D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : osi_civilizaciok.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ősi civilizációk
B e s o r o l á s i   c í m : Ősi civilizációk
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Iloskics
U t ó n é v : Milán
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-01-12
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-11-16
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Iloskics Milán
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Történelem általában
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Világtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : civilizáció
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kultúra
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : indiánok
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : aztékok
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : maják
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : művészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : építészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vallás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : írás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Közép-Amerika
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Inka Birodalom
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Ősi civilizációk Azték kultúra: Maja kultúra: Olmék kultúra: Tolték kultúra: Inka kultúra: Közép-amerikai indiánok. 850 körül alapították meg birodalmukat Tula központtal. A társadalom katonai alapon szerveződött, a toltékokat harcos hajlam jellemezte. Toltékok építészetét is a piramisépítészet jellemezte, de náluk oszlopok is megjelentek, amik a harcosokat ábrázolták (atlaszok). Jellegzetes tolték szobrok az áldozati edénytartó alakok. Közép-amerikai indián kultúra. Mai Mexikó (Veracruz és Tabasco államainak) területén. i. e. 1500 és i. e. 400 között Kultúrájuk példaként szolgált az utánuk jövő maják számára is. "a gumi népe" (az őserdőben található fák gyantás nedvét rugalmas golyókká lehet gyúrni) Építészet: Vallás: Kultúra: Vulkanikus kőzetből emelt piramis alakú emelvények. Első hatalmas építményeket, amik földből készültek. Első piramis (La Ventában). 33 méter magas, és egy közeli vulkán alakját utánozta (istenmaszkok, kőmozaikok, csiszolt jádék). Kőeszközök segítségével készítették. A hatalmas követet a közeli folyóhoz vonszolták, majd ott tutajokra rakták. Szertartási központ La Venta. Sámánisztikus vallást (sámán képes állatok, elsősorban jaguár alakját magára ölteni). A sámánok bódító hatású anyagok, hallucinogén gombák vagy dohány segítségével léptek kapcsolatba a természetfeletti világgal. Templomok titkos helyiségek. Számos más állatot is tiszteltek, ilyenek voltak a hárpiák (a fakoronákon élő majmokkal táplálkoztak), kajmán és a cápa. Kőfejek: 17 darab kőfejet találtak 20 tonna Kőfejeket sisakszerű fejfedő borítja, arcvonásaik afrikai jellegűek: mandula alakú szemekkel, nagy lapos orral és húsos ajkakkal ábrázolták őket. Olmék uralkodókat ábrázolnak. Aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációját hozta létre a 14–15. században. Birodalmukat katonai hatalomra alapították. Fővárosuk: Tenocstitlant (mai Mexikóváros) A mai Közép-Mexikó szinte minden népét leigázták. Hivatalos nyelve a klasszikus azték nyelv, más néven "navatl" volt. Vallás: Naptár: Központi helyet foglalt el a véráldozat. Úgy hitték, a vér működteti az egész mindenséget, ez az az életnedv ami erőt ad a létezésnek. Rengeteg istenük és istennőjük volt. Vallásos építményeik közül legjelentősebbek a teokallik. A vallási szertartások zenei kíséretét leggyakrabban ütőhangszerekkel biztosították. A hármas naptár mind a vallási, mind a mindennapi életben fontos szerepet játszott. Istenek védnöksége alá helyezett napmegnevezéseik kombinációja 52 éves ciklusban mozgott, ebben a periódusban egyedi napmegjelöléssel. E napneveket használták dátumozásra is. Közép-Amerikában élt civilizáció. Kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. Legjelentősebb ősi amerikai civilizáció. i.e 10000-i.u.1550 A főváros, Cuzco. Kövezett utakat építettek. 1533-ra az egész Inka Birodalom európai (spanyol) uralom alá került. Az inkák nézete szerint az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése. Művészetek Legtöbbször emberalakokat ábrázoltak, például előkelők és tisztségviselők életének jeleneteit, akik fényűző ruhát, színes tollfejdíszt és öltözéket viseltek. A maja falfestmények közül nem sok maradt fenn (harci jeleneteket, csata előtti szertartásokat, emberáldozatokat ábrázolnak). Anyagművészetet is a sokszínűség és az antropomorfizmus jellemezte. Építészet Építészetük legnagyobb remekei a templomok és paloták voltak (a csipkézett párkányok, a díszített ajtófélfák, a lépcsősorok és az ún. maja boltív). Matematika A számokat függőlegesen, alulról felfelé írták úgy, hogy a legalacsonyabb értékű szám volt alul, a legmagasabb pedig legfelül. A számok leírásához pontot és vonalat használtak. Vallás Maják szerint a világ egy mágikus hely, melyet isteni mágia tölt be, amely a földi és a mennyei világot köti össze. A többi közép-amerikai néphez hasonlóan a maják is hittek az idő ciklikus jellegében. Vallási, rituálés szerepet töltött be a labdajáték, amellyel a kozmosz működését akarták szemléltetni. Különleges szerepet játszott az emberi vér. Az emberáldozatok teljesen szokványosnak mondhatóak voltak. Írás Hieroglif írás, képjeleket, szótagjeleket és fonetikus jeleket egyaránt tartalmaz. Építészet Építészetükre nem jellemző a piramis. Nap-templomaikat és más reprezentatív építményeiket hatalmas, faragott kövekből rakták fel. Nem használtak kötőanyagot a házak falának építéséhez, a szabálytalan alakú köveket egymáshoz csiszolva rakták fel. Épületek felső szegleteinek domborművekkel való díszítésére. A belső tereket: arany- és ezüsttárgyakkal, valamint színes szőnyegekkel fedték be a falakat. Szövés Az inkák csodálatos, bonyolult mintájú, színes szőtteseket gyártottak. Gyakori díszítőelem volt a jaguár vagy a puma alakja. Machu Picchu „Öreg csúcs” Az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építették és 1570-ben hagyták el, majd kb. 400 évig „pihent”, míg 1911-ben újra felfedezték. A tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította. 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett. Cuzcótól 112 km-re északnyugatra, perui Andok déli láncolatában, 2450 méteres magasságban.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kérészy Levente: Maják
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 37
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 7. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 37
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna