D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/061000/061019 F á j l n é v : csillagaszat.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/061000/061019/csillagaszat_kiskep.jpg F ő c í m : A csillagászat történelme B e s o r o l á s i c í m : Csillagászat történelme S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Balázsi U t ó n é v : Mátyás I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-07-21 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-05-07 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Balázsi Mátyás S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Történelem általában T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás A l t é m a k ö r : Csillagászati kutatás T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás A l t é m a k ö r : Csillagászati műszerek T á r g y s z ó : csillagászat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csillagászati műszer M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Ptolemaios, Klaudios (100 k.-168 k.) V I A F I d : 54152998 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : világkép M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : távcső M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : távcső M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A csillagászat történelme átirata
Csillagászat az ókortól a XX. századig
A csillagászat történelme
Híres Csillagászok:
Johannes Kepler:Német csillagász, optikus,matematikus, bolygók mozgástörvényeinek leírója
Kopernikusz:lengyel csillagász,heliocentrikus világkép hirdetője
Klaudiosz Ptoleimaiosz:ókor legnagyobb hatású csillagásza,a geocentrikus világkép megalkotója
Világképek
Teleszkópok
Köszönjük a figyelmet!
Újkor, modern/jelenkor
Asztronómia - égitestek csoportja
Már a kőkorszaki ember is felfigyelt az égitestekre
A csillagászat kialakulásának okai: naptárkészítés, helymeghatározás, vallás
A tudományos csillagászat bölcsője
Mezopotámia
Az első csillagászati központ
Babilónia, innen származik: hatvanas számrendszer, hét napjai
Az égitesteket Istenekként tisztelték
Világképük: a Föld szögletes, az égbolt kerek
Egyiptom: naptárkészítés, függőón, Nap-kultusz
Maják: fejlett matematika, naptárrendszer, Napot istenként tisztelték
Németország: Nebrai korong
Írország: Newgrange sírkamra
Anglia: Stonehenge, időmérési vagy vallási ok
Az ókori Hellász
filozófiai iskolák: a világ megismerése
Ión filozófusok: Thálész, Anaximandrosz, Anaximenész elképzelései
Pitagoreusok: Pitagorasz, tízes számrendszer, gömb alak, körpálya
Athén: Platón Akadémiája, geocentrikus világkép
Arisztotelész: Liceum, égitestek mozgása, világ kettéosztása
Alexandria: Ptolemaiosz összegezte a csillagászati ismereteket
Arab csillagászat: csillagvizsgáló, csillagkatalógusok
Európai csillagászat: a keresztény vallás hátráltatta a fejlődést
Első egyetemek, Julián-naptár, Gergely-naptár
Reneszánsz kor csillagászata: Leonardo da Vinci találmányai, tudományos megújulás
Kepler törvényei és munkássága
1596:Kepler az akkor ismert 6 bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba.
1600: Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje
1601-ben Brahe halála után Kepler lett az udvari matematikus és csillagász
1604-ben megfigyelte a fényes szupernóvát
Kepler egyik legjelentősebb munkája a Dioptrice („Optika”) volt
II.Rudolf halála után Kepler Linzben matematikusi állást talált
Törvényei:
A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.
A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol.
A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei.
Érdekesség:
A hópelyhek szimmetriáját vizsgálva észrevette, hogy bár egyedi alakúak, az ágak 60 fokos szöge mindegyikre jellemző.
Munkássága:
Kepler korai naprendszermodelje
Kepler által készített világtérkép
Kepler által megfigyelt szupernóva
Nikolausz Kopernikusz Munkássága
Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása.
Forradalmasította az egész világképet, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit.
Görög csillagász Arisztarkhosz ideáját hírdette
1510:heliocentrikus világmodell
Commentariolus kézirat
1539:Georg Joachim Rheticus, meggyőzte Kopernikuszt elmélete publikálásának fontosságáról
Rheticus, 1540: egy rövid tanulmányban, Narratio Prima címen ismertette a lengyel csillagász fő művében leírt, Az égi pályák körforgásairól című könyvben kifejtendő nézeteit
Kopernikusz fő műve: a De Revolutionibus
Bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép szemben Ptolemaiosz geocentrikus modelljével –egyszerű és logikus magyarázatot ad a megfigyelt égi jelenségekre.
A modernkori csillagászat számos felfedezést hozott napvilágra pl.: fekete lyukak,más galaxisok létezése,a világegyetem tágulása elmélet alátámasztása, ősrobbanás,neutroncsillagok stb....
Az első műholdak,távcsövek fellövése (űrbéli megfigyelők) , első képek a csillagok haláláról, szupernovákról és más galaxisokról
A megfigyeléses csillagászat bővülése pl.: Rádió csillagászat,Optikai csillagászat (infravörös-a látható fény-ultraibolya/csillagászat)
A kozmológia jelentős fejlődése
Arab és Ázsiai csillagvizsgálók fejlődése (Szamarkand,Kairó,Bagdad,Teherán)
Tükrös távcső megjelenése
,,A világot nem Isten teremtette!'' elmélet megszületése
Az egyházi korlátozás gyengülése a tudományok terén
Klaudiusz Ptolemaiosz
Római matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő
Meghatározó feltevése, hogy a Föld gömbölyű alakú
A geocentrikus világkép megalkotója
Ő alkotta meg a 17. századig meghatározó Ptoleimaioszi világképet.
Almageszt
Ptolemaioszi világkép:
Föld a világegyetem középpontjában (geocentrikus világkép) helyezkedik el, a csillagok (beleértve a Napot is), és a bolygók pedig körülötte forognak
Tudományos munkái:kiemelkedő a vetülettan megalkotása, először alkalmazta a sztereo-grafikus vetítés módszerét a térképtanban, ez jelentette a modern térképészet alapját!
heliocentrikus világkép: Elterjedése Nikolausz Kopernikusz nevéhez fűződik, több mint húsz év munkájával dolgozta ki a heliocentrikus világképet
7 alaptételt tartalmaz:
1. Az égitestek nem egyazon középpont körül keringenek.
2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek, hanem csak a nehézkedésnek és a Hold mozgásának.
3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja.
4. A Nap–Föld távolság, illetve a Föld és a csillagos égbolt távolságának aránya kisebb, mint a földgömb rádiusza és a Nap–Föld távolság aránya, úgyhogy a csillagos égbolt méretéhez képest elhanyagolható.
5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik.
6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mert a Föld épp úgy a Nap körül mozog, mint a többi bolygó
7. A bolygók mozgásában csak a földi megfigyelő lát direkt és retrográd szakaszokat. Az égbolt számos jelensége csak a Föld mozgásával magyarázható.
Világképek
A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest. Az elmélet az ókori Görögországból származtatható, tökéletesítője Klaudiosz Ptolemaiosz volt. Domináns kozmológiai elképzelés volt egészen a heliocentrikus világkép megjelenéséig és valóságtartamának bebizonyosodásáig.
A Föld mozdulatlan (a geocentrikus világkép alapja);
A bolygók kör alakú pályákon keringenek (eudoxoszi nézet);
A keringési sebességek állandóak (szemlélet);
A keringési pályák középpontja egy, a Földhöz közeli pont (nem állította, hogy a Föld a világmindenség középpontja, de úgy találta, hogy nagyon közel van hozzá).
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. Teleszkóp és messzelátó néven is ismert. Kétféle tipusa létezik: lencsés és tükrös.
A Távcsövekben használatos lencsék készítését már az ókorban elkezdték, amik igen jó minőségűek voltak de a távcsövek készítésére még várni kellett. Az évszádok folyamán folyamatosan fejlődött ezen tudományág és már a 13. században írtak róla hogy optikai elemek felhasználásával a távolabbi tárgyak közelebbinek tűntek. Az első, biztosan létező távcsöveket Hollandiában készítették 1608 körül. Galilei ennek a hírnek a hatására építette meg saját távcsövét (Hollandi távcső) , amit elsőként használt csillagászati megfigyelésekhez. Ezek természetesen lencsés távcsövek voltak.
Az első tükrös távcsövet newton készítette el 1672-ben.
Az átlag ember nyelvén fogalmazva a tükrös távcsövek alapján működnek a reflektorok és a világűrben lévő teleszkópok. A lencsés távcsövek pedig kisebb távcsövek esetében hódítottak teret pl.: kamerák,kézi távcsövek.
Készítette:
Balázsi Mátyás
Tóth Lehel
Gyarmati Gergő
Váradi Ádám
Kepler korai naprendszer modellje
Egy oldal a De Revolutionibus c. fő művének kéziratából D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Radnóti Katalin: A Kopernikuszi fordulat U R L : http://dka.oszk.hu/081500/081575 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 60 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 10. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 60 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |