D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : csillagaszat.jpg
C Í M 
F ő c í m : A csillagászat történelme
B e s o r o l á s i   c í m : Csillagászat történelme
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Balázsi
U t ó n é v : Mátyás
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-07-21
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-05-07
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Balázsi Mátyás
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Történelem általában
T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás
A l t é m a k ö r : Csillagászati kutatás
T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás
A l t é m a k ö r : Csillagászati műszerek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : csillagászat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csillagászati műszer
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Kepler, Johannes (1571-1630)
V I A F I d : 41842150
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Kopernik, Mikołaj (1473-1543)
V I A F I d : 71389288
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Ptolemaios, Klaudios (100 k.-168 k.)
V I A F I d : 54152998
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : világkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : távcső
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : távcső
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A csillagászat történelme átirata Csillagászat az ókortól a XX. századig A csillagászat történelme Híres Csillagászok: Johannes Kepler:Német csillagász, optikus,matematikus, bolygók mozgástörvényeinek leírója Kopernikusz:lengyel csillagász,heliocentrikus világkép hirdetője Klaudiosz Ptoleimaiosz:ókor legnagyobb hatású csillagásza,a geocentrikus világkép megalkotója Világképek Teleszkópok Köszönjük a figyelmet! Újkor, modern/jelenkor Asztronómia - égitestek csoportja Már a kőkorszaki ember is felfigyelt az égitestekre A csillagászat kialakulásának okai: naptárkészítés, helymeghatározás, vallás A tudományos csillagászat bölcsője Mezopotámia Az első csillagászati központ Babilónia, innen származik: hatvanas számrendszer, hét napjai Az égitesteket Istenekként tisztelték Világképük: a Föld szögletes, az égbolt kerek Egyiptom: naptárkészítés, függőón, Nap-kultusz Maják: fejlett matematika, naptárrendszer, Napot istenként tisztelték Németország: Nebrai korong Írország: Newgrange sírkamra Anglia: Stonehenge, időmérési vagy vallási ok Az ókori Hellász filozófiai iskolák: a világ megismerése Ión filozófusok: Thálész, Anaximandrosz, Anaximenész elképzelései Pitagoreusok: Pitagorasz, tízes számrendszer, gömb alak, körpálya Athén: Platón Akadémiája, geocentrikus világkép Arisztotelész: Liceum, égitestek mozgása, világ kettéosztása Alexandria: Ptolemaiosz összegezte a csillagászati ismereteket Arab csillagászat: csillagvizsgáló, csillagkatalógusok Európai csillagászat: a keresztény vallás hátráltatta a fejlődést Első egyetemek, Julián-naptár, Gergely-naptár Reneszánsz kor csillagászata: Leonardo da Vinci találmányai, tudományos megújulás Kepler törvényei és munkássága 1596:Kepler az akkor ismert 6 bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. 1600: Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje 1601-ben Brahe halála után Kepler lett az udvari matematikus és csillagász 1604-ben megfigyelte a fényes szupernóvát Kepler egyik legjelentősebb munkája a Dioptrice („Optika”) volt II.Rudolf halála után Kepler Linzben matematikusi állást talált Törvényei: A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap. A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol. A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei. Érdekesség: A hópelyhek szimmetriáját vizsgálva észrevette, hogy bár egyedi alakúak, az ágak 60 fokos szöge mindegyikre jellemző. Munkássága: Kepler korai naprendszermodelje Kepler által készített világtérkép Kepler által megfigyelt szupernóva Nikolausz Kopernikusz Munkássága Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása. Forradalmasította az egész világképet, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. Görög csillagász Arisztarkhosz ideáját hírdette 1510:heliocentrikus világmodell Commentariolus kézirat 1539:Georg Joachim Rheticus, meggyőzte Kopernikuszt elmélete publikálásának fontosságáról Rheticus, 1540: egy rövid tanulmányban, Narratio Prima címen ismertette a lengyel csillagász fő művében leírt, Az égi pályák körforgásairól című könyvben kifejtendő nézeteit Kopernikusz fő műve: a De Revolutionibus Bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép szemben Ptolemaiosz geocentrikus modelljével –egyszerű és logikus magyarázatot ad a megfigyelt égi jelenségekre. A modernkori csillagászat számos felfedezést hozott napvilágra pl.: fekete lyukak,más galaxisok létezése,a világegyetem tágulása elmélet alátámasztása, ősrobbanás,neutroncsillagok stb.... Az első műholdak,távcsövek fellövése (űrbéli megfigyelők) , első képek a csillagok haláláról, szupernovákról és más galaxisokról A megfigyeléses csillagászat bővülése pl.: Rádió csillagászat,Optikai csillagászat (infravörös-a látható fény-ultraibolya/csillagászat) A kozmológia jelentős fejlődése Arab és Ázsiai csillagvizsgálók fejlődése (Szamarkand,Kairó,Bagdad,Teherán) Tükrös távcső megjelenése ,,A világot nem Isten teremtette!'' elmélet megszületése Az egyházi korlátozás gyengülése a tudományok terén Klaudiusz Ptolemaiosz Római matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő Meghatározó feltevése, hogy a Föld gömbölyű alakú A geocentrikus világkép megalkotója Ő alkotta meg a 17. századig meghatározó Ptoleimaioszi világképet. Almageszt Ptolemaioszi világkép: Föld a világegyetem középpontjában (geocentrikus világkép) helyezkedik el, a csillagok (beleértve a Napot is), és a bolygók pedig körülötte forognak Tudományos munkái:kiemelkedő a vetülettan megalkotása, először alkalmazta a sztereo-grafikus vetítés módszerét a térképtanban, ez jelentette a modern térképészet alapját! heliocentrikus világkép: Elterjedése Nikolausz Kopernikusz nevéhez fűződik, több mint húsz év munkájával dolgozta ki a heliocentrikus világképet 7 alaptételt tartalmaz: 1. Az égitestek nem egyazon középpont körül keringenek. 2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek, hanem csak a nehézkedésnek és a Hold mozgásának. 3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja. 4. A Nap–Föld távolság, illetve a Föld és a csillagos égbolt távolságának aránya kisebb, mint a földgömb rádiusza és a Nap–Föld távolság aránya, úgyhogy a csillagos égbolt méretéhez képest elhanyagolható. 5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik. 6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mert a Föld épp úgy a Nap körül mozog, mint a többi bolygó 7. A bolygók mozgásában csak a földi megfigyelő lát direkt és retrográd szakaszokat. Az égbolt számos jelensége csak a Föld mozgásával magyarázható. Világképek A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest. Az elmélet az ókori Görögországból származtatható, tökéletesítője Klaudiosz Ptolemaiosz volt. Domináns kozmológiai elképzelés volt egészen a heliocentrikus világkép megjelenéséig és valóságtartamának bebizonyosodásáig. A Föld mozdulatlan (a geocentrikus világkép alapja); A bolygók kör alakú pályákon keringenek (eudoxoszi nézet); A keringési sebességek állandóak (szemlélet); A keringési pályák középpontja egy, a Földhöz közeli pont (nem állította, hogy a Föld a világmindenség középpontja, de úgy találta, hogy nagyon közel van hozzá). A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. Teleszkóp és messzelátó néven is ismert. Kétféle tipusa létezik: lencsés és tükrös. A Távcsövekben használatos lencsék készítését már az ókorban elkezdték, amik igen jó minőségűek voltak de a távcsövek készítésére még várni kellett. Az évszádok folyamán folyamatosan fejlődött ezen tudományág és már a 13. században írtak róla hogy optikai elemek felhasználásával a távolabbi tárgyak közelebbinek tűntek. Az első, biztosan létező távcsöveket Hollandiában készítették 1608 körül. Galilei ennek a hírnek a hatására építette meg saját távcsövét (Hollandi távcső) , amit elsőként használt csillagászati megfigyelésekhez. Ezek természetesen lencsés távcsövek voltak. Az első tükrös távcsövet newton készítette el 1672-ben. Az átlag ember nyelvén fogalmazva a tükrös távcsövek alapján működnek a reflektorok és a világűrben lévő teleszkópok. A lencsés távcsövek pedig kisebb távcsövek esetében hódítottak teret pl.: kamerák,kézi távcsövek. Készítette: Balázsi Mátyás Tóth Lehel Gyarmati Gergő Váradi Ádám Kepler korai naprendszer modellje Egy oldal a De Revolutionibus c. fő művének kéziratából
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Radnóti Katalin: A Kopernikuszi fordulat
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 60
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 10. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 60
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna