Balogh Anna: Barokk : Zrínyi: Szigeti veszedelem [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Barokk (Zrínyi: Szigeti veszedelem) Pázmány Péter A keresztény megközelítés A Szigeti veszedelem A barokk korszaka Heroizálás 'hősiessé tétel' Történelem vs. cselekmény Téma és felépítés Források és minták Az eposz üzenete Cselekmény Zrínyi Miklós élete olasz eredetű barocco nyakatekert okoskodás, furfang szóból kb. 1600-1750-ig tartó stílusirányzat és művelődéstörténeti korszak humanizmus + reformáció -> megbomlik az egyház teljhatalma ez ellen (egyházi részről megindult az ellenreformáció a jezsuita rendnek nagy szerepe volt a terjedésében Ellenreformáció a hatalom kultuszának kifejezője célja a régi rendszer, a feudalizmus visszahozása szolgálatába szegődött a barokk a vallási dogmák kizárólagosságáról igyekezett meggyőzni a népet az emberi élet semmit sem ér, hisz a halál elkerülhetetlen pokolbéli szenvedéssel fenyegetőzik A barokk stílus jellemzői emelkedettség, pátosz, ünnepélyesség a hősiesség kultusza tetszelgés, magamutogatás színpadiasság - a látszat a fontos a lényeg helyett különleges, bonyolult kifejezésmód túlzó fokozások, nagyítások illúziókeltés A barokk irodalom kedvelt témái: gyorsan elfutó idő, melyben az ember csupán jelentéktelen része a mindenségnek élvezet, testiség dús pompa a játék megjelenítése A barokk irodalom nem egyénit akar létrehozni, hanem a meglévőt választékosabban kifejezni példaképei az ókori római költők nagyjai: Horatius, Vergilius legfőbb célja a gyönyörködtetés jellemző kifejezőeszköze a concetto ~ meghökkentő, bonyolult, túlzó metafora a hasonlatokat, metaforákat vég nélküli láncban kapcsolja össze kedvelt műfajai a tragédia és az eposz az 1. nagy barokk eposz: Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (16. sz. 2. fele) 1600-1772 megteremtője a feudális uralkodó osztály (arisztokrácia, nemesség) a török kiűzése után erősödik az abszolutizmus a 17. sz. elején az esztergomi érsek Pázmány Péter jezsuita szerzetes jezsuita kollégiumok országszerte jó tanulmányi eredmények főúri családok (és jobbágyaik) megtérítése nyomdák üzemeltetése Zrínyi Miklós politikus és hadvezér, aki az irodalmat csak szabadidőben művelte. 1620. május 1-jén született a családi birtokon Ozalj várában, vagy Csáktornyán (bizonytalan), nagybirtokos családban Apja Zrínyi György, anyja Széchy Magdolna Habsburg-hű, katolikus nevelés Tanulmányok: Graz, Bécs, Nagyszombat, Velence, Firenze, Róma, Nápoly Az 1640-es évek eseményei: 1. A testvérek fölosztották a birtokot: Péteré a horvátországi, tengermelléki részek, Miklósé a magyarországi területek. 2. Miklós részt vett a harmincéves háborúban. 4. Elkezdte írni a "Szigeti veszedelem" című eposzt. 5. Megnősült; első felesége Draskovich Mária Eusébia volt, akit verseiben Violának hívott. 6. Tábornok, majd horvát bán lett. Az 1650-es évek eseményei: 1. Meghalt felesége, Viola. 2. A bécsi udvar engedélye nélkül kezdett várat építeni: ez lett Zrínyi-Újvár. 3. Újból megnősült; második felesége Löbl Mária Zsófia volt. (három gyermek, mindhárman hamar meg is haltak) Az 1660-as évek eseményei: 1. Megszületett Ádám nevű fiuk, aki 29 évet élt. 2. I. Lipót német-római császár és magyar király őt nevezte ki a magyarországi hadak fővezérének. 3. Megindította Európa-szerte híressé vált téli hadjáratát a törökök ellen. 4. 1664. november 18-án egy vadkanvadászat során veszítette életét a kursaneci erdőben. Műfaj: eposz~ kötött formában írt nagy terjedelmű epikai mű. Főhőse rendkívüli képességekkel rendelkezik és természetfeletti lényektől támogatva/akadályozva olyan hősi tetteket hajt végre, amelyek kihatnak egy egész közösség életére. - a barokk esztétikai értékítélet szerint a legmagasabb rendű műfaj - a dédapa emlékének méltó megénekléséhez szükséges nagy formátumú műfaj Minták: Homérosz (Íliász), Vergilius (Aeneis), Tasso (Megszabadított Jeruzsálem) Antik elemek: - mintakövetés, antik utalások, eposzi kellékek használata Kellékek: - propozíció ("Fegyvert s vitézt éneklek" : Aeneis; "harag": Íliász) - invokáció (múzsa: Mária, Magyarország védőszentje, Tasso múzsája) - enumeráció (az 1. énekben: török sereg, az 5. énekben: magyar sereg) A mű eredeti címe: Obsidio Szigetiana, a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki 1647-48 telén keletkezett Téma: a dédapa 1566-os szigetvári várvédelme és hősi halála Cél: megmutatni, hogy szigetvári mintára kiűzhető a török Magyarországról Szigetvár: a XVII. századi, erkölcsileg züllött ország idealizált ellenképe vitézség, hősiesség, erkölcsi emelkedettség, egység jellemzi Felépítés: 15 ének, 1566 strófa (mindez művészi tudatosságra vall!) Szerkezet: 1-6. ének: Expozíció 7-13. ének: Bonyodalom, a fő cselekmény 14-15. ének: Tetőpont, megoldás Verselés: négyütemű, többnyire felező 12-esek, bokorrímek Történelmi tények: I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós, a költő dédapja ellenezte, hogy a töröknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre csökkent védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. Hitelesség A mű alapvetően a történelmi hitelességre épül, de ez csak a keret A valóságos személyek ( Zrínyi, Szolimán, Rustán stb.) mellett számos kitalált (pl. Radivoj ) vagy több alakból összegyúrt hős (Deli Vid, Farkasics ) szerepel a műben Történeti szempontból hiteles a mű fő eseménye is - Szigetvár -, de Zrínyi már a bevezetőben jelzi, hogy "fabulákkal keverte az históriákat", és a történetíró szempontja nem azonos a költőével: "Zrínyi Miklós kezének tulajdonítottam Szulimán halálát: horvát és olasz cronikákbul tanultam, a törökök maguk is így beszélik..."; Zrínyinek az a célja, hogy figyelmeztesse saját korának olvasóját: vegyenek példát a szigeti katonák hősiességéről és fogjanak össze. A költő szerint a katonák erényével (hazaszeretet, önfeláldozás, erkölcsi tisztaság) megmenthető az ország, kiűzhető a török és megteremthető Magyarország szabadsága. Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédők, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak hősies küzdelmét és halálát, a török felett aratott győzelmét mondja el A szigetiek mentesek azoktól a bűnöktől, amelyek a korabeli magyarságot jellemezték. A legkiválóbb erények testesülnek meg bennük: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság, vagyis mindaz, amit a kor heroizmusa elvár Ilyen védősereg ellen nem elégséges a törökök számbeli, anyagi és technikai fölénye Ezért hihető el, hogy a török győzelme csak látszatsiker, valójában veszítenek, hiszen seregük szétzüllik, vezérük elpusztul, miközben a szigetiek megdicsőülnek Az eposz egyik fő erőssége a szerkezete: A kompozíció eleget tesz a barokk szerkesztés kettős követelményének: látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját A tulajdonképpeni főcselekmény, a vár ostroma, csak a VII. énekben kezdődik A terjedelmes bevezető szerepe: bemutatja Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit felvonul előttünk a hatalmas török sereg látjuk a feszület előtt imádkozó Zrínyit A hosszú bevezető elsősorban arra szolgál, hogy hihetővé tegye: nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó sereget A vár ostromát bemutató hét ének (VII-XIII) szerkezetére a tömörítés és a változatosság jellemző A magyaroknak dicsőséget hozó ostromot leíró X. éneket Juranics és Radivoj hősi, de tragikus kimenetelű története előzi meg A török sereg széthullását, a lázadást bemutató XI. ének után Delimán és Cumilla szerelmi epizódja következik Majd a pogány érzéki szerelem ellenpárjaként Deli Vid és Borbála története, a hitvesi szerelem szép példája Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűséget érzékeltető véletleneknek is: Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykérő levélből értesült a vár súlyos helyzetéről, és felkészül a végső támadásra A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig felviszik a menybe, akik így diadalmaskodnak Források és minták Keresztény elemek: - csodás elemek a keresztény vallásból - invokáció Szűz Máriához a középkori himnuszok fordulataival - a hősök Krisztus nevéért, a kereszténységért halnak hősi halált, megvetve a világi javakat - a főhős a barokk eszménykép megtestesítője: Athleta Christi = Krisztus katonája - e főhős jellemzői barokk jellegzetességek: hősiesség, önfeláldozás, vértanúhalál, megdicsőülés Műfaj Eposzi kellékek 1. Invokáció ~ segélykérés a Múzsától 2. Propozíció ~ témamegjelölés 3. Enumeráció ~ seregszemle 4. Anticipáció ~ előre sejtetés 5. In medias res ~ dolgok közepébe vágás (eposzi kezdés) 6. Deus ex machina ~ csodás elemek, isteni közbeavatkozás (az emberi életbe) 7. Epitheton ornans ~ állandó jelzők 8. Eposzi hasonlatok ~ hosszas, részletező hasonlatok - a török támadás oka: a keresztények bűnös élete - bűnhődés: a várvédők önfeláldozása - bűnbocsánat: Isten az erkölcsi értékeket látva megszabadítja a keresztényeket Paradoxon: - a maroknyi magyar sereget felőrli a túlerő, a katonák hősi halált halnak - a magyar sereg mégis győz jelentéktelen vár -> a magyarság jelképe a vár eleste -> a magyarság megtisztulása várkapitány -> a kereszténység védelmezője Szulimán hatalmának leírása -> a legyőzők erejét növeli

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar