|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : bukki_nemzeti_park2.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061100/061160/bukki_nemzeti_park2_kiskep.jpg F ő c í m : Bükki Nemzeti Park B e s o r o l á s i c í m : Bükki Nemzeti Park S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Karsai U t ó n é v : Lili I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-04-03 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-03-25 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Karsai Lili S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz A l t é m a k ö r : Természeti földrajz T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : Bükki nemzeti park M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : magyarországi nemzeti park M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : természeti táj M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : éghajlat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : növénytakaró M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fauna M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Borsod-Abaúj-Zemplén megye G e o N a m e s I d : 717582 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Bükki Nemzeti Park
Földrajz
Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Az ország legmélyebb barlangja: 250 m mély, 6700 m hosszú az István-lápai-barlang.
Látnivalók
A szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése.
Látnivalók 2
Elhelyezkedése
Lillafüred, vízesés
Látnivalók 3
Diósgyőri vár
A 12. századi vár helyén épült a 14-15. században a gótikus vár, amit a 16. században megerősítettek. Ma a vár fontos kulturális helyszín: vár játékoknak, fesztiváloknak, színházi operaelőadásoknak ad otthont.
Látnivalók 4
Kövek
Az agyagpala környezettől markánsan kiemelkedő mészkő sziklacsúcsok. Pl: Ablakoskő, Istállós-kő, Örvénykő, Buzgókő.
Növényvilág
A park 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket magasabban a gyertyános-tölgyesek követnek.
Növényvilág 2
A fennsíkon ritka növényfajok élnek: pl: tűzliliom, moldvai sisakvirág, sárga ibolya, északi sárkányfű, az orhideák közül a papucskosbor.
Északi sárkányfű
Állatvilág
A nemzeti park rovar világa igen gazdag. Tagjai: pl: bükki szerecsenboglárka, havasi tűzlepke, havasi cincér.
Szerecsenboglárka
Havasi tűzlepke
Havasi cincér
Állatvilág 2
Ritka madárfajok
Kerecsen sólyom, kövirigó, kígyászölyv, uhu.
Uhu
Kerecsen sólyom
Kövirigó
Kígyászölyv
Állatvilág 3
Az emlősök közül a hiúz, vadmacskák, gímszarvas, muflon, vaddisznó. a Bükk fennsíkon legel a híres lipicai ménes.
Lipicai ménes
Gímszarvas
Vaddisznó
Muflon
vadmacska
Hiúz
Vége
38.815 hektáron helyezkedik el
Papucskosbor
Boldogasszony papucsa
Vízszintesen elhelyezkedő gyöktörzsű, 20-50 cm magas növény, 3-5-ig széles elliptikus, érdes szőrű levéllel. Szőrös szárán 1 vagy 2, ritkán 3-4 virág fejlődik. Legfeltűnőbb része a sárga, 3-4 cm hosszú, felfújt és papucs alakúan, mélyen kiöblösödött mézajak, mely légy csapdaként szolgál. Virágzási ideje május-június között
Szára kopasz vagy apró pelyhes, levelei ép szélű, szálas lándzsásak. A virágok tömött, hosszúkás, végálló álfürtben állnak. Kékesibolya, ritkán rózsaszín vagy fehér. A portok szőrös.10-30 cm magas. Virágzás július-augusztus-ig.
A havasi cincér Közép-Európában sok helyütt kipusztult. Rendszeresen előfordul még Magyarországon és Dél-Európában valamit Szlovákia keleti részén. Ritka, védett faj! Élete az idős fákhoz kötött.1,5-3,8 cm hosszú, kék vagy kékesszürke szárnyfedők valamint az előháton bársony fekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A hím csápja hosszabb, mint a teste, a nőstényé kb testhosszúságú. Petéit bükktörzsek meglazult kérge alá rakja.
Elterjedési területének központja Dél- és Közép-Európa, de egész Európában és Nyugat-Ázsiában található. Magyarországon mindenütt előfordul nyár végén és ősszel az egyik leggyakoribb bogárlepke. Szárnyának fesz távolsága 20-26 mm. A nőstény elülső szárnya lekerekített, a hímé keskeny és hegyes. A nőstények keveset repülnek, petéiket a hernyó táp növényére a közönséges napvirágra helyezik. A növénytől nem repülnek messze. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Bükki Nemzeti Park K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tepliczky Cornelia: Bükki Nemzeti Park U R L : http://dka.oszk.hu/061100/061159 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 36 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 37 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |