Szeghalmi Kíra: A II. világháború. Magyarország a világháborúban [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Franciaország kapituál, Anglia ellenáll -A hadmüveleteket 1940. május 10-én indították -A német hadsereg négy nap alatt leronta Holandiát és Luxemburgot -A Benelux államok megsegítésére, a németek ellen felvonult az angol és a francia hadsereg egy része -A nyugati államok haderőivel azonban csúfos vereséget szenvedtek -A német csapatok által bekerített városból 200.000 angol és 140.000 francia katonát csak nagy nehézsége árán tudtak átmenekíteni A Szovjetunió megtámadása és az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése Magyarország bekapcsolódása a II. világháborúba A II. világháború kezdete -Hitler 1938-ban ígéretet tett Münchenben, nem lesz több területi igénye -1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, ezzel megszegte ígéretét -Háborús okot Danzig visszafoglalásában találta meg -Lengyelország elleni hadjárattal kitört a II. világháború Hitler -Lengyelország segítséget kért szövetségeseitől -Anglia és Franciaországhadat őzent Németországnak, de nem avatkozott be fegyverrel -1939. szeptember 17-én a Vörös Hadseregátlépte a lengyel határt, a megindult keletről Varsó felé -1939. szeptember végére Lengyelország összeomlott -Sztálin a kis lélekszámú Finnország ellen indított háborút -1939. novemberében kirobbant háború négy hónapig tartott -A finnek óriási erkölcsi sikert értek el -At 1939 és 1940 között zajló háborúban 25000 finn és hozzávetőleg tízszer annyi szovjet katona esett el -Észtországban, Lettországban és Litvániában szovjetbarát ormányok alakultak ki -Német hadvezetők villámháborús haditervvel előlépve, 1940 áprilisában lerohanták Dániát -Norvégia elfoglalása nehezebben ment -Norvégia élére fasisztabarát kormányt állítottak, Vidkin Quisling vezetésével 1940. június 14-én Hitler csapatai harc nélkül bevonultak Párizsba -Franciaországkétharmad része német megszállás alá került -AZ ország déli részén fasisztabarát bábállam jött létre -A francia hazafiak a ztábornok irányításával partizánháborút kezdtek a megszállók ellen -1940. augusztus 13-án kezdődő bombázások szörnyű pusztítást végeztek el Londonba -Ez a pokol több mint egy hónapon át tartott -Ez volt a Führer első csatavesztése a háború során -Az angolok védekezés sikere az általuk kifejlesztett radarnak volt köszönhető -Hitler parancsot adott a szovjetunió elleni hadjárat kidolgozására -Mintegy százezer menekültet csupán Magyarország fogadta be -Magyarországon müködött Európa egyetlen lengyeel közép- és néhány általános iskolája -Teleki Pál Továbbra is revízios politikát folytatta -Ennek eredményeként született meg a második bécsi döntés, 1940. augusztus 30-án -Hazánkhoz visszacsatolt 43.591 km2-nyi területen 2.460.000 ember élt, amelyből 1.340.000 volt magyar -Volksbund különleges jogokat kapott -1942-ben már törvényesen agitálhatták a német birodalmi érdekélt A háború kiterjedése újabb földrészre és újabb országokba -1940 szeptemberében Németország, Olaszország és Japán háromhatalmi egyezményt kötött -Szlovákia, Románia, Magyarország és Bulgária később csatlakozott -Mussolini 1940 szeptemberében megtámadta a Brit Birodalomhoz tartozó Egyiptomot -1940 októberében Görögországot támadta meg -Németek visszaverté az angol csapatokat -Montogomery e-Alamein közelében áttörte a német vonalakat -1943. május 12-én szétverték a német hadsereg maradványait -Az afrikai hadjárat ezzel véget ért Hitler 1941 tavaszán már a Szovjetunió elleni hadjárat terveivel foglalkozott -Hazánk örökbaratsági szerződést kötött Jugoszláviával -Jugoszlávia 1941. március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez -Az új jugoszláv vezetés pedig szembehelyezkedett a németekkel -Magyarország kényes helyzetbe került -Teleki Pál még Hitler érdekeiért sem volt hajandó Jugoszlávia ellen fordulni -Teleki az öngyilosságot választotta -1941. április 3-án holtan találták -Előre jelezte Magyarország elkerülhetetlen vereségét a háborúban -1941. április-án meginduló német támadás következtén megszűnt a jugoszláv államiság -A magyar katonák április 11-én léték át a határt -Két nap alatt elfoglalták Bácskát, a Muraközt és a baranyai háromszöget -A negyedik országgyarapítással 11.475km2 terület és 1.025.000 lakos került vissza a hazánkhoz Mussolini -A német hadigépészet hathetes villámháborúval elfoglalta Görögorszáot és Jugoszláviát -1941. június 22-én 140 hadosztállyal megtámadta a Szovjetuniot -3500 harckocsival,4000 repülőgéppel és négymillió katonával három irányból támadtak rá az óriási országra -A szovjet katonaság hatalmas létszámával, az óriási távolságojjal es az orosz téllel -A nyáron indított támadás elhúzódott, és a nyarrat a tél váltotta fel, megtört a németek támadó lendülete -A Vörös Hadsereg Moszkva előtt megállította a német haderőket -1936 őszén létrejött német-olasz-japán tengely -A másik tábort a Hitler- ellenes szövetség alkotta, Churchil játszotta a főszerepet -1941 nyarán megkötötté a szovjet- angol katonai szerződést -Anglia és később az Egyesült Államok óriási mennyiségű hadianyag- és élelmiszer- szállítással segítette a szovjetek védekezését, majd ellentámadását -Roosevelt és Churchill közös nyilatkozata, amely az Atlanti Charta nevet kapta Churchill -1941 szeptemberében Leningrádot, Moszkvát és bevették Kijevet. -A szovjet csapatok Moszkva előtt ellentámadást indítottak -A némete az angliai légi csata után elszenvedték első szárazföldi vereségüket is. -Japán bombázok 1941. december 7-én váratlan támadást intéztek Pearl Harbor ellen -A japánok 18 hajót és 188 repülőt tettek harcképtelenné -2400 halott és 1100 sebesült maradt -Az amerika repülőgép- anyahajók és olajtartályok sértetlenek maradtak -Egyesült Államok belépett a II.világháborúba Pearl Harbor -A japán- amerikai tenger háború során 1942 júniusában döntő fordulat következett be -A japán flotta súlyos veszteséget szenvedett a Midway- szigeteknél vívott csatában -A németek a Harmadik Birodalomma való szakítást sem vállalták -Hitler hosszú távú terveiben hazánknak alárendelt szerepet szánt -Horthy csak akkor szállt szembe Hitlerrel, amikor már Magyarország önállósága került veszélybe Horthy és Hitler találkozása -Bárdossy László kitartott a revízioós politika mellett -Amikor Németország megtámadta Szovjetuniót, hazánk válasz út elé érkezett -Románia és Szlovákia már a kezdettől fogva csatlakozott Hitlerhez -1941. jónius 26-án ismeretlen felségjelű gépek körülbelül harminc bombát dobtak le a Kassára -Bárdossy László 1941. június 27-én Horty jóváhagyásával, a parlamentbe bejelentette a Szovjetunió elleni hadba lépésünket Bárdossy László -1942 nyarán és őszén a helyzet még tűrhető volt, bár már szaporodtak a baljós jelek -A szovjet Vörös Hadsereg 1943 január 12-én áttörte a doni magyar frontot -A támadás során a második magyar hadsereg jelentős része odaveszett 120.000 halott, sebesült, eltűnt és hadifogoly óriási veszteséget jelent Magyarországnak -A szövetséges émetek gyalázatos módon viselkedtek a magyar katonákkal -Sztálingrád ostroma 1942 őszén kezdődött -A városért vívott csata a II. világháború legvéresebb ütközete volt, a poklok pokla -A város megvédése már elnevezése miatt is presztizskérdés volt Sztálin számára -Hitler döntőfontosságúnak tekintette Sztálngrád elfoglalását -Az ostrom kerületről kerületre, majd utcáról utcára, végül házról házra folyt. -1943. február 2-án megadta magát -Sztálingrád a II.világháború történetének fordúlópontja -Németországban nemzeti gyászt rendeltek el -A németek és szövetségeseik még hittek a győzelemben -Mintegy 6000tank indult rohamra 1943. július 5-15. között a csatamezőn, ahol a harcokban részt vevő német haderő teljesen felőrlődőtt -50 ezer ember vesztette életét -1943. november 28. és december 1. között először találkozott egymással Roosevelt, Churcill és Sztálin, a három nagy -1944-ben második frontot nyitnak Nyugat-Európában Magyarország a doni katasztrófa után. A német megszállás -Magyarország 1941-1942- ben egy politikusokból és katonai vezetőkből álló réteg szembehelyezkedett a német befolyással -A népek rangosorásban Hitler a magyarokat is segédnépek közé sorolta -Az egyre gyakoribb német vereségek, Olaszország kilépése a háborúból és a teheráni konferencia gyökeres változásokat hoztak -Hitler újabb követelései között szerepelt Kállay menesztése, a háborús erőfeszítések fokozása és a zsidókérdés radikális megoldása -A magyar gazdaság a háborús céloknak megfelelően 1941 nyarától gyors ütemben alakultát -1944. március 18-án Hitler közölte Horthyval, hogy csapatai megszállják Magyarországot, mert nem bízik sem a magyar vezetőkben, sem a magyar népben. -Horthy tiltakozott, és a megszállásról szóló jegyzőkönyvet nem írta alá. -Másnap, 1944. március-én, a németek megszállták Magyarországot -Sztója Dömét nevezte ki miniszterelnöknek -Magyarországot idegen hatalom írányította -Magyarországon a német megszállás után azonnal elrendelték a zsidóság gettókba telepítését, a vagyonuk lefoglalását, tovább kötelezték őket megkülönböztető jelvény, a sárga "Dávid-csillag" viselésre -A teljes vidéki zsidóságot német koncentrációs táborokba deportálták -A szovjet Vörös Hadsereg 1944 nyarán elrte a Kárpátokat, Románia, kihasználva földrajzi előnyeit, jó politikai érzékkel 1944. augusztus 23-án átállt a szovjetekhez -A németbarát Sztójayval a kiugrás elképzehetetlen volt -Lakatoa Géza vezérezredest nevezték ki miniszterelnöknek -1944. október 15-én rádióbeszédben jelentette be, hogy Magyarország kilépett a háborúból. -Hitler már előre felészült e várható lépésre -Hitler Magyarországot hadszíntérré változtatta -A Führer követelésére Horty ugyan kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnöknek, de ezt követően huszonnégy év után lemondott kormányzói posztjáról. -Ezzel véget ért a Horthy- rendszer -1944 novemberében Szálasi ferencet a parlamentben nemzetvezetővé választották -SZálasi embereinek része volt Budapest lerombolásában is A II. világháború véget ér. A háborút lezáró békeszerződések -1944 decemberében a német hadsereg ellentámadást indított az Ardennekben -A kezdeti német sikereket az angol-amerikaicsapatok megállították -A hitleri propaganda egyre hangosabb lett, miközben a háború már jobbára a Harmadik Birodalom területén folyt -A rakéták irányítása ekkor még nem volt tökéletes -Az oroszok 1944. december 24-én körbezárták a fővárost, és megkezdődött Budapest ostroma. -A pesti oldalt a szovjet csapatok 1945. január 18-án foglalták el -Azövetséges csapatok szeme előtt 1945-ben már csak egyeten cél lebegett? Berlin és Németországnak efoglalása -1945. május 2-án Zsukov marsall vezetésével a Vörös Hadsereg elfoglalta Berint -Május 8-án a németek feltétel nélkül kapituláltak -Európában véget ért a háború -A hivatalos fegyverszünetet 1945. szeptember 2-án írták alá -A II. világháború ezen a napon ért véget

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar