|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : elektromos_kommunikacio.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/060900/060979/elektromos_kommunikacio_kiskep.jpg F ő c í m : Az elekromos kommunikáció a világ körül B e s o r o l á s i c í m : Elekromos kommunikáció a világ körül S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Veselényi U t ó n é v : Dávid I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-11-24 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-12-16 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi T é m a k ö r : Távközlés, telekommunikáció A l t é m a k ö r : Rádiós és televíziós technika T é m a k ö r : Távközlés, telekommunikáció A l t é m a k ö r : Mobil távközlés T é m a k ö r : Távközlés, telekommunikáció A l t é m a k ö r : Ipartörténet T á r g y s z ó : kommunikáció M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : villamosság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : távíró M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Ampère, André-Marie (1775-1836) V I A F I d : 41858701 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : fizikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : híradás-technikai berendezés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : elektromágneses rezgés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Az elektromos kommunikáció az információt elektromos jelek formájában továbbítja az egyik helyről a másikra. Ez az információ lehet televíziós jel, egy rádióbemondó hangja vagy számítógépes adat. Valamennyi esetben az információt elektromos jelek különféle variációiban kódolják. A távíró volt az első elektromos kommunikációs berendezés.
1774-ben egy francia fizikus George Lesage kimutatta, hogy bodzabélgolyó (egyfajta növényi rost) az elektroszkópnak nevezett eszközben ugrálni kezd, ha ezt a gépet összekötik egy elektromos forrással. Ez az eszköz ugyan bebizonyította hogy lehet elektromos jeleket küldeni vezetéken keresztül, de mint üzenettovábbító rendszer, nem volt praktikus.
A ténylegesen használható távírórendszer létrehozásának következő lépése az ampermérő feltalálása volt
1810-ben, ez egy szintén francia fizikus, André-Marie Ampere nevéhez füződik. Ennek az eszköznek volt egy mutatója, amely kilengett, amikor áram ment rajta keresztül rajta.
Valójában 1837-ig kellett vári, amikor is William Cooke és Charles Wheatstone angol feltalálók végre megalkották azt a távírórendszert, amelyben öt, huzalokkal összekötött mozgó mutató kódolta a betűket és számokat.
Egy amerikai feltaláló Samuel Morse, szintén 1837-ben szabadalmaztatott egy olyan egyszerűbb, egy vezetékkel és egy gombbal rendelkező távíróberendezést, amely áramot küldött vezetéken át, ha a gombot lenyomták. Egy operátor hosszú és rövid leütések variációjával jelölte a betűket és számokat.
A vevőállomáson egy kar tollat tartott egy mozgó papírcsík felett, és vonalakat rajzolt a hosszú leütéseknél, pontokat a rövideknél. Később készítettek olyan eszközöket is, melyekkel a pontokat és a vonalakat hangokká alakították, így azokat az operátorok már fülhallgatón keresztül hallhatták.
Morse vonalakból és pontokból álló kódrendszere lett a szabványos távírórendszer a XIX. század közepén. Széles körben használták nemzetközi üzenetek küldésére, amíg a nemzetközi telefonvonalak ki nem szorították a távíróvezetékeket az 1950-es években.
1886 körül Heinrich Hertz német fizikus felfedezte azt a jelenséget, amit később elektromágneses hullámnak neveztek el. Megfigyelte, hogy amikor nagyfrekvenciájú váltóáramot használt ahhoz, hogy szikra keletkezzen két elektróda között, egy sokkal gyengébb szikra ugrott át egy különálló áramhurok szikraközén.
Hertz rájött, hogy az energiának valamilyen láthatatlan formája szelte át a levegőt a két áramkör között. Felfedezte a rádióhullámokat.
1895-ben Guglielmo Marconi olasz elektromérnök készített egy olyan eszközt, amely Hertz áramkörének és a
Morse-készülék billentyűjének kombinációja volt. Ez a berendezés képes volt több kilóméter hatósugarú rádióhullámokat is kibocsátani, és egy vevőáramkör érzékelni tudta ezeket a jeleket e hatótávolságon belül bárhol. Mivel nem volt szükség arra, hogy vezetékekkel kössék össze az adóállomást és a vevőkészüléket, drótnélküli távíró-berendezésnek nevezték el.
Marconi találmánya különösen hasznos volt a hajók egymásközti kommunikációjában, illetve a hajóknak a szárazföldi kapcsolattartásban.
A modern rádiókommunikáció alapja az a jelenség, hogy az egyes rádióhullámok meghatározott rezgésszámmal vagy frekvencián terjednek, melyet több ezer vagy millió hertzben (Hz) mérnek. Minden adó saját, úgy nevezett vivőfrekvenciáját használja. A frekvenciamoduláció (FM) a hanghullámok vagy képek információit a vivőjel frekvenciájára ülteti rá. Amplitúdómoduláció (AM) esetén a vivőhullám amplitúdóját modulálják a hanghullámokkal. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Balázsi Ildikó, Ostorics László: A digitális nemzedék olvasói profilja A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 9 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 5. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 9 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x417 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : fekete-fehér T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |