D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1848_49_es_forradalom_es_szabadsagharc.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
B e s o r o l á s i   c í m : 1848/49-es forradalom és szabadságharc
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Antos
U t ó n é v : Gábor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-01-05
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2016-11-07
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Antos Gábor
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Hadtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1848/49-es forradalom és szabadságharc
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szabadságharc
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : forradalom
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : magyar történelem
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1848-1849
 M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc A népek tavasza - Az 1848-as forradalmi hullám 1. A forradalmak okai - eszmei alap: liberalizmus, nacionalizmus - rossz termésű évek, különösen 1847-ben élelmiszerek drágulnak - Ny-Európában: kisebb ipari válság+ az ipari forradalom miatt fellépő és megoldatlan szociális problémák - Közép-Európában: a polgári átalakulás lassúsága, alkotmány hiánya, az egységes nemzetállamokat követelő nacionalizmus - országonként/ területenként kissé eltérő követelések 2. A párizsi forradalom - február: utcai harcok, barikádok, Lajos Fülöp elmenekül - az új kormányban a munkásság is helyet kap - a munkanélküliség megszüntetésére nemzeti műhelyeket állítottak fel - bevezették az általános választójogot, majd választásokat tartottak - az új kormány bezárta a nemzeti műhelyeket, ezért újabb forradalom tört ki (jún), de ezt leverték - a hatalmat végül Louis Bonaparte (később III. Napóleon) szerzi meg, megszilárdítja az új rendszert - nem támogatja a többi európai forradalmat A forradalmi hullám 3. Az itáliai forradalmak - nincs egységes állam: Velence és Lombardia a Habsburgoké, ÉNy-on önálló állam Szárd-Piemont, középen a Pápai Állam, délen a Nápoly-Szicíliai Királyság - összefonódik a liberalizmus és a nacionalizmus - rendszeresek a felkelések az egységes államért (vezetőjük: Mazzini) - 1848 nyarán északon felkelések robbannak ki a Habsburgok ellen, amelyet Szárd-Piemont támogatott A Habsburgok hadvezére, Radetzky legyőzte őket - 1849 tavaszán újabb felkelés, de Radetzky ismét győz 4. A német területek - kb. 30 kisebb-nagyobb állam - felkelések a Rajna mentén, a dél-német nagyvárosokban és Berlinben - az uralkodók engedményeket tesznek, liberálisok kerülnek kormányra és együttműködtek a rend helyreállításában elveszítik a támogatottságukat - alkotmányozó gyűlést hívnak össze az egységes állam megteremtése érdekében - sok a vita a liberálisok és konzervatívok között - végül a poroszok erővel feloszlatják - Tanulság: "A kor nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és szótöbbséggel, hanem vassal és vérrel lehet eldönteni.” (Otto von Bismarck) 5. A Habsburg Birodalom forradalmai - márc 13.: bécsi forradalom, Metternich menesztése, az uralkodó V. Ferdinánd Innsbruck-ba menekül - alkotmányt követeltek, összeült az alkotmányozó gyűlés - nemzetiségek önállósodási kísérletei pl. prágai szláv kongresszus - nyáron ezeket visszaszorítják (olaszok, csehek) a liberálisok az Udvar mellé állnak aug 23.: 2. bécsi forradalom, leverik - a magyarok ellen Jellasicsot (horvát bán) küldik vereséget szenved (Pákozd), a magyarok Bécs felé közelednek okt 6.: 3. bécsi forradalom, leverik - dec 2. V. Ferdinánd helyett Ferenc József lesz az uralkodó - az alkotmányozó gyűlést feloszlatták és az uralkodó kiadta az olmütz-i oktrojált (kikényszerített) alkotmányt 1849. márc-ban ""1. § Az ausztriai császárság következő koronatartományokból áll: ausztriai főherczegség, magyarországi királyság, stb. 2. § Ezen koronatartományok képezik a szabad, önálló, oszthatlan és felbonthatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát. 14. § A császár szent, sérthetetlen és nem felelős. 18. § A császár hirdeti ki a törvényeket s bocsátja ki az illető rendeleteket. 19. § A császár nevezi ki és bocsátja el a ministereket 23. § A birodalom minden népeire nézve csak egy átalános ausztriai birodalmi polgárjog létezik. 37. § A törvényhozó hatalom a birodalmi ügyekre nézve a császár által a birodalmi országgyüléssel együtt, a tartományi ügyekre nézve pedig a császár által a tartománygyülésekkel együtt gyakoroltatik. 84. § A végrehajtó hatalom az egész birodalomban kizárólag a császárt illeti"" (Az olmützi alkotmányból, 1849. március 2.) A birodalom berendezkedése az olmütz alkotmány alapján A törvényes forradalom 1. 1848. március Pozsonyban és Pesten - Pozsonyban ülésezik az utolsó rendi o.gy (1847/48) - febr 24. párizsi forradalom márc 3: Kossuth felirati javaslata: kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány. Alsótábla elfogadta, a felsőtábla húzta az időt -márc 13. bécsi forradalom márc 14. felsőtábla elfogadta árprilis 11-én V. Ferdinánd aláírta. Ezek az átalakulást biztosító áprilisi törvények . Ezt segítették a pesti események is. - Pest: A párizsi események hatására a Fiatal Ma.o márc. 19-re bankettet akar - márc. 14-én érkezik a bécsi forradalom híre, ezért előrehozzák 15-re. Éjszaka Petőfi megírja a Nemzeti dalt, Írinyi József a 12 pontot - Útvonal: Pilvax egyetemek (tömegszervezés) nyomda (cenzori engedély nélkül) délután gyűlés a Nemzeti Múzeumnál (Nemzeti dal, 12 pont) Budán kiszabadítják Táncsicsot este megnézik a Bánk bánt. - a 12 pont egybeesett a liberális nemesség követeléseivel (a Fiatal Ma.o kihagyta belőle a radikális pontokat): felelős kormány, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság, jogegyenlőség A Batthyány-kormány kinevezése (márc 17.) Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak. Határain kivüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokra kinevezéseket szinte úgy Ő Felsége fogja, a 13. § szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar minister ellenjegyzése mellett elhatározni. A ministerium székhelye Buda-Pest. "Az országgyülés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s a mennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hivandja össze. A képviselők három évig tartandó egy országgyülésre, s ezen országgyülésnek mindhárom évi üléseire választatnak. Ő Felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni, s berekeszteni, sőt az országgyülést a három év eltelése előtt is feloszlatni..." "1848. évi VII. törvénycikk: Magyarország és Erdély egyesítéséről" "Az országgyülésre kiküldendő követeknek népképviselet alapján választására következők rendeltetnek: Akik eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak."... A legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: a) 300e. ft. értékü házat vagy földet, vagy 1/4 telket bírnak b) ha tulajdon műhelylyel vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. dJövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok)...." "Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mindszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes." 1. csoport: "E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapittatik meg." 2. csoport: " Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi." " Olly helyeken, hol eddig urbéri rendezés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik." 3. csoport: "Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztositékául ideiglenesen rendeltetnek" A törvények értékelése Forradalomból szabadságharc - az áprilisi törvényeket azonnal végrehajtották, azaz az úrbéres földeket megkapták a jobbágyok - rendezetlen maradt a majorsági földeken élők helyzete - Erdélyben és a Határőrvidéken nem tudták azonnal végrehajtani, mert nem voltak elkülönítve az úrbéres és majorsági földek nemzetiségi megmozdulások - nem rendezték a közös használatú földek (legelő, erdő, vizek) helyzetét - megoldatlan volt a szőlődézsma kérdése jobbágyfelkelések veszélye 1848 nyarán - nincs megegyezés arról, hogy hogyan lehet biztosítani a birodalom egységét és benne Ma.o függetlenségét - 1848 nyarán, az itáliai sikerek után az osztrákok nem akartak önálló magyar pénz- és hadügyminisztériumot - nem küldték haza a magyar katonákat - Batthyány és Deák tárgyalni próbálnak, de sikertelen - az Udvarnak nincs katonai ereje, ezért a nemzetiségeket fordítja a magyarok ellen - a jobbágyfelkelés veszélyes területekre kormánybiztosokat küldenek - felállítják a nemzetőrséget - megkezdődik a honvédség megszervezése - magyar bankjegyekkiadása (Kossuth-bankók) - népképviselet alapján történő országgyűlési választások - Kossuth javaslatára és a délvidéki események hatására az o.gy. elfogadta, hogy 200.000 újoncot sorozhassanak be A forradalmárok útvonala március 15-én Az ország helyzete 1848 nyarán Kossuth-bankó Az országgyűlés ülése - a jobbágyfelszabadítás pozitívan érintette a nemzetiségeket is - nem kaptak viszont lehetőséget az önálló nemzeti fejlődésre - 1848 májusában gyűléseket hívtak össze, hogy követeléseket fogalmazzanak meg - mivel különböző jogokkal bírtak, ezért sokszor egymással is ellentétbe kerültek - az Udvar kihasználta a nemzetiségeket a magyarokkal szemben - a horvátok, a szerbek és az erdélyi románok végig az Udvar mellett maradtak Hogyan viszonyultak az egyes nemzetiségek a magyar kormányhoz? Miért? - a szlovákok: nem fordulnak szembe a magyar kormánnyal, nyelvhasználatot és területi önkormányzatot akartak. Vezetői: Hurban, Hodza, Stur - a erdélyi románok (késik a jobbágyfelszabadítás!): elutasítják az uniót, kapcsolatba léptek a császári csapatokkal, vezetői: Saguna és Barnut, népfelkelést hirdetnek a magyarok ellen - a szerbek: területi autonómiát követelnek (szerb vajdaság), de soknemzetiségű a terület. Kossuth elutasította. Ezután etnikai tisztogatásba kezdtek a Délvidéken. Vezetői: Rajacic, Supljikac - a horvátok: vezetőjük Jellacic, birodalmon belüli függetlenséget akar, Bécs megígéri neki, később az önálló magyar hadügy elvetését követeli a kormánytól Osztrák karikatúra a birodalom belső helyzetéről A szabadságharc 1848 szeptemberétől 1849 februárjáig 1. A szeptemberi fordulat - az osztrákok legyőzik az olaszokat - V. Ferdinánd (jogszerűtlenül) visszavonja az áprilisi törvényeket (tehát a kormány megbizatását is) a magyarok ezt nem fogadják el Jellacic megtámadja az országot - Deák és Batthyány tárgyalni próbál, de sikertelen, ezért lemondanak - Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetbe került - a király egy osztrák katonát, Lamberget nevezi ki Ma.o katonai parancsnokává Pesten meglincselik - a végrehajtó hatalom irányítását az ekkor felállított Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB)vette át (okt 8.). Elnöke: Kossuth, aki ezzel az ország vezetője lett 2. Jellacic támadása Lamberg meggyilkolása - Jellacic Pest felé vonult - a Móga János vezette magyar sereg szeptember 29-én Pákozdnál megállította - a bán fegyverszünetet kért, majd Bécs felé menekült - ennek hatására Bécsben október 6-án újabb forradalom tört ki - Ozoránál Görgey Artúr legyőzte Jellacic egyik segédcsapatát - Móga követte a horvátokat, de megállt a Lajta folyónál, Ausztria és Ma.o akkori határánál - a következő két hét alatt az oszták fővezér Windisch-Grätz erősítéseket kap - végül Kossuth hatására a magyarok támadnak, okt. 30-án Schwchat-nál vereséget szenvedtek - ezután Windisch-Grätz leverte a bécsi forradalmat - dec 2-án V. Ferdinánd helyett Ferenc József (ur. 1848-1916) lépett a trónra nem kötötték az áprilisi törvények - ezután több irányból is megtámadták az országot a császári csapatok: Schlick északról, Puchner és a román népfelkelők Erdélyben, szerbek a Délvidéken és a fősereget vezető Windisch-Grätz a Duna mentén vonult Pest felé - a fővezérré kinevezett Görgey kerülte a csatát Windisch-Grätz-el és Buda felé vonult vissza (Kossuth támadást követelt) a kormány kiürítette a fővárost és Debrecenbe költözött (ezt Bem erdélyi sikerei tették lehetővé) a) Feldunai hadsereg: Görgey, hogy magára vonja az osztrák fősereget a Felvidék felé indult: a bányavárosokban feltöltötte a készleteket és szlovák újoncokat fogadott be - Vácon kiáltványt ad ki: a harc célja az ápr-i tv-ek betartatása (a tisztikar egysége miatt adja ki) 3. Hadmozdulatok 1848 decemberében - a haditerv szerint minden magyar seregnek a Tisza mögé kell visszavonulnia, hogy tavasszal támadást indíthassanak - a feldunai hadtestnek végül a Branyiszkói-hágón (49. febr.) való áttörés (Guyon Richárd vezette) után sikerült lejutnia a Tiszához b) az erdélyi sereg: a császári csapatok és a román népfelkelők K-felől fenyegették Debrecent. Ezt csak a székely népfelkelés akadályozta meg. Ezután Kossuth a lengyel Jozef Bem-et nevezte ki az erdélyi seregek főparancsnokává. Jól alkalmazta a tüzérséget, mozgékonyságot követelt, így több csatában is legyőzte az ellenséget (Piski, Gálfalva). Erdélyt megtisztította. A szabadságharc 1849 februárjától 1849 augusztusáig 1. A dicsőséges tavaszi hadjárat a) előzmények - Kossuth a lengyel Dembinskit nevezte ki főparancsnoknak, de a tisztek Görgeyt támogatták - febr. 26-27. Windisch-Grätz Kápolnánál legyőzi a magyar előörsöket - ennek hatására Ferenc József kiadta az olmützi (oktrojált=kikényszerített) alkotmányt, amely összekovácsolta a magyarokat - A vereség és a tisztikar hatására Kossuth ismét Görgeyt nevezte ki fővezérré b) a harcok - 1. szakasz: Klapka György terve szerint be kellett keríteni az osztrákokat Gödöllő térségében, hogy ne tudjanak visszavonulni Pestre - csaták: Hatvan, Tápióbicske, Iszaszeg (április 6.) - győztünk, de végül a bekerítés nem sikerült - 2. szakasz: a magyarok Komáromig üldözték a visszavonuló osztrákokat - végül Budát ostromolták meg és május 21-én visszafoglalták - az osztrák fősereg megsemmisítése nem sikerült Cseh karikatúra az olmützi alkotmányról c) Politikai következmények: - ápr. 14-én, a debreceni Nagytemplomban az o.gy elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot: Milyen válaszokat adott a magyar o.gy. az olmützi alkotmányra? Milyen okokkal indokolták ezeket? "1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik. 2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által Magyarország feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik...ezennel trónvesztettnek nyilváníttatik" 4. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig a nemzetgyűlés minden tagjainak egyajkú felkiáltásával s közmegegyezésével kinevezett kormányzó elnök Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozni." - válasz az olmützi alk-ra. Trónfosztás indoklása: horvát támadás, illegitim uralkodóváltás, orosz beavatkozás. Nincs döntés az államformáról, de teljes függetlenséget teremt (elszakadás) - kinyilvánította, hogy önvédelmi háborúról van szó, de nem segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből - Kossuth Szemere Bertalant nevezete ki min.elnöknek d) Katonai és külpolitikai következmények: - megerősödött magyar hadsereg (kb. 180.000 fő) - gyengülő osztrák hadsereg (kb. 200.000 fő) Ferenc József rájött, hogy Ausztria egyedül kevés a magyarok ellen a Szent Szövetség értelmében I. Miklós orosz cártól kért segítséget, aki 200.000 fős sereget küldött Ma.o-ra Paszkievics herceg vezetésével - A világ közvéleményének jelentős része a magyarok mellett állt, de a kormányok nem nyújtottak segítséget, nem ismerték el az ország függetlenségét (pl. Anglia-erőegyensúly) 3. A szabadságharc bukása 2. A nemzetiségi kérdés 1849 nyarán - Kossuth a nemzetiségi kérdés megoldására törekedett, mivel tudta, hogy csak akkor győzhet a szabadságharc, ha a nemzetiségek a magyarok mellé állnak. Kompromisszumra törekedett - az erdélyi románokkal és szerbekkel májusban tárgyalások: engedmények a nyelvhasználatban, de nincs területi autonómia a románok (vezetőjük: Iancu) elutasítják újabb etnikai tisztogatások - Júl. 14. Megbékélési tervezet (Balcescu és Kossuth fogadja el), majd júl. 28-án a nemzetgyűlés elfogadta a Nemzetiségi határozatot (törvényt). Ez széles körű nyelvhasználatot ad az oktatásban és a közigazgatásban, de elismeri a magyart, mint államnyelvet és nem ad területi autonómiát. - Ez pozitív előrelépés volt, bár nem adott többet, mint az olmützi alkotmány, de voltak benne biztosítékok. Viszont túl későn született meg és már nem marad idő a végrehajtására. - Szintén júl. 28-án kimondták a zsidóság emancipációját. Ők készek voltak az asszimilációra és végig támogatták a magyar kormányt. - az új osztrák fővezér a kegyetlenkedéseiről ismert Haynaulett - nyugatról támadt az országra - a kormány terve szerint az összes magyar seregnek Arad-Temesvár térségében kell gyülekezni és külön-külön legyőzni az oroszokat és az osztrákokat -Görgey ezzel nem értett egyet. Szerinte Komárom térségében kellene összpontosítani az erőket -Komáromnál (júl 2.) megpróbálta megállítani Haynaut, de sikertelenül. Így csak nagy késéssel és az oroszok háta mögött érkezett meg a Dél-Alföldre. -Erdélyben Bem is súlyos vereségeket szenvedett az oroszoktól (pl. Segesvár), majd ő is az Alföld felé vonult - a temesvári csatában (aug 9.) Bem is vereséget szenvedett - ennek hírére Kossuth lemondott és átadta a hatalmat Görgeynek, majd Török.o felé elhagyta az országot - Görgey aug. 13-án az oroszok előtt letette a fegyvert Világosnál - bízott abban, hogy az oroszok büntetlenséget érnek el az osztrákoknál - a fegyveres harc folytatására nem volt lehetőség: kevés volt az ember és a muníció - később elterjedt az áruló Görgey -kép. Ennek okai: - Kossuth vidini levele (1849. szept) szerint átadta a hatalmat, de nem hatalmazta fel a fegyverletételre, azaz árulással vádolja Görgeyt -Kossuth szerint a nemzet ereje elegendő lenne a további harchoz, ha belső ellenállás nem gyengítené - Görgey nem került osztrák fogságba, hanem az oroszok internálták - az árulás mítosza segített a tragédiát feldolgozni a nemzetnek - Legtovább (októberig) Klapka tartotta Komáromot és csak szabad külföldre távozás ígérete után adta át A piski csata animációja Buda visszafoglalása Az isaszegi csata animációja Than Mór: A komáromi csata - Jelentősége, hogy törvényes kereteket ad a polgári átalakulásnak, így az békésen ment végbe. - közjogi része alkotmányhoz hasonló - szétválasztotta a hatalmi ágakat, a végrehajtó hatalom felelős lett - viszonylag széles választójogot adott (a korban) - nem rendezte: - az Ausztriához fűződő viszonyt - hadsereg kérdését (pl. önálló hadsereg, katonai segítség) - a pénzügyi kérdéseket (pl. nemzeti bank, közös pénz) - a külügyi kérdéseket - vámok kérdését - a nemzetiségek helyzetét és jogait (egy politikai nemzet) - a majorsági földeken élő zsellérek helyzetét - a nem úrbéres szolgáltatások (pl. szőlődézsma) továbbra is érvényben voltak - a nemesek állami kártalanításának gyakorlatát nem rendezték - a céheket nem törölték el Karikatúra a szabadságharc leveréséről Kossuth toborzóútja az Alföldön Hadmozdulatok 1849 jan-febr. A Francia Köztársaság kormánya megfogadja, hogy garantálja a munkásoknak a munkából való megélhetést; Megfogadja, hogy munkát biztosít minden polgár számára; Elismeri, hogy a munkásoknak szervezeteket kell létrehozniuk abból a célból, hogy munkájuk törvényes hasznát élvezhessék (Dekrétum a munkához való jogról; 1848. február 25.)
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kovács Katalin: Kis magyar történelem
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 74
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 10. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 74
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna