D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : orsegi_nemzeti_park.jpg
C Í M 
F ő c í m : Őrségi Nemzeti Park
B e s o r o l á s i   c í m : Őrségi Nemzeti Park
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Balogh
U t ó n é v : Ágota
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-04-06
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-06-04
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Balogh Ágota
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : magyarországi nemzeti park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : természetvédelmi terület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fauna
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : flóra
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Őrségi Nemzeti Park
M i n ő s í t ő : intézmény
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Őrség
G e o N a m e s I d : 2769418
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Őrségi Nemzeti Park Magyarország tizedik nemzeti parkja. Fontosabb folyóvizei a Rába, a Zala amely középen szeli ketté az Őrséget, a harmadik pedig a Kerka. 2002. március 1-jén hozták létre. Magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektár. Központja Őriszentpéter. 44 település határát öleli fel. Hazánkban csak itt fordul elő az avarvirág. Emellett kiemelkedő faj a havasi éger és a fenyérgamandor. Az Alpok közelsége miatt az élővilága álltalában hegyvidéki. Környékén a megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli. Címerében látható a siketfajd, és a henye boroszlán. E miatt bükkösök és erdeifenyvesek jellemzik. Az erdőség hegyi kaszálóin megtalálható a európai zergeboglár és a kornistárnics. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom. Például a henye boroszlán, a pirítógyökér és a lednek. Fontosabb tudnivalók: Általánosságban: A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek. A lápréteken tavasszal a gyapjúsás fajok, szibériai nőszirom, A lápok jellegzetes rovaremésztőnövénye a kereklevelű harmatfű. Ilyen például a szőcei láprét, a Fekete-tó, a farkasfai ingóláp. Lápok és láprétek: zergeboglár, sárga sásliliom és különböző kosbor fajok virítanak. A hangyaboglárka lett az új címer jelképe. Az állatvilág igen változatos. Legfényesebb ékkövei a lepkék. Szentgotthárdot Őrség kapujának nevezik. Szakonyfalu és a Vendvidék része: Különleges madárvédelmi terület lett Őrség. Címer: A madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Henye boroszlán: Magyarországon is őshonos és védett növényfaj. Siketfajd: Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát. Magyarországon jelenleg már nem fordul elő. A hímeknek a nász idején szakálla van, és zöldes fémfény a mellén. A nősténynek nagy rozsdasárga folt van a mellén. Kis, elfekvő szárú, szétterülő cserje. Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai négytagúak, a leveles hajtás csúcsán végállló, dús csomóban nyílnak. A mérgező termés bőrnemű csontár, pelyhes és sárgásbarna. Örökzöld. Őrség: Szentgyörgyvölgy Vízrajz: Új címer: Állatvilága: Szentgotthárd: Források: Kiemelt területei: Őrség a lepkék földje lett. A siketfajd már hosszú évtizedek óta nem él ezen a vidéken. Több oka is volt annak, hogy a címer lecserélése mellett döntöttek. Hernyói kizárólag egy növényfajon táplálkoznak és csak néhány vöröshangyafaj képes őket felnevelni. Ezek közül is a nappali lepkék a legfontosabbak. Erdőkben: Például az itteni idős rezgőnyarak adnak otthont hazánk legnagyobb méretű nappali lepkéjének, a nagy nyárfalepkének, ami kékes-lilás színeivel a trópusi lepkéket idézi. Előfordul a narancssárga színben díszelgő nagy havasi tűzlepke. Nedvesebb réteken: Szárazabb helyeken: A szárazabb dombtetői réteken, legelőkön és a hagyományos portákra jellemző kaszáló gyümölcsösökben él a nagypettyes hangyaboglárka, ami meglehetősen ritka a nemzeti parkban. Valamint a mára már erőteljesen megfogyatkozott lápi tarkalepke, és a lilás fonákú lápi gyöngyházlepke. Itt él a mára már a kipusztulás szélére sodródott mutatós narancslepke is. De itt élnek a szintén nagy méretű színjátszó lepkék is, amelyek irizáló lila és barna színeik között a fény hatására váltogatnak. Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. Pedig a város nem szerves része az Őrségnek, de környező falvai igen. A halak közül kuriózum a dunai ingola is előfordul. Nemzetközileg védett, ritka szitakötőfajok is találhatóak itt, például a kétcsíkos hegyi- szitakötő és a sárga szitakötő. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges Legismertebb a Szentgotthárd-Farkasfa határán található Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás dagadóláp lett belőle. tavakat hoztak létre, mint a Hársas-tó, a Vadása-tó és a Himfai-tó. Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegőrzési terület az Ablánc patak völgye, a Gércei tufagyűrű és láprét, a Kemenessömjéni cserjés legelő, Különleges természetmegőrzési terület a Gyöngyös-patak és a kőszegi Alsórét. a Kőszegi-hegység, a Rába-völgy és a Ság-hegy. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. Ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő, a tüzesfejű királyka és a sárgafejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Őrségi Nemzeti Park
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 103
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 104
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna