Oláh Krisztina, Magai Hanna: A harmadik világ oktatási rendszere [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A spanyol-portugál gyarmatosítás a kereszténység jegyében zajlott oktatási rendszere és pedagógiai kultúrája a felvilágosodás kora előtti Európát jellemezte az oktatást katolikus szerzetesrendek szervezték, majd később az állam kezébe adták pl. Brazília Brazília Dél-Amerika az egyetlen nem spanyol nyelvű ország az oktatásügyet jezsuiták szervezték, majd azt a XIX. században a gyarmati hatóságok vették át 1945. demokratikus átalakulás kezdődött, az alap- és középfokú oktatás fejlesztésével 1964. katonai puccs a középfokú oktatás szűkítése, szelektálás 1971. iskolareform - a középfokú oktatás átszervezése (komprehenzív iskola) A brazil iskolarendszer nem épült ki megfelelően alapszintű oktatás - nagyszámú bukás, lemorzsolódás közép- és felsőszintű oktatás - szűk és szelektív analfabetizmus és az oktatás tömegesedése formális és nem formális oktatás bonyolítása A brit-holland mintájú gyarmatosítás Oktatás a brit gyarmatokon India esete A gyarmatosítás francia mintája XVIII-XIX. század Észak-Amerika, az arab Észak-Afrika, a Távol-Kelet, Hátsó-India a politikai hatalom motivál a gyarmatosítás vezetői a feudális rendszerben felnőtt katonatisztek katonai terror Ideológia és oktatási rendszer cél a civilizáció és a rend elterjesztése a társadalmi és kulturális elmaradottság megszüntetése az ismeretlen földrészek lakóinak felvilágosítása jogegyenlősítés hiteles állami adminisztráció - Párizs magas oktatási kiadások az exportált középiskolai oktatási rendszerben "a tengeren túli területek" jövőbeli állami tisztviselőket nevelte ki Algéria fontos terület a franciák számára, elvesztése később nagy megrendülést okozott oktatási rendszerét a kormány kontrollálta, különböző szinteken és minisztériumokban felvételi vizsgák arab és francia mint hivatalos nyelvek Lingua franca nemzetközi nyelv, eredetileg francia nyelv A francia hosszú időn át a hivatalos nemzetközi érintkezés nyelve volt! szabványosított nyelv, központilag meghatározott, kihirdetett szabályokkal a francia felsőbbrendűség biztosítása A törekvés arra, hogy a gyarmati iskolarendszerekről beszélve leírható és elmagyarázható oktatási rendszereket keressenek, eredményezte a XX. században az UNESCO lérejöttét az ENSZ keretében. A gyarmatosítás orosz mintája Párizs Kutatások Afrika korábbi gyarmati országainak egy főre jutó oktatási kiadásairól 1970-1995 az anglofon országok kiadása kb. fele volt az anglofon országokénak 1970-ben a frankofon országok kiadása az anglofon országok kiadásainak felére csökkent 1970. óta a luzofon országok oktatási kiadásairól nincs adatunk - Madrid Rio De Janeiro London Új-Delhi Algír Moszkva Kelet-Közép-Európa esete Afrika nagyszámú, de egyenlőtlenül eloszló iskolák létesültek a gyarmati Afrikában ma kutatások folynak a misszionárius szerepeket illetően a formális iskola megalapításában és elterjesztésében bibliográfiák készülnek Tények Afrikáról az iskolák segítették a gyarmatosító magatartást és megengedték a helybéliek félretájékoztatását tanterv és az iskolarendszer, melyek a gyarmati érdekeket szolgálták kevéssé szóltak a gyerekeknek az elit egy kis csoportját saját oktatási megbízottjaiknak képezték, hogy majd vezetők lehessenek az afrikai államokban hosszan tartó negatív hatás politikai felfogás amely ellentétes az áhított demokratikus fejlődéssel (politikailag, társadalmilag és gazdaságilag) az utógyarmati időben többféle oktatási átalakulás zajlott › pozitív változások, utószocializmus új tudományág - tranzitológia Mi is az a harmadik világ? Hidegháború NATO Kommunista blokk "mindenki más" geopolitikailag függetlenek azóta egyre kevésbé egyértelmű mit értenek alatta volt gyarmatok szegény országok későn iparosodott országok sajtószabadság szerint emberi jogok szerint szociális állapotok szerint Első világ Második világ Harmadik világ Kuba Kína Tajvan Fülöp-szigetek Korea Japán Felmerülő problémák a besorolásnál: sok kivétel EU-ban is vannak függetlenek sok ország több kategóriába is besorolható gazdasági teljesítmény =/= jó életminőség Magyarország Nem annyira valódi kategória, inkább csak kényelmes besorolás bizonyos esetekben Oktatási rendszerek szempontjából Kozma Tamás: volt gyarmatok és gyarmatosítók szerint spanyol-portugál francia brit-holland orosz ebből kimaradnak pl a japán, német, belga, olasz gyarmatok Kozma (2006) 261.o. Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. Gordon Győri János: Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. jellemző időszak: 17-19. sz. első gyarmatosítási hullámból kimaradtak gyarmatosítás a kereskedés jegyében gyarmatosítók nem konkvisztádorok, szerezetesek, hanem vállalkozók Angol Kelet-Indiai Társaság Holland Kelet-Indiai Társaság főbb cikkek: cukor, kávé, tea, dohány katonai beavatkozás ritkán, megfélemlítő jelleggel Brit mintára új középosztály iskolák célja a brit modellhez való hasonulás brit típusú iskolák a gyarmatokon is (atlanti rendszer) angol befolyás jellemzői: nem államigazgatás, hanem kereskedelmi infrastruktúra angol nyelv elterjesztése angol földbirtoklási rendszer skót és angol bankrendszer angol jogrendszer protestantizmus csapatsportok képviseleti parlament liberalizmus eszméje nem megszokott gyarmat, hanem perszonálunió rendkívül színes oktatási renszer jegyeiben konzerválta a viktoriánus korabelit óriási eltérés az elit állami intézmények, és a helyi iskolák között rossz felszereltség, elavult módszerek oktatástervezés központi hivatala Új-Delhiben otkatási tervek tervtárgyalásos úton készülnek, hasonlóan a Kádár-kori magyar modellhez nagy korszaka a 19. sz. cél főleg Szibéria, és meleg vizű tengerekre való kijutás ideológia: "fölszabadítás" fontos eszköz: "kirajzás" írásbeliség megteremtése (narodnyik mozgalom) ruszifikáció bolsevizálás szovjetizálás ortodox térítés orosz birodalmi nacionalizmus nomád közép-ázsiai törzsek felvették a cirill betűk használatát könnyebb nyelvtanulás megszállás előtt kontinentális rendszerek német (Monarchia pl.) francia 80-as évekre egységes "szovjet" iskolák jöttek létre a régióban ISCED I + II 8 osztályos egységes iskola alapintézménnyé vált a szakmunkásképző iskola: 25-50% ment ilyen iskolába tovább társadalmi mobilitás ISCED III-ig csak 15-25% jutott el felsőoktatásba 10-20% létrejön a köztes iskola: érettségi + szakma felsőoktatás az elit tagjainak, erős politikai ellenőrzéssel Hasonló rendszer jellemezte Vietnámot, Észak-Koreát is iparra és a munkásosztályra koncentráló rendszer Összefoglalás volt brit gyarmatok több sikerrel, kevesebb nehézséggel váltak függetlenné (ez az oktatási rendszerekre is igaz) spanyol-portugál: kereszténység elterjesztése, felvilágosodás előtti oktatás exportálása brit-holland: kereskedelmi célzat, helyi középosztály megteremtése angol mintára francia:ideológiája a felvilágosodás, cél a francia politikai hatalom kiterjesztése orosz: "felszabadítás" az ideológia, cél a ruszifikáció-szovjetizálás, eszköz az egységes iskola szelektív, politikailag ellenőrzött Kelet-Ázsia: konfuciánus ideológiára épülő társadalmak, erős államok, központosított oktatás jellemző. Japán esete Tomlinson, B.R.: What was the Third World? in: Journal of Contemporary History, Vol 38. p 307-321. 2003. Kelet-Ázsia jellemzői konfuciánus ideológiai háttér meghatározó erős állam, centralizált oktatás árnyékoktatás kiemelkedő szerepe anya szerepe az iskolára nevelésben, motiválásban nem kifejezetten harmadik világ, nem volt gyarmat oktatás-gazdaság összefonódása, állami adminisztrációval fontos ideológiai hatások: konfucianizmus, buddhizmus, sintó 1868-ban a nyitáskor már kiterjedt iskola hálózat írástudók aránya sok európai országnál nagyobb tanulás, műveltség megbecsült 1868 óta 3 jelentős oktatási reform 6+3+3+4 renszer állami + önkormányzati + magán Meiji reform 1870-es évek II VH után viszonylag kevés állami iskola Nakasone-reform 1998 Árnyékoktatás klubtevékenység francia + német kontinentális mintára központosított rendszer alap + közép + felső fokú amerikai befolyás decentralizálás demilitarizálás 6+3+3+4 rendszer 9 év tankötelesség tömegesedő felsőoktatás a 60-as évektől általános iskolák 99% önkormányzati 1% magán alsó középiskolák 6-7% magán, többi önkormányzati/állami felső középiskolák 2/3 akadémiai 1/3 szakképzés 29% magán általános iskola alsó középiskola felső középiskola felsőoktatás 1905 95,6% 1935 99,6% 1975 99,9% 4,5% 99% ma 1960 47% 1980 90% 96-97% 1% 1955 9% 1970 19% 50%+ 1998 44% bevezetés 2002,2003,2004 nem kötődött nagy társadalmi átrendeződéshez szabad iskolaválasztás 5 napos tanítási hét (?) 6 éves összevont középiskola (?) új tanterv, új tatárgyak reformok bevezetése előtt több év tesztelés pl tankönyvkenél 4 év! juku Korea esete 1910-ben annektálja Japán előtte kínai mintára konfuciánus oktatás cél: ipart ellátó munkások képzése korabeli japán oktatási rendszer exportálása szegregált rendszer: külön iskolák a japán elitnek 1945-ben 22% írástudó, 1970-ben 87,6%, 80-as évekre 93% koreai háború után amerikai nyomásra decentralizálás 6+3+3 rendszer, 9 kötelező osztállyal Tajvan esete spanyol + holland gyarmat (Formosa) kínai fennhatóság japán gyarmat (1895) Kínai Köztársaság iskolázottság 1904-ben 3%, 1943-ban 71,3% kínai + japán modell 6+3+3 9 kötelező, de 94,7% megy felső középbe szegregált Szingapúr esete alapítás 1819-ben, betelepülés 19. sz. második felétől kínai, maláj, indiai, arab, sziámi, filippínó lakosság 1870-től angol + nemzetiségi iskolák 1920-tól egységesített mandarin és tamil nyelvű iskolák 1942 japán megszállás II VH után függetlenedés 4 fontos időszak az oktatásban állam nyelve: maláj oktatás nyelve: angol második nyelv: tamil, mandarin harmadik nyelv: +vmi 6+3+3 6+4+2-re angol minta szerint klaszteresedés tehetséggondozás kiemelt

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar