypolgárság származása miatt a politikába csak közvetett módon szólt bele. Az aktív politizálás a történelmi osztályok kezében maradt.
A polgári középosztály létszáma az ipar, az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy fejlődésével párhuzamosan egyre növekedett. Felszívta az egykori német polgárságot, az értelmiségi pályákra lépő polgárosuló népességet, a feltörekvő parasztságot és a zsidóságot. A középosztály közvetített és átjárhatóságot biztosított az agrár- és az ipari társadalom között. A középosztály mentalitása így nem volt egységes: keveredtek benne a rendi és polgári értékek.
Miután a kisipar és a kiskereskedelem súlya változatlan maradt a dualizmus korában, a kispolgárság száma és aránya nem csökkent, sőt, növekedett. A kisiparosok maguk is dolgoztak, s csak néhány alkalmazottat tartottak. Gondolkodásukat kettős helyzetük határozta meg: mint versenytárs szemben álltak a nagyvállalatokkal és az áruházakkal, vagyis a nagytőkével. Ugyanakkor tulajdonosként és munkaadóként természetesen elutasították a magántulajdont támadó irányzatokat.
Életmódjukban, mentalitásukban a kispolgársághoz tartoztak az állami kisalkalmazottak (vasutasok, rendőrök, csendőrök, postások, az intézmények altisztjei), akik az infrastruktúra és a polgári állam kiépülésével egyre népesebb csoportot alkottak.
Az ipari társadalom
Az agrártársadalom vezető rétegei
A magyar társadalom csúcsán mind politikai befolyását, mind vagyonát tekintve a birtokos arisztokrácia állt. A feudális időszakhoz hasonlóan zárt csoportot (kasztot) alkotott és elkülönült a társadalom többi rétegétől.
Közülük került ki a vezető politikusok zöme, kezükben volt a magyar termőföldek harmada. Hatalmuk fennmaradását címeik és - többnyire korszerűen felszerelt - földbirtokaik biztosították. Ezek megtartását segítette elő az ún. hitbizományi rendszer, mely az ősiséghez hasonlóan kivonta földjeiket a birtokforgalomból. (Az uralkodó által hitbizománynak nyilvánított birtokot nem lehetett eladni.) A hitbizományi rendszer megakadályozta a nagybirtok felaprózódását, és gátolta a parasztság földéhségének kielégítését. Az arisztokrácia politikai befolyását a bankok és nagyvállalatok igyekeztek megszerezni. Komoly jövedelmet jelentő igazgatóságaikba beválasztották az arisztokratákat, ami a nagybirtok és a pénzarisztokrácia összefonódását eredményezte.
Az egykori középbirtokos nemességből néhány család felemelkedett az arisztokrácia szintjére. Nagyrészüket, az ún. dzsentriket azonban a kártalanítás módja és a passzív ellenállás időszaka gazdaságilag kimerítette, és anyagi nehézségekkel küzdöttek.
Torlódó társadalom
Magyarországon a gyors gazdasági fejlődés megindította a polgárosodást. A folyamat a nagyvárosokban gyorsabban, míg vidéken lassabban bontakozott ki. Így - a térség országaihoz képest - egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkés jellegű társadalom.
A rendi és a polgári világ hatott egymásra, jó és rossz vonásaik ötvöződtek, és létrehozták a századforduló sajátos magyar társadalmát. Összességében elmondható, hogy a dualizmus idején a történelmi hagyományok révén az emberek életfelfogására és életvitelére a köznemesség gyakorolt hatást, a társadalom többi csoportja hozzájuk kívánt hasonulni.
A parasztság
A magyar társadalom legnépesebb csoportját - ha csökkenő mértékben is - a parasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás révén a telkes jobbágyok teljes jogú tulajdonosaivá lettek volt úrbéres földjeiknek, sőt, az egykori zsellérek közül is sokan földhöz jutottak a közös legelők felosztásakor. Így jelentős volt a földdel rendelkezők aránya. A népszaporulat következtében azonban a földbirtok gyorsan aprózódott, és a kilencvenes évektől az ország legégetőbb problémájává vált a növekvő számú földnélküli helyzete.
A falu társadalma erősen rétegzett volt. A falu életét a gazdag-parasztság (50-200 hold) irányította. Földjeiken napszámosok (bérmunkások) dolgoztak, de maguk is közvetlenül részt vettek a munkában. Jellemző a korszakra, hogy egy vagyonos gazdagparaszt kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy szinte vagyontalan "nadrágos" ember. A közép (10-40 hold) és szegényparasztság (1-10 hold) a maga ura volt, de az utóbbi általában bérmunka vállalásra is rákényszerült. Korszerű eljárások bevezetésére a pénzhiány miatt nem nyílt lehetősége, így földjei megtartása, esetleg néhány hold megszerzése érdekében önkizsákmányoló módon élt. A századfordulóra felduzzadt a földnélküliek (agrárproletárok) száma.
Mezőgazdasági bérmunkákból és a nagy középítkezéseken vagy a városi építkezéseken vállalt földmunkákból (kubikolás) tartották fent magukat. A nagy középítkezések befejeződésével, az 1890-es évektől a helyzetük romlott.
A paraszti társadalom sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek. Családjukkal együtt az uradalmakban éltek és dolgoztak. A cselédség teljes mértékben a földesúrnak, illetve a munkát irányító gazdatiszteknek volt kiszolgáltatva. Életkörülményeit így a helyi viszonyok határozták meg.
Tóbiás Glória
A társadalom változásai
Fogyatkozó területű birtokaikon gazdálkodtak, de a tőkehiány miatt nem tudták gazdaságukat modernizálni.
Így eladósodtak, és egyre többen vesztették el földjeiket. Létfontosságú volt számukra az állami (minisztériumi és megyei) hivatalok betöltése. A kor felfogása szerint állami hivatalnoknak lenni - szemben a vállalatoknál, bankoknál dolgozó magántisztviselőkkel - nem jelentett az "ősi névhez méltatlan" függést.
A birtokaikat elvesztő dzsentrik a századfordulótól egyre nagyobb számban jelentek meg az értelmiségi pályákon (ügyvéd, tanár, orvos), és összeolvadtak a feltörekvő polgári származású értelmiséggel. Mentalitásuk hatott az új polgári környezetre. Magukkal hozták nyitottságukat, a kultúra szeretetét és '48-as hagyományaikat, ugyanakkor számos polgári erény (mértékletesség, takarékosság, szorgalom) tagadását.
A dzsentrik jelentősen befolyásolták a kialakuló magyar középosztály szellemiségét.
A kialakuló nagyipari munkásság
A korszakban az ipari forradalom térhódításával párhuzamosan az ipari munkásság - ide számítva a kisipari munkásokat is - néhány tízezres csoportból több mint egymilliós osztállyá vált. Családtagokkal együtt 1910-ben létszámuk elérte a 2,5 millió főt, ami a népesség 13%-a.
A kialakuló munkásság összetételét az ipar szerkezete határozta meg. Jellemző volt a nehézipar és a nagyvállalati forma, ezért magas volt a szakmunkások aránya (kb. a munkásság fele). Jó bérezésben részesültek és kispolgári szinten élhettek. Jelentős részük Ausztriából vándorolt be (németek, csehek). A városi munkásság körében az asszimiláció a századfordulón felgyorsult.
A betanított és a segédmunkások bére - mivel hatalmas létszámban álltak rendelkezésre - alacsony volt. A női munkaerő alkalmazása csak a XX. század elején kezdett növekedni, a könnyűipar (pl. textilipar) fejlődésének megindulásával. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Antos Gábor: A reformkori társadalom U R L : http://dka.oszk.hu/061200/061212 K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Bánfalvi Győző: A paraszti társadalom átalakulása U R L : http://dka.oszk.hu/061200/061211 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 9 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 10 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |