Balogh Anna: A felvilágosodás [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A felvilágosodás A magyar felvilágosodás irodalomszervező: Kazinczy Ferenc (1759-1831) levelezések!! Fogságom naplója (6 évi fogság) ortológusok - neológusok rokokó, barokk - Csokonai Vitéz Mihály zeneiség, alliterációk, hangutánzás, megszólítás, stb. felvilágosodás - Berzsenyi Dániel, Kazinczy F. letisztult, közérthető, világos gondolatok, választékos nyelvi kifejezőeszközök Csokonai Vitéz Mihály Felvilágosodás Németország: Goethe (25 éves): Az ifjú Werther szenvedései (1774) levélregény Werther egy barátjához írt leveleiből áll össze a regény. Szerelmes Lottéba, azonban a nő máshoz megy feleségül -> W. öngyilkos Hatása: nagy felháborodás, öngyilkossági hullám (Werther-effektus; Szomorú vasárnap, Hídavatás) Testőrírók A felvilágosodás eszméit valló írók, akik Mária Terézia testőrségének tagjai. Az irodalomra, a műveltségre a gondolkodás elengedhetetlen feltételeként gondoltak. Franciaország: Voltaire: Candide avagy az optimizmus tézis-/kaland-/fejlődésregény Egy gondolat cáfolata: Leibnitz - világunk a lehetséges világok legjobbika Candide az igazságot keresi -> kiábrándul (szerelem, eltaszítás, megpróbáltatások: földrengés, fosztogatás, elmaradottság, gonoszság, a kultúra érvénytelen) Pangloss-tanítómester, Kunigunda-C. szerelme, végül megcsúful és utálatos, C. mégis elveszi -> munka Az európai felvilágosodás irodalma A 18. században több stílusirányzat élt egymás mellett (késő barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus), mégis a korszakot egy eszmetörténeti fogalommal szokás megjelölni: a felvilágosodás kora. Ennek az az oka, hogy az irodalmi szövegekben az eszmék hangsúlyos szerepet kaptak. A kor poétikai jellegzetességei közé tartozott, hogy lemondott a gyönyörködtetés elvéről, az irodalom esztétikai funkcióját nem tekintette elsődlegesnek, illetve az, hogy a bölcselet és tudomány összeforrt az irodalommal. Ez a poétikai törekvés elsősorban a francia felvilágosodást jellemezte, amely az európai irodalmak többségére döntő hatást gyakorolt. Kivételt képez az angol irodalom, mert az a társadalmi program, amelyet a francia felvilágosodás hirdetett, Angliában már a gyakorlatban is megvalósult. A felvilágosodás a múlthoz fűződő viszonyát alapvetően tagadásként határozta meg, s legfontosabb feladatának a múlt meghaladását tekintette. Így a korábban megingathatatlannak tűnő intézmények és megkérdőjelezhetetlen társadalmi szabályok létjogosultságát vonta kétségbe. Descartes A felvilágosodás nem volt előzmény nélküli. Egyik fontos előkészítője a descartes-i racionalizmus volt, amely a világ megismerését kizárólag az emberi értelmen keresztül vélte megvalósíthatónak. Azonban Descartes racionalizmusa nem terjedt ki a fennálló társadalmi intézményekre. A felvilágosodás ezzel szemben csak akkor fogadott el bármit, ha azt megerősítette az ész belátása. Ez a belátás azonban nem állt meg a kritikánál, hanem megoldási javaslatokkal is szolgált egy tökéletesebb társadalom megvalósítása érdekében. A másik filozófiai irányzat, amely a felvilágosodásra hatott, az empirizmus. Ez John Locke (1623-1704) nevéhez fűződik, aki a valós ismeret forrásának a tapasztalatot (empiria) tekintette, amely az érzékszervi érzeteken, az érzékelésen keresztül nyerhető. A racionalizmus és az empirizmus ugyan szemben áll egymással, de a felvilágosodás gondolkodói a racionalizmust az ész, az értelem módszereként fogták fel, amelynek segítségével a tapasztalati tényekből az általánosító megállapításig lehet eljutni. A felvilágosodás abból indult ki, hogy az ember eredendően jó, s ezért magától értetődik, hogy a helyes tudás birtokában annak szellemében fog élni. Ez a szemlélet kihatott a jövőfelfogásra is, amely a felvilágosodás szerint a tökéletesedést fogja elhozni, s ez a tökéletesedés a tudás és az értelem elterjedésével valósul meg. A felvilágosodás gondolkodói e cél elérését nem erőszakos társadalmi változások útján kívánták elérni, hanem a neveléssel. A felvilágosodás az embert elsősorban mint értelmes, gondolkodó lényt határozta meg. Az érzelmeket ugyan nem tagadta meg, a hangsúly azonban mégis a rációra és az emócióra esett. Az egyéniség fogalma ennek megfelelően az önálló gondolkodás képességét jelentette. Ezzel magyarázható, hogy a korszakban a lírai műnem jelentősége visszaszorult. A felvilágosodás fontos eszméi közé tartozott, s mindennapjaink jog- és szokásrendszerébe épült, az ember eredendő jogainak megállapítása, melyek mindenkit egyformán megilletnek. Ennek kiindulópontja az úgynevezett természetjogi érvelés, amely minden vallási nézetkülönbségtől függetlenül érvényesül. Ebből alakult ki az emberi és polgári jogok tana, amely megfogalmazta minden ember személyi sérthetetlenségét, biztosította a független bíróság előtti védekezés lehetőségét, a tulajdon sérthetetlenségét és a lelkiismeret szabadságát, amely közismert nevén a vallásszabadság. A francia felvilágosodás Maga kártékony őrült! Maga meg az istentelenség hirdetője! Úgy állítja be Istent, mint gonosz erőt, amely gaztettek elkövetésében leli örömét. Különösen vérlázító egy olyan embertől, aki mindenféle jóban dúskál, és saját boldogsága közepette embertársaiba kétségeket ültet! Ön beszél? Írásait elnézve sose pazaroltak még ennyi szellemi erőt arra, hogy állatokká süllyesszenek mindnyájunkat. Aki az ön könyvét olvassa, szeretne mindjárt négykézláb járni! A francia felvilágosodás, ami az összes között a legharciasabbnak nevezhető, Voltaire és Jean-Jacques Rousseau (zsan-zsak russzó) vitájától volt hangos. Közös célért munkálkodtak, de eltérő filozófiai nézeteik örökös ellenséggé tették őket. E korszak kezdetét jelképesen 1715-höz, XIV. Lajos halálának évéhez kötik. A francia felvilágosodás programja egész Európának adott követendő példát. Rousseau sokat nélkülözött, hazájában művei miatt száműzötté vált. Első írását a dijoni akadémia pályázatára írta 1750-ben Értekezés a tudományokról és a művészetekről címmel. Rátalált hivatására: ...egy másik világ jelent meg előttem és már emberré váltam. Értekezése szerint sem a tudomány, sem a művészet nem vitte előrébb az emberiséget. A kultúra és a civilizáció megrontotta az erkölcsöket. "Térjünk vissza a romlatlan ősállapothoz, az emberiség természetes létformájához! " Második értekezését szintén akadémiai pályázatra írta. Ebben a társadalmi bajok okát a magántulajdonban látta. Voltaire-nek tiszteletpéldányt küldött, aki így reagált: "Íme, egy koldus filozófiája, aki azt szeretné, hogy a szegények kirabolják a gazdagokat!" Rousseau társadalombölcseleti tanulmánya: a Társadalmi szerződés. "Az ostoba állami intézmények a közhatalom segítségével szentesítik a gyengék elnyomását és az erősek igazságtalanságát!" E forradalmi hatású tanulmány központi gondolata a népfelség elve. Rousseau kimondja: az uralkodó hatalma nem Istentől való. A hatalom egy társadalmi szerződés eredményeként jön létre. A nép bízza meg az uralkodót a kormányzással, és e szerződést vissza is vonhatja, ha az nem működik megfelelően. A francia felvilágosodás másik szellemóriása, Voltaire, jómódú családból származott. Kegyeiért idegen uralkodók versengtek, de hazája világi és egyházi vezetői szemében ő is szálka volt. Angliába száműzték, ahol egy fejlettebb társadalmi rendet ismerhetett meg. Legtöbbet emlegetett regénye, a Candide (kandid) avagy az optimizmus 1759-ből. Műfaját tekintve tézisregény. Leibniz (lejbnic), német filozófus tételét vonja kétségbe: Ha a legfőbb jó, Isten teremtette a világot, akkor a világ is a lehető legjobb a lehetséges világok közül. Voltaire nem elvont fejtegetéssel cáfol, hanem a cselekmény alakításával. Candide, a neve alapján is jámbor lélek, vándoréletre kényszerül. A cselekmény az út során megélt kalandokból áll össze. Ezért a mű pikareszk, utaztató regény is. Valamennyi civilizált társadalom bűnösnek bizonyul, kivéve Eldorádót. E különleges hely a tökéletes társadalom példája, vagyis utópia. Voltaire művében a természetben élő primitív népek a legelvetemültebbek: kannibálok. A természetet is gonosznak tartja. Ezt a valóság az 1755-ös lisszaboni földrengéssel példázta számára. Ezért kimondja: nincs Gondviselés. Rousseau nem értett vele egyet: Ha szétszóródva az erdőben laktak volna, semmi bajuk nem lett volna! -summázta a tragédiát. Voltaire műve az optimizmust csúfolja ki. Candide hol a pesszimista Martin szavainak, hol Pangloss mester nyakatekert okfejtéseinek hisz, amelyek lényege: a világ jó. A legkisebb remény esetén is visszanyeri hitét, hogy aztán az író csúfolódó játéka újra rácáfoljon. Rousseau ebben sem értett egyet Voltaire-rel: Az az optimizmus, melyet Ön oly kegyetlennek talál, mégiscsak vigaszt nyújt nekem a fájdalmakban, melyeket Ön elviselhetetlennek fest le előttem. Candide útja véget ér. Az író szatirikus paródiájában a halott szereplők újra élnek, életkoruk sem változik. Csupán Kunigunda lett csúnya. Candide és társai Törökországban telepednek le, ahol egy török paraszttól kapnak tanácsot: …a munka távol tart tőlünk három nagy szerencsétlenséget: az unalmat, a bűnt és a nélkülözést. A műveljük kertjeinket eszmény a rossz világtól való elfordulást is jelenti. Voltaire és Rousseau, a két nagy ellenfél vitáját a halál zárta le. Azóta a párizsi Panthéon falai próbálják kibékíteni a két szellemóriást. http://zanza.tv/irodalom/felvilagosodas-klasszicizmus-rokoko-szentimentalizmus/francia-felvilagosodas-irodalma A német és a francia felvilágosodás 1790-es évek, Habsburg uralom Mo.-on Martinovics Ignác, a tervezett felkelés vezetője a francia forradalom eszméivel rokonszenveztek: a fő hatalom a nép kezében van, amelynek nemcsak joga van eltörölni a királyságot, hanem kötelessége is ezt megtenni, ha a maga szentséges jogaival élni akar az összeesküvés előtt lebuktatják őket, Martinovicsot (is) kivégzik, Kazy.-t elítélik Kazinczy Ferenc Bessenyei György "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem." /Magyarság/ Ágis tragédiája c. drámája - 1772 - a magyar felvilágosodás kezdete Batsányi János (1747-1811) (1763-1845) nem testőríró, de jelentős személyiség: első magyar irodalmi társaság (Kassai Magyar Társaság) első magyar irodalami folyóirat (Magyar Museum) Kazy.-val együtt, de nézeteltérések Kármán József (1769-1795) Fanni hagyományai c. regénye - egyik legfőbb magy. szentimentalista alkotás irodalmi programja - Uránia c. folyóiratban: A nemzet csinosodása eredeti művek olvassanak a nők is szellemi kp. legyen Pest Életútja 1773 (nov. 17.) Debrecen apja: Csokonai V. József, borbély, seborvos meghal, mikor Cs. 12 éves anyja: Diószegi Sára (később ő intézi fia hagyatékát) 1780-tól a debreceni kollégium tanulója teológushallgató, olvasótársaság, önképzőkör olasz, latin, francia, német görög (+) Gyermekévek: 1792-től levelezik Kazinczyval 1795-ben kizárják a kollégiumból korábbi panaszok - istentiszteletek kerülése, szabályszegések Pestre megy (az iskola helyett), írókkal találkozik + megnézi Martinovicsék kivégzését + nem tud elszámolni a gyűjtött pénzzel joggal próbálkozik, de otthagyja (végleg) Fiatalkori bukkanók: 1797, Komárom, Vajda Julianna - Lilla, Lili lassan igaz szerelemmé alakul (9 hónap), eljegyzik egymást apa kikötése: fizető állás -> míg ő állást keres (Csurgó - tanár), Lilla másnak ígéri magát (kereskedő) reményei összeomlanak 1796: Diétai Magyar Múzsa (diéta=ogy) egyszemélyes verses hetilap csurgói tanítás (9 fő), nagy lelkesedés, Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak - drámák Dorottya (vagyis a dámák diadalma a Fársángon) - komikus eposz :D + verseskötetek 1800, vissza Debrecenbe, szűkös élet 1802 - debreceni tűzvész - házuk leég tüdőbaja súlyosbodik 1805 (jan. 28.) meghal, temetését Domby Márton rendeztette (barátja, első életrajzírója) Az utolsó évek: Munkássága: "Csak Lillát hagytad volna" - szerelem: Pályaképe Poeta natus + Poeta doctus Költészetének sokszerűsége: 1) A deákos klasszicizmus ill. az iskolai versgyakorlat hatása: Egész életét és költészetét meghatározták a Debreceni Református Kollégiumban töltött évek. Itt bontakozott ki kivételes költői tehetsége, itt szerzi meg korát meghaladó műveltségét; több nyelven beszél, ír. Két verstípus: - a sententia költészetet, mely egy többnyire antik eredetű bölcsesség verssé formálása volt. - a pictura költészetet, mely természeti jelenség vagy emberi karakter verssé formálása volt. Az estve (1794.); Konstancinápoly (1794.) 2) Diákköltészet: A tanárok, tantárgyak, a közvetített értékek kigúnyolása. Jellemző módja az emelkedett formához rendelt kisszerű tartalom Óda az árnyékszékhez 3) Népiesség: A német (Herder) közvetítéssel eljutó népiesség egyik első képviselője a magyar irodalomban. Első magyar népies helyzetdal: Estve jött a parancsolat (1791.), átdolgozva: Szegény Zsuzsi a táborozáskor (1802.). Első magyar tündérmese lejegyzése: A méla Tempefői című színműben. Viszonya ambivalens a népiességhez. 4) Rokokó: A hatás legteljesebben két ciklusban, a Lilla-dalok és az Anakreoni-dalok címűekben jelentkezik. A látszólag könnyed forma -a személyes boldogság megtalálásának reményét és a pillanatnyi idillek mulandóságát. 5.) Szentimentalizmus: A világból, a társadalomból kitaszított vagy onnan önként távozó ember fájdalma szólal meg. A felfogásnak megfelelően a díszlet gyakran a természeti környezet, ahol a természet egyes jelenségeivel felerősíti vagy ellenpontozza a lírai én fájdalmát. A Magánossághoz (1798.); A tihanyi Ekhóhoz (1803.); A Reményhez (1803.) Berzsenyi Dániel felvilágosodás-romantika határa Horatius ~ mester -> klasszicista vonások, sok antik utalás szentimentalizmus érzelmeiben sokkal hevesebb, energikusabb -> meg nem értettség (Kölcsey) Ódái: A magyarokhoz I., A magyarokhoz II. hazafiasság, magyarságtudat kifejeződése klasszicista formában idő-és értékszembesítés (Kölcsey, Ady) Elégiái: Osztályrészem, A közelítő tél mulandóság, az ifjúság elvesztése

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar