|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : magyarorszag_nagy_tajai.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061000/061072/magyarorszag_nagy_tajai_kiskep.jpg F ő c í m : Magyarország nagy tájai B e s o r o l á s i c í m : Magyarország nagy tájai S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Jóföldi U t ó n é v : Katalin I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-09-26 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2016-05-11 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Jóföldi Kata S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T á r g y s z ó : tájegység M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : közigazgatási egység M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : éghajlat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Északi-középhegység M i n ő s í t ő : földrajzi hely T á r g y s z ó : Dunántúli-középhegység G e o N a m e s I d : 3053465 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Magyarország nagy tájai
Az árvíz ma is nagy károkat okoz. A hegységekből az Alföldre érkező folyók tavasszal és nyár elején áradnak, medrükből kilépve komoly károkat okoznak a településeken, az állatállományban és a szántóföldeken.
Magyarországnak 6 nagy tájegysége van. A Kisalföld, az Alföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság és a Mecsek, a Dunántúli-középhegység (ezt a két utóbbit a köznyelvben Dunántúlnak is nevezik) és az Északi-középhegység.
Az Alföld hazánk keleti felének nagytája. A Sió vonala és a keleti országhatár közt húzódik. Délen a szomszédos országok területén folytatódik, északon az Északi-középhegység, északnyugaton a Dunántúli-középhegység határolja.
Az Alföld mai felszínét a folyók és a szél formálta síksággá. Hazánk nagytájai közül az Alföld kapja a legtöbb napsütést. A nap nyáron forrón, perzselőn süt, a hőség sokszor meghaladja a 30 ˚C-ot. A tél fagyos, hideg, általában kevés a hó. Nagy a különbség a tél és a nyár hőmérséklete között. A csapadék egész évben kevés, ezért nagy területeket öntöznek. Gyakori az aszály. Aszály idején az erős napsütés és a szél hatására a talaj felülete kemény lesz, megrepedezik. Az Alföld éghajlata kontinentális.
Tájaink
ALFÖLD
éghajlata
Az Alföld természetes növénytakaróját, egykor gazdag állatvilágát a nemzeti parkok őrzik: a Hortobágyi Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park.
A Duna és a Tisza az Alföldet három részre osztja: A Duna-Tisza köze, a Tiszántúl és a Mezőföld alkotja. A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl változatos kisebb tájegységekre tagolódik. A mai felszínüket a folyók és a szél alakították ki.
Legalacsonyabb területek a folyók mentén széles sávban húzódó ártéri sík területek. Ezeket a folyók szabályozásuk előtt, a nagy árvizek idején termékeny iszappal töltögették fel. Ilyen jellegű táj a Hortobágy, a Nagykunság és a Jászság területe. Homokkal fedett a Kiskunság és a Nyírség.Termékeny talajú löszterületek a Mezőföld és – a Maros és a Körös folyók által határolt – a Maros-Körös köze. A Duna-Tisza közének középső, magasabb tája a Kiskunság. Felszínét vastag homokréteg takarja. A homokot a szél könnyen elszállítja. A szél által szállított homokot futóhomoknak nevezzük. A homokból a szél néhol 10-15 méter magas buckákat épít.
KISALFÖLD
A Kisalföld hazánk északnyugati részén található. A középső része alacsony, tökéletesen sík terület. A déli részén alacsony dombok emelkednek.
A hegyekből érkező folyó és mellékfolyói sok kavicsot, homokot, iszapot terítettek szét a Kisalföld déli területén, amely így termékeny talajú síksággá változott.
A Kisalföld legnagyobb állóvize a Fertő tó.
A Kisalföld éghajlata nem olyan, mint az Alföldé. A nyár kissé hűvösebb, a tél enyhébb, mint az Alföldön. Szinte egész évben fúj a nyugati, északnyugati szél. A szél csapadékot szállít a tőlünk nyugatra fekvő Atlanti-óceán felől. Az óceáni enyhe levegő mérsékli a téli hideget, gyakran okoz havazást.
ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG
Hazánk legmagasabbra nyúló tájegysége. Az Alfölddel dimbes-dombos táj köti össze. A hegyekből lefelé igyekvő patakok hordaléka ez. A víz által szállított törmeléket hordaléknak nevezzük. A hegyek lábához érve a folyóvíz ereje gyengül, a hordalékát lerakja, így alakulnak ki a hordalékkúpok.
A folyóvölgyek különböző részekre osztják: A Dunakanyar bal partján emelkedik a Börzsöny, azt követi a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység. A hegységeket folyóvölgyek és tágas medencék választják el egymástól.
A 900 méter magasságot meghaladó hegyekből több is van az Északi-középhegységben, de egyik csúcs sem éri el az 1500 métert. Legmagasabb csúcs a Kékes-tető
Területüket összefüggő, nagy kiterjedésű erdők borítják. A hegyvidéken sok a forrás és a patak. A Bükki Nemzeti Parkban sok védett növény és állat él. A patakok és a folyók vizét a Tisza gyűjti össze. Az Északi-középhegységben hűvösebb a nyár, és több a csapadék, mint az Alföldön. A tél is hidegebb. A hegyekben a hótakaró sokáig megmarad, ezért területe téli sportokra kiválóan alkalmas.
DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A Dunántúli-középhegység DNY-ÉK irányban húzódik a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig. Legfontosabb részei a Bakony, a Vértes és a Dunazug-hegység. Középmagas hegységek, tengerszint feletti magasságuk nem haladja meg az ezer métert, ezért nevezzük középhegységnek.
A hegyeket széles völgyek választják el egymástól. A Dunántúli-középhegység felszínét lapos hegyhátak, legömbölyített hegycsúcsok, lankás lejtők jellemzik.
A hegyvidéken sok a csapadék, a nyár hűvösebb, mint az Alföldön, télen a hótakaró tartósan megmarad, mert a hegyekben hideg a tél. A völgyekbe lesiető patakokat sok forrás táplálja. A mészkőben elszivárgó csapadékvíz hűs vizű forrásként tör a felszínre. Ez a víz fontos nemzeti kincsünk. A hegységet még sok helyen lombos erdő borítja. Leggyakoribb fája a bükk és a tölgy. A több száz éves faóriások a több száz évvel ezelőtti hatalmas erdők élő emlékei.
A Bakony a Dunántúl legnagyobb kiterjedésű hegysége. Vadregényes erdeiben még ma is sok a szarvas, őz, mókus, vadmacska. Egyik legszebb része a Cuha-patak völgye.
A hegyek belsejéből kibányászott szén, bauxit fontos nyersanyaga volt a hazai iparnak.
A hegyek kőzetanyagát, a mészkövet és a bazaltot már évszázadok óta fontos építőanyagként használták.
Az emberek a tágasabb völgyekben, falvakban élnek. Nagyobb városok ott épültek, ahol a lakosság az iparban dolgozik.
Történelmi nevezetességeiről, egyeteméről híres város Veszprém.
Tatabánya, Ajka jelentős ipari városok.
ALPOKALJA
Az Alpokalja hazánk legnyugatibb tája.
Két nagy részből áll: a hegyvidékből és a hegyvidék előtt elterülő dombságból. A Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység az Alpok keleti nyúlványai. A hegységet sűrű fenyvesek és lombos erdők borítják. A hullámos felszínű dombvidék anyaga kavics.
DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG
A Dunántúli-dombság hazánk egyik legváltozatosabb és legszebb tája. Keleti részén a Dunától a nyugati országhatárig, észak-dél irányban a Balatontól egészen a Dráva folyóig terjed.
Felszíne több kisebb dombvidékre tagolódik: A Zalai-dombságra, a Somogyi-dombságra és a Tolnai-dombságra.
A dombság felszínét széles völgyek és dombok tagolják. Ezeket a völgyeket hosszú évezredek alatt a folyók, patakok alakították ki az egykori sík felszínből.
A Dunántúli-dombság egész évben sok csapadékot kap. Nyugatról, az Alpok magas hegyei felől a hűvös, nedves nyugati szél szállítja a csapadékot. A patakok bővizűek.
A bőséges csapadék hatására a legelők dús füvűek, a rétek szép zöldek. Szarvasmarhák százait tenyésztik a jó takarmányon, a szénán.
A Zalai-dombság kincse a folyékony arany, a kőolaj.
Az őrség és Göcsej szelíd, lankás dombvidék. Hosszú dombsorok és kanyargós völgyek váltják egymást.
VÉGE D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Jóföldi Kata Sára: Kisalföld U R L : http://dka.oszk.hu/061000/061066 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 23 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 7. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 23 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |