D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : vilaghaboru_kozott.jpg
C Í M 
F ő c í m : Magyarország a két világháború között
B e s o r o l á s i   c í m : Magyarország a két világháború között
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Gyenes
U t ó n é v : Krisztina
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-01-18
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-01-04
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1946-1989
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Társadalomtörténet
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Magyar belpolitika
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Hadtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1918-as polgári demokratikus forradalom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : trianoni békeszerződés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : két világháború közötti időszak
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : magyar történelmi korszak (1848 után)
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Trianon
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Horthy Miklós (1868-1957)
V I A F I d : 61123
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Tanácsköztársaság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Gömbös Gyula (1886-1936)
V I A F I d : 35362869
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Bethlen István (1874-1946)
V I A F I d : 59102523
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Az őszirózsás forradalom Az őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28. és október 31. között. A magyar katonák levágták a sapkájukról az ugynevezett k.u.k-t(kaiserlich und könighlich) jelvényt,a kétfejű sast és annak helyébe őszirózsát tűztek.Ezzel megpecsételték azt,hogy megszűnt a császári és királyi hadsereg Képen:Őszirózsás forradalmárok Ezeket követte a társadalmi,politikai fordulatok,ami után október 30-én megalakult a Károlyi-kormány A köztársaság kikiáltása 1918.november 16-án az események új fordulatot vettek,amikor IV.Károly magyar király(utolsó Habsburg-császár) lemondott. Még aznap kikiáltották az új törvényhozás I. határozatát,miszerint "Magyarország minden más országtól független,önálló népköztársaság". Amint kikiáltották a határozatot,M.o. több évszázados függőség után önálló ország lett. Viszont ennek megmaradtak a következményei.Az ország sok embert elveszített,és súlyos területvesztés fenyegette őket.Károlyi Mihály elképzelései ekkor nagy fordulatot vettek,és már nem bírt megbírkózni ennyi fenyegetéssel. Képen:A köztársaság kikiáltása a Parlament előtt(1918.11.26.) Képen:A Magyar Nemzeti Tanács tagjai A történelmi Magyarország bukása Fegyverszüneti tárgyalásokon Magyarország érte el a legsiralmasabb eredményt.Külföldi országok politikusai tudtás jól,hogy egy olyan országgal mindent meglehet tenni,ahol már egyszer kijelentették,hogy soha többé nem akarnak katonákat látni. Így a magyar delegáció visszahívta a csapatait a Szamos-Maros-Dráva vonalra. Ekkor kezdődtek a különböző támadások is.A csehek megtámadták Észak-Magyarországot,a végén Kassát és Pozsonyt is bevették. Képen:A Vix-jegyzék terve A köztársaság bukása MOVE KMP(Magyar Országos Véderőegylet) Vezetője:Gömbös Gyula (Kommunisták Magyarországi Pártja) Vezetője:Kun Béla A háború utáni tragédiák alatt szervezkedni kezdtek különböző politikai erők is.Így létrejött MOVE,ami a markáns jobboldalt képviselte.1918 őszén még követte a KMP is.Ezek célja a hatalom megragadása volt.Például a KMP tagjai szétverték a Népszava szerkesztőséget,és a támadás során a rendőrök is életüket vesztették.Ezután Kun Bélát és a kommunistákat gyűjtőházba zárták. Ekkor Károlyi már lehetetlen helyzetbe került.Sokan már inkább a szociáldemokrata pártot támogatta.Így a koalíciós párt lemondott,ami Károlyi Mihály bukását is jelentette A Tanácsköztársaság Magyarországon A Tanácsköztársaság kikiáltása Kun Béla és társai már a ploretárdiktatúra megteremtésén gondolkodtak. Március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Garbai Sándor lett a forradalmi kormányzótanács új elnöke,de a tényleges hatalmat Kun Béla és köre gyakorolta. Ők lettek a népbiztosok. A tanácshatalom működése A tanácshatalom támogatói és ellenzői A tanácskormány harcai Szigorú rendeleteket hoztak létre(a fegyverekkel szembeszegülőket halállal büntették. Statáriumot és szesztilalmat hoztak létre(Statárium az a vészhelyzetben alkalmazható rögtönítélő bíróságot jelentette). Az utcákat vörösbe öltöztették A hivatalokat szovjet mintára tervezték át A ploretárdiktatúra elsősorban a városi életre támaszkodott.Az emberek sok mindent megengedhettek maguknak teljesen ingyen,és a városi szegények élete is jobbá fordult. Falun viszont más volt a helyzet.A falun élők előbb szembesültek a tanácshatalommal.Az elmaradt földoztás,parasztgazdák tönkretétele nagy ellenállást váltott ki a falusiakból.Elég gyakran tűntek fel terrorkülönítményesek,élükön Szamuley Tibor állt A Tanácsköztársaság megszervezte a Vörös Hadsereget. 1919 április végén a román hadsereg Szolnok környékén a Tiszáig vágódott előre.A csehszlovák csapatok pedig elfoglalták Kassa-Miskolc-Salgótarján térségét.Az ellentámadás során viszont kiűzték a cseheket,majd visszafoglalták Kassát és Salgótarjánt. 1919.augusztus 1:lemondott a forradalmi kormányzótanács,4-én bevonultak a románok Budapestre A Horthy-korszak kezdete A fehérterror időszaka 1919.augusztus 1-én Peidl Gyula megalakította a szakszervezeti kormányt,amit rövid idő alatt el is töröltek. Az eltörlésben élen jártak a különítményesek,akik vörösterrorra fehérterrorral válaszoltak. A tényleges hatalmat az antant gyakorolta,aminek következtében sikerült elérniük hogy a románok kivonuljanak Budapestről.Itt lett nagyobb tekintélye Horthy Miklósnak és hadseregének. Horthy Miklós kormányzóvá választása A Horthy-korszak társadalmi berendezkedése Horthy követelte a terror megszüntetését,így határozottan fellépett a különítményesek ellen. 1919.november 16-án a hadserege élén,fehér lovon vonult be Budapestre,ahol elmondta a beszédjét. Az antant támogatta Horthy-t azzal a feltétellel,hogy megfékezze a fehérterrort. Parlamenti tárgyalások során a nemzetgyűlés visszaállította a királyságot,viszont uralkodó szóba se jöhetett. 1920.március 1-én Horthy Miklóst M.o.kormányzójává választották Horthy-korszak 1920-1944 között volt. Jellemzője a nagybirtokosok,gyárosok,bankárok,vezető értelmiségiek által megteremtett védettsége.A középosztály az állami alkalmazottakból,közép-kisbirtokosokból állt.Az alacsonyabb szint volt a parasztság,szegényparasztok,és a föld nélküli zsellérek. A trianoni békerendszer A történelmi Magyarország szétdarabolása A győztes hatalmak hosszas vitái és a magyarországi viszonyok következtében hazánkkal 1920.június 4-én,a Trianon-palotában írták alá az új béketlenséget szűrő szerződést. 1920 januárjában felcsillant a remény a helyzet változtatásában amikor Apponyi Albert gróf Párizsba utazott.De a szerződés az antanthatalmak érdekeit szolgálta. A "trianoni ország" Önálló nemzetállamok létrehozása Magyarország szétdarabolása(több mint 3,3 millió magyar került idegen kormányzás alá,és mintegy 400ezer menekült érkezett az országba az elcsatolt területekről). A trianon utáni politika Magyarország kétharmad részét veszítette el. Az azt következendő évek politikája nem szólt másról,minthogy az elválasztott területeket vissza kell szerezni.Ez volt a revíziós politika. A határon túli magyarok helyzete Bethlen István konszolidációs rendszere A Habsburg-királypuccsok IV.Károly két alkalommal próbálta visszaszerezni a hatalmát,de nemtudták rábeszélni arra,hogy hagyja el az országot. 1921-ben Csehszlovákia és Románia katonai egyezményt kötöttek,ezzel elkötelezve arra,ha Magyarország bármelyik részén támadás érne,akkor ők egyből a segítségükre siet. Eközben IV.Károly ismét próbálkozott,de amikor Budapest felé utazott,a Nemzeti Hadsereg tagjai feltartóztatták a trónkövezelőket. Ezt követően Madeira szigetére szállították az utolsó Habsburg uralkodót,aki rá 1 évvel később meg is halt. A soproni népszavazás A Várvidék magába foglalta Sopront és környékét is.Ebből indult a népszavazás,hogy a várost elcsatolják Magyarországtól,vagy pedig maradjon-e az ország része. Végül eldöntötték,hogy Sopron továbbra is Magyarországhoz tartozzon. Azóta tartják ezt a várost a "leghűségesebb városnak". Bethlen István társadalom-és gazdaságpolitikája Országunkat előszőr gróf Teleki Pál,majd gróf Bethlen István miniszterelnök próbálta helyre hozni. Elsősorban a mezőgazdaság érdekeivel foglalkozott,majd ezt követte az ipari ág. Bethlen István párt-politikája Bethlen Horthy támogatásával letörölte a jobb-baloldali szélsőségeseket: véget vetett a különítményesek garázdálkodásainak,és betiltatta a KMPt. 1921-ben megkötötték a Betlen-Peyer-Paktumot. Politikai intézkedések. Bethlen külpolitikája és gazdasági kapcsolatai A kisantant államai M.o. teljes elszigetelésére törekedtek mivel féltették az igazságtalanul szerzett területeiket. A magyar vezetők szerettek volna kitörni az elszigeteltségből,és erre jó alkalom volt a Mohácsi csata 400.évfordulóján.Horthy a beszédében a török-szerb összefogásról beszélt. Sok ország nem reagált a magyarok közeledésére,de Olaszország viszont felfigyelt a magyar nyitási törekvésekre. 1927-ben Mussolini római látogatásra hívta Bethlent,ahol megkötötték az olasz-magyar örök barátsági szerződést Gazdasági és politikai válság a harmincas évek Magyarországán. A gazdasági válság hatása Magyarországon. Tömegessé vált a munkanélküliség. Hazánk egy időre fizetésképtelenné vált. Hatalmas ipari,mezőgazdasági veszteségek. Tüntetések sorakozata (1930.szeptember 1.) Bethlen látva Magyarország tönkremenetelét,lemondott a miniszterelnökségéről. Gömbös Gyula hatalomra kerülése Egyre több volt a tüntetés és a sztrájk. Különböző nemzetszocialista csoportok erősödtek meg.(kommunisták,fajvédők) Magyarországnak egy hiteles vezetőre volt szüksége,és ekkor választották ki Gömbös Gyulát ennek érdekében. Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve Gömbös inkább a középrétegekre támaszkodott. Létrejött egy 95 pontból álló Nemzeti Munkaterv,ami minden rétegnek javulást ígért.Elsősorban a munkanélküliség megakadályozására tettek szert,de nagy akadály volt számukra,hogy a Hitler által beiktatott nemszetszocialista rendszer eljutott Magyarországig is. Más országok segítségével együtt lehetőséget találtak a kereskedelem szélesítésére is Gömbös Gyulának és kormányának bukása. A Nemzeti Munkaterv vonzó ígéretei nem váltak be a későbbiekben sem. Gömbös magára maradt,terveivel nem tudott kellően kedvezni a társadalomnak.A kormányfőt nyilvános lemondásáról a halálos betegsége mennetter meg.1936-ban halt meg egy németországi klinikán. A Horthy-rendszer ugyanúgy folytatta az 1920-ban kitüntetett céljait. Életmód,kultúra,művelődés a két világháború közötti Magyarországon A félig feudális,félig polgári ország Magyarország lakosságának döntő többsége falvakban,tanyákon,mezővárosokban élt. A parasztok körében kényszerből divat lett az,hogy nem vállalnak egynél több gyereket. A 30-as évek közepén a fővárosi munkások 84%-a egyszoba-konyhás lakásokban élt,amelynek szinte több mint a felében nem volt víz,se villany. Életmód,életszínvonal/ Tekintélyuralom Kultúrális és szoclis törvények . A vesztes háborút két forradalom,román megszállás,majd az ország kétharmadának elcsatolása követte. A vallás-és közoktatási minisztériumot Klebelsberg Kunó vezette. 1926-tól kezdtek el építeni új tantermeket.Az emberek írni-olvasni tudó képessége sokat emelkedett.A magyar paraszt ezeknek köszönhetően magasabb színvban termelt. Több családi házat építettek,kórházakat,fejlődésnek indult a tömegsport is. Iskolarendszer a két háború közötti Magyarországon Kötelező volt a 4-5 osztályos elemi iskola elvégzése.Aki tovább tanult az polgári iskolába(14 éves koráig) vagy gimnáziumba(18 éves koráig) mehetett.Ezután mehettek egyetemre,ahova csak gimnáziumi érettségivel lehetett bejutni Magyarország útja a II. világháború felé A Harmadik Birodalom árnyékában Szálasi Ferenc vezette a nyilaskeresztes mozgalmat.Ők voltak az egyik szélsőjobboldali párt. Gömböst követő Darányi Kálmán nem követte a bethleni politikát,inkább az egyoldalú németbarátságot is felakarta számolni.Ez felbátorította a szélsőjobboldali pártokat is. 1938-a fordulat éve 1938.március 5-én Darányi politikai nagygyűlést tartott Győrben,ahol elhatározta hogy 1 milliárt pengőt fordítanak fegyverkezésre.Ez már a háborúnak egy jele volt. Májusban Darányi utódjául Imrédy Bélát nevezte ki miniszternek. Létrejött az első magyarországi zsidótörvény. Az első bécsi döntés Képen: Szamuely Tibor közoktatási népbiztos. A Vörös Hadsereg és a páncélvonat Horthy Miklós bevonulása Budapestre Paraszti életkép a harmincas évektől Teleki Pál által készített vörös térkép A trianoni békeszerződés foglalkozott a határon túli magyarok helyzetével is. Az utódállamok képviselőinek alá kellett írni azokat a kissebségvédelmi egyezményeket,amelyek a felvidéki,erdélyi,délvidéki magyarokat védték.Ezeknek az egyezményeknek egy részét viszont a kisantant országai azonban nem tartották be. Képen:a sok revíziós plakát közül az egyik Képen:Sopron egyik jelképe,a Tűztorony Gömbös Gyula Teleki Pál Képen:Tanyasi népiskola az 1920-as évekből Gömbös és Mussolini Képen:Vitézek avatása 1936 májusában Képen:A neves Fasori Gimnázium,sok magyar tudós alma matere volt 1938-müncheni egyezmény Németország és Olaszország külügyminisztere határozatot hozott,ez volt az első bécsi döntés. 1938.november 2-án Magyarország Csehszlovákia területéből 12ezer négyzetkilómétert,a Felvidék déli részét visszakapta.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Havas Melinda: Magyarország részvétele a világháborúban
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 33
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 5. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 33
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 180 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet