|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : keresztes_haboruk.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/061000/061098/keresztes_haboruk_kiskep.jpg F ő c í m : A keresztes háború B e s o r o l á s i c í m : Keresztes háború S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Földi U t ó n é v : Gábor I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-01-10 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2012-10-08 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Földi Gábor S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Világtörténet T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika A l t é m a k ö r : Hadtörténet T á r g y s z ó : keresztes háborúk M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : háború M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : lovag M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 11. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 12. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 13. század M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A Keresztes háborúk A keresztes háborúk a katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11-13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik, Konstantinápoly elleni keresztes háború. A Keresztes lovagok I. keresztes hadjárat (1096-1099) A középkori világot az erős vallásos hit jellemezte. Európában a kereszténység volt a fő vallás, míg Délnyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten az iszlám. Mohamed próféta halála után utódai, a kalifák, megkezdték az iszlám fegyveres terjesztését előbb Ázsiában, majd Afrikában és végül elfoglalták az Ibériai-félszigetet. A hódító hadjáratok egyik fontos mozzanata volt, amikor 639-ben Omár kalifa serege elfoglalta Jeruzsálemet. Jeruzsálem elvesztése a keresztények számára nagy veszteség volt, mivel szent helynek tartották, amiért Jézus itt élt, tanított és a kereszthalált is itt szenvedte el. Ugyanakkor viszont a muszlimok és a zsidók számára is szent hely volt. A zsidóknak azért, mert itt állt valaha templomuk, valamint mert hitük szerint itt akarta feláldozni fiát, Izsákot Ábrahám, az isten parancsára, a muszlimoknak pedig azért, mert hitük szerint innen szállt Mohamed próféta a mennybe. Így Jeruzsálem vita tárgya lett a keresztények és a muszlimok között. A "szent hely" ma: Norvég keresztes hadjárat (1107 - 1110) 1107-ben I. Sigurd norvég király személyesen indított hadjáratot a Szentföldre 5000 katona és 60 hajó élén. II. keresztes hadjárat (1147-1149) Előkészületek
III. Jenő pápa szólította újból fegyverbe a kereszténységet. A pápa követe, Clairvaux-i Szent Bernát, VII. Lajos francia királyt és III. Konrád német-római császárt is megnyerte a tervnek. 1147 tavaszán több mint egymillió keresztes gyülekezett a Felső-Duna völgyében, ahonnan előbb a németek, utánuk a franciák Magyarország határára vonultak. A szentföldi események
1148. június 24-én Akkoban (ma Acre, Izrael Állam) került sor a középkor egyik legnagyobb "csúcstalálkozójára" amelyen III. Konrád és VII. Lajos mellett részt vett I. (Rőtszakállú) Frigyes, II. Henrik osztrák herceg, a Templomosok és a johannita lovagrend nagymesterei, a szentföldi és kis-ázsiai keresztes államok uralkodói. Királyi tanács Akkoban Damaszkusz ostromáról III. keresztes hadjárat (1189-1192) A seregek más és más útvonalakon indultak a szentföldre. Az angolok és a franciák hajón, míg a németek a hagyományos Duna menti útvonalon, Magyarországon keresztül. A szentföldi események
A keresztény seregek, hosszú ostrom után 1191. július 12-én bevették Akkot. Pár héttel az akkori győzelem után II. Fülöp Ágost francia király a francia seregekkel hazaindult. III. keresztes hadjárat (1189-1192) IV. keresztes hadjárat, vagy latin háború (1202-1204) A IV. keresztes hadjárat előzménye volt, hogy VI. Henrik német-római császár hadjáratot vezetett a Szentföldre, amely kezdetben sikeres volt, de Henrik 1197-ben hirtelen meghalt, így a hadjárat abbamaradt. Ezután a keresztes lovagok megalapították az úgynevezett Latin Császárságot, és a Keletrómai Császárság tartományait maguk között felosztották. Eugéne Delacroix: A keresztesek lerohanják Konstantinápolyt 1840 Egy Keresztes lovag pajzsa D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Keresztes háborúk A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 30 R é s z e k s z á m a : 1 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 7. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 30 R é s z e k s z á m a : 1 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |