Szalai Zsolt, Szalainé Kiss: Gárdonyi Géza: Egri csillagok [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A film GÁRDONYI GÉZA Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1863. augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán. Eredeti neve Ziegler Géza. Írói nevét születési és anyakönyvezési helye, Gárdony után választotta. Az elemi iskola után a Sárospataki Református Gimnáziumban tanult. Érettségi után az Egri Líceum növendéke lett: ezek az évek nélkülözéssel és magánnyal teltek. Gárdonyi Géza még ebben az évben feleségül vette Csányi Máriát és Győrbe költöztek, ahol beindult újságírói karrierje. 1897-ben Egerbe költözött, mert a fővárosi életből kiábrándult. "Egri remetének" nevezték, tartózkodott a társasági élettől. 1899-től bejárta az országot és külföldön is megfordult. Gárdonyi betegeskedő, gyenge fizikumú ember volt, akinek a hipochondriája is nehezítette életét. 1922. október 30-án egri otthonában hunyt el, fejfájára az azóta legendássá vált szavakat vésték: "Csak a teste!" Gárdonyi Géza: Egri csillagok MŰVEI: Népies hangvételű műve: - Az én falum (1898) Történelmi regényei: - Egri csillagok (1901), - A láthatatlan ember (1902), - Isten rabja (1908) Lélektani regénye: - Ida regénye (1920) "Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem. És A láthatatlan ember a legkedvesebb regényem." (Gárdonyi Géza) Répássy János magyar nyelvi professzora megbuktatta: "Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni." Irodalmi munkássága itt kezdett el kibontakozni: a Drukk, a Frici, a Füllentő és a Don Vigole című lapokban jelentek meg írásai. 1882-ben átvette népiskolai tanítói oklevelét. Tanítói pályájának kezdeti éveiben több fővárosi lap is közölte írásait. 1884-től Dabronyban vállalt tanítói állást, ami javított életkörülményein és újult erővel vágott bele az írásba. 1885-ben a pécsi Dunántúl című lap munkatársa lett. Gárdonyi Géza szülőháza 1863-1922 "Csak a teste" Az egyik legismertebb magyar történelmi regény. 1899-től folytatásokban, majd 1901-ben könyvként jelent meg a mű. Gárdonyi a legjobb művének tartotta. Több címváltozatban gondolkozott a szerző: - Gergő diák - Török gyűrű - Hold és csillagok - Holdfogyatkozás - Hol terem a magyar vitéz? AZ EGRI CSILLAGOK A vár alaprajza - "Teknősbéka" Az egri vár jelentősége - 1552. szeptember 9. - október 17. (38 nap) - Várkapitány: Dobó István - 2000 magyar védő - 50-60 000 fős fejlett török haderő - Jelentősége: ebben a században először sikerült megvédeni magyar várat. A TÖRÖK HADSEREG janicsár aga janicsár ünnepi öltözetben janicsár harci öltözetben janicsár hétköznapi viseletben A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el. A legfontosabb magyar végvárakat (Gyor, Szigetvár, Eger) át is építették. Ezen kívül voltak még palánkvárak, földvárak is, ám ezek már csak kis hadat voltak képesek megállítani. Egy várrendszer három részből állt: - belső vár, - külső vár, - góré(kisebb megfigyelőhelyek). A VÉGVÁRAK JELLEMZŐI A végvárakat védő katonákat nevezték így. Valamennyi társadalmi rétegből szolgáltak. Több tízezer fő alkotta a vitézlő rendet. A végvári katonák adómentességet, és zsoldot kaptak, amit pénzben és posztóban kaptak. A zsoldok azonban gyakran elmaradtak (Se pénz, se posztó), mivel az akkori Magyarország jövedelme nem volt elegendő a katonák kifizetésére. A vitézek tehát a vár környéki földeket művelték, vagy elvették a parasztoktól, amire szükségük volt. A katonaság etnikailag is kevert volt. A legtöbb vitéz magyar volt, de akadt közöttük német zsoldos is. A német és a magyar katonák között mind a hadi erényben, mind az ellátásban különbség volt. A németek ugyanis annak ellenére, hogy szinte mindig a várban lebzseltek, általában rendesen megkapták a zsoldjukat, nem úgy, mint az elszánt, és bátor magyarok, akik gyakran kényszerültek éhezésre. Ha egy vitéz fogságba esett, akkor váltságdíjat kértek érte a törökök. Ha pedig nem volt háború, akkor a vitézek pihentek, és mulattak. A VÉGVÁRI VITÉZEK A REGÉNY A regényaz epika műnemébe tartozó műfaj. Eseménysort mond el. Szerteágazó cselekménye, főhőse és sok mellékszereplője van. Párbeszédes, leíró és elbeszélő részek váltakoznak benne. Történelmi regénynek nevezzük azt a regényt, mely régi korban játszódik, történelmi eseményeket és hősöket idéz fel. Szerepelnek benne valós történelmi események, helyszínek, szereplők, de a valós alakok inkább csak mellékszereplőként jelennek meg. A kitalált alakok életében gyakoriak a kalandok, a szerelemi szál. A jellemfejlődés is jobban ábrázolható így. A történelmi regény főhőse általában pozitív, rokonszenves hős. Egyéni küzdelme kifejezi egy egész közösség harcát. Kifejezi például a nemzet ellenállását egy idegen hódítóval szemben. Arra nevel, hogy a szegény sorsú gyermek ne fogadja el sorsát, hanem tanulással, bátorsággal kiemelkedjék, s példát mutasson követőinek. TÖRTÉNELMI HŰSÉG, A MŰ FORRÁSAI A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. Alapja tehát történelmi esemény. 1552-ben a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak. Amikor az időjárás hidegebbre fordult, a török sereg visszavonult. Ennek a hadi sikernek híre kelt egész Európában. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve. A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. - Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. - Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. - Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról. A Korán hívőinek öt fő kötelessége: Gárdonyi Géza sírja A honvédelem és a hazaszeretet regénye Az Egri csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye. Ez az érzelem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban a várvédők és Dobó István esküje fogalmazza meg legpontosabban. "Esküdjetek velem - mondotta Dobó. A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét. - Esküszöm az egy élő Istenre - Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi mormolás. - hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívülmeg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! - Úgy segéljen! - zúgták egy hanggal. A kor híres költője volt Balassi Bálint, aki maga is katona volt. Művészetének fontos témája a vitézi élet szépségeinek megörökítése pl: Egy katonaének című versében így vall erről: "Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél." "Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak." A csaták eseményeit a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekeiben. 1553-ban írta meg Egri histórának summája című művét, melyben Eger ostromát örökítette meg. Summáját írom Egör várának, Megszállásának, viadaljának, Szégyönvallását császár hadának, Nagy vigaságát Ferdinánd királnak." Erről énekel Eger vár viadaljáról való ének históriájában is: Ím egy krónikát mondok, meghallyátok, Talám mássát soha nem hallottátok, Magyarok, végházban sem szolgáltatok, Eger várát mint mast oltalmazátok." VERSEK ÉS HISTÓRIÁS ÉNEKEK A honvédelem és a hazaszeretet regénye DOBÓ ISTVÁN ESKÜJE: - És most magam esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám! Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották: - Esküszünk! Esküszünk!" Székely Bertalan: Egri nők UTALÁSOK A TÖRÖK KULTÚRÁRA A regényben több részlet is megismertet minket a törökök kultúrájával, szokásaival. - Az iszlám vallás szerint nem ihatnak alkoholt a törökök. A műben ennek ellenpéldája a törökből lett magyar, Tulipán iszákossága, illetve a drinápolyi karavánszerájban alkoholt ivó aga, aki úgy ivott, hogy mindig nagyot rikoltott, hogy a lelke szálljon le a fejéből a lábába. - A sertés tisztátalan állat a vallásuk szerint, ezért tilos a fogyasztása. Gábor pap falujában a disznókat nem bántották, de a gyerekeket megölték. - A gyarurnak (hitetlennek) tett eskü nem számít. Jumurdzsák megszegi Gábor papnak tett esküjét és rátámad. - Minden muzulmánnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába, a szent helyre. Jumurdzsák azt kéri, ülve, arccal kelet, azaz Mekka felé temesse el a pap. - Mikor Jumurdzsák Sopronban felkeresi Évát, háttal az ajtónak megy ki az ajtón török szokás szerint. 1. Hitvallás: nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája. 2. Napi ötszöri ima meghatározott módon történő elvégzése. 3. Jótékonykodás. 4. A böjt megtartása egész Ramadán hónap folyamán, mely a 9. hónapban kezdődik. Napkeltétől napnyugtáig sem enni, sem fürödni nem szabad. Az igaz hívő muszlim napközben még a nyálát sem nyeli le. Éjszaka az emberek annyit esznek és isznak amennyit tudnak, mert napkeltétől újra kezdődik a böjt. A tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt. Az iszlám országokban a nálunk megszokott vasárnap helyett péntek az ünnepnap. 5. Zarándoklat Mekkába a Kába-kőhöz. Minden muzulmán számára életében egyszer kötelező. Egyéb előírások: - tilos Allah képmását elkészíteni, - fegyverrel is terjeszteni kell az igaz hitet (dzsihád = szent háború). - Tilos a szerencsejáték is. A cselekmény kibontakozásában mindnyájuknak nagy szerepe van. A MAGYAROKNÁL Somogyi Gábor pap: ő tanítja Gergőt. Valóra váltja a fiú tervét: feláldozza magát, amikor fel akarja robbantani a szultánt. Terve nem sikerül, mert tévedésből a janicsáragát öli meg. Sárközi, a cigány: komikus figura. Beszédével jellemzi az író. Gyávának tűnik, ő az egyetlen, aki nem sebesül meg az ostromban, de ő leplezi le Hegedüs árulását. Nélküle elveszett volna a vár, az ország. A fontos eseményeknél mindig jelen van: a mű elején a török táborban, aztán Török Bálint mellé szegődik, Konstantinápolyban is segíti Gergőéket. Cecey Éva (Vica): Bornemissza gyerekkori barátja, később a felesége. Bornemisszának valójában két felesége is volt: Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya. KITALÁLT ALAKOK ÉS TÖRTÉNETEK Cecey Éva Venczel Vera A TÖRÖKÖKNÉL Jumurdzsák: a regény kulcsfigurája. Végigkíséri Gergő és Éva életét. Elrabolja a gyerekeket, majd a drinápolyi úton üldözi a fiatalokat. Vissza szeretné szerezni amulettjét, amelynek varázserőt tulajdonít, ezért elrabolja Gergő kisfiát, Jancsit Sopronból. Eger ostrománál veszti életét. Maga is magyar származású anyai ágon, apja Oglu Mohamed. Több néven szerepel: Gyomorzsák (Sárközi szerint), Dervis bég. Hajván: nevének jelentése marha. Társai hívták így, mert azt képzelte, egyszer janicsárbasa lesz. Hasszán és Manda aga/bég néven is szerepel a műben. Ő adja át több magyarországi vár térképét Gergőnek. Azt hiszi, sebezhetetlen, de az ostromnál ő is életét veszti. Tulipán: törökből lett magyar. Cecey Péter szolgája. Megnősült, megkeresztelkedett. Leleményes. Ő mutatja meg Gergőnek a hatalmas török sereget egy szikla mögé bújva. KITALÁLT ALAKOK ÉS TÖRTÉNETEK Jumurdzsák Bárdy György A regényben két nép áll egymással szemben: a törökök és a magyarok. Az ellenséggel szemben a harcban nincs irgalom, de az író érezteti, hogy mindkét országban emberek, asszonyok és gyerekek élnek, és csak a hódító háború fordítja egymás ellen a két népet. E gondolat a regény utolsó jelenetében mutatkozik meg legszebben, amikor Éva és a török asszony kicserélik gyerekeiket. AZ EMBEREK ELRABLÁSA visszatérő esemény a regényben. Több magyar gyereket, sőt felnőttet is elrabolnak a törökök a regényben. Gergőt és Vicát kiskorukban, majd fiukat, Jánoskát is elrabolja Jumurdzsák. Jumurdzsákot is Magyarországról vitték el gyerekkorában. Gábor pap fiát, Somogyi Imrét gyerekkorában vitte el a török. Katona lett Ahmed vagy Kubat néven. Móré László és fiai is fogságba esnek Török Bálint is rabságban hal meg, akárcsak a rabja, aki sírva megátkozta. VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK, SORSPÁRHUZAMOK ÁLOM: Gergő azt álmodja a táborban, hogy meghal az anyja, így is lett. Török Bálintról is álmodott, amikor a törökök fogságban tartották a robbantásos merényletük után. JÓSLAT: a cigány nő jóslata Dobónak és Gergőnek később valóra válik. ÁTOK: Török Bálint rabja megátkozza urát, hogy fogságban haljon meg. Ez is beteljesedett. KARD: bársonyhüvelyű kard, Gergő kapja Dobótól, később kisfiáé lesz. Ezt dobják be az egri várfalon János elrablásakor. ANYAJEGY: lóhere alakú anyajegy volt Gábor pap és a fia mellén. Ez alapján akarta megtalálni fiát. TÉRKÉP: Eger várának térképe fontos szerephez jut a műben. Fontos Hasszán, valamint Gergő, Éva életében is. VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK ZÁSZLÓK: A vörös-kék zászló Török Bálinté. A magyar zászlónak a csata során van nagy szerepe. Félholdas zászló a törököké. Az utolsó ostromnál fekete zászlóval támadnak, mely a halál jele. AMULETT: Jumurdzsák fekete köves gyűrűje, holddal, 5 csillaggal. Írás: "Amit Isten akar: nincs igazság és erő a fenséges és magasztos Istenen kívül." "A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag." A mű legfontosabb jelképe, szerencsehozó, védő szerepet tulajdonít neki Jumurdzsák, ezért bámire képes, hogy visszaszerezze. VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta. Az első három fejezet az ostrom előtti időket, az utolsó kettő az egri várostromot mutatja be. 1. Hol terem a magyar vitéz? 1533 2. Oda Buda! 1541 3. A rab oroszlán 1544 4. Eger veszedelme 1552 5. Holdfogyatkozás 1552 A FEJEZETEK TARTALMA 1533 Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska a patakban fürdenek Keresztesfalván. A lovat legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár (később dervis majd bég). Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja a falut, de Dobóék segítségével visszaverik őket. Gergő anyja meghal. Kiszabadítják a rabokat. Jumurdzsák életét Somogyi Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét, egy gyűrűt. Gergő kardot kap Dobó Istvántól. Gábor pap Szigetvárra viszi a fiút Török Bálinthoz. Később Somogyvárra költöznek. 1. rész: Hol terem a magyar vitéz? 1541 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap Gergő ötlete alapján fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti egy janicsáragával. Fogságba esik és a török táborban meghal. Gergő egy szikláról nézi Tulipánnal a hatalmas török sereget. Ők is fogságba esnek. Gergő megkapja a paptól az amulettet. Hajván segítségével megszökik, megszerzi Eger várának térképét. Budára megy, ahol Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Török Bálinték megvédik a várat a némettől, de a török augusztus 29-én csellel beveszi Budát, Török Bálint fogságba kerül,Isztambulba kerül a Héttoronyba. Izabellát és a gyerek királyt Erdélybe küldi a szultán. Éva is velük tart. Werbőczy István lesz a szultán kormányzója. 2. rész: Oda Buda! 1544 Mekcsey István felkeresi a 18 éves Gergelyt Debrecenben, elmondja, hogy Évát Fürjes Ádámhoz akarják adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét Gyaluról. Útközben összeházasodnak Isten színe előtt a természetben, majd egy pap is összeadja őket. Gergely, Éva, Török Jancsi, Mekcsey és Matyi (szolga) elindulnak Isztambulba Török Bálintot kiszabadítani. Vele raboskodik Maylád István és Móré László is. Törököt nem engedik el, mert nem áll át a törökök közé (budai pasa lehetne). Jumurdzsák (Dervis bég) végig a nyomukban van, a gyászünnepen is üldözi őket. Sárközi és Cserhán segítik őket. Olasz énekeseknek adják ki magukat. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell. Veli béggel térnek vissza Magyarországra Mohácsra, "a szerencse mezejére". 3. rész: A rab oroszlán Héttorony (Jedikula) 1552 1551: meghal Fráter György, Izabella elhagyja Erdélyt. Jumurdzsák Balogh Tamás néven Sopronba megy Évához és elrabolja 7 éves fiukat, Jánost, mert vissza akarja szerezni a talizmánját Gergőtől. Gergely királyi főhadnagy, apósával már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom alatt Gergőnek bekiabálják, hogy a fia náluk van. Éva és Réz Miklós Eger felé indulnak a vár térképével és a gyűrűvel.(Gergő ruhájában találta meg őket.) A törökök 50-60 ezren támadnak, a várban kb 2000 magyar katona van. Ferdinánd királytól hiába várnak segítséget. A magyar várvédők között vannak: (TABLÓ) Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergő, Cecey Péter, Bálint pap, Zoltay István, Sárközi, Pető Gáspár, Fügedy János, Bakocsai István (török levágott fejét hozza), Komlósi Antal, Hegedüs, az áruló. Később érkezik Nagy Lukács, vele jön Balogh Balázs apród. A másik apród Tarjáni Kristóf. Kémjük: Varsányi, a követ Vas Miklós. 4. rész: Eger veszedelme A várvédők esküt tesznek, megegyeznek: - a török levelét elégetik - a várból nem kiabálnak ki - nem adják meg magukat - feljebbvalóiknak engedelmeskednek - nem suttognak csoportokban - a várat nem hagyják el. A törökök gyengének tartják a magyarokat. Ahmed pasa és Ali pasa vezetik a támadást. Köztük van: Veli bég, Hasszán (Hajván, Manda bég), Jumurdzsák (Dervis bég) és bátyja, Arszlán bég. Az ostrom alatt meghal: - Nagy Antal, - Szűrszabó István (a kapuban), - Bolyky Tamás (falújítás közben). Utolsó szava: "Küzdjetek a hazáért!" - András bíró. Dobó zászlóval takarja le, megsiratja. Hőstetteket hajtanak végre: - Komlósi Antal, Török László megmentik a zászlót. - Arany Mihály inkább fél szemmel nézi a magyart, mint két szemmel a törököt. 4. rész: Eger veszedelme 5. rész: Holdfogyatkozás 1552 Éva Szarvaskőre siet Réz Miklóssal, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedüs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket (3000 fő) bevezeti a várba, Sárközinek köszönhetően elfogják, később az árulásért fölakasztják. Évát leleplezik a törökök, Miklós önmagát is feláldozva felrobbantja a lőporraktárat. Éva és Varsányi bejutnak a várba, de Dobóval eltitkolják férje elől, hogy itt van. A kapitány megígéri, hogy visszaszerzi a gyereket. Levelet ír Jumurdzsáknak. Bedobják a kisfiú kardját a várba. Gergő aggódik. Az ostrom részletes leírása. Az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. (furkó olajos ronggyal, bomba maggal, puskaporos labdák, tüzes kerék. Vízzel, szurokkal öntik le a támadókat, meggyújtják a hordóból, fából épített "lépcsőjüket".) 5. rész: Holdfogyatkozás Az utolsó összecsapás előtt halálhoz hasonló mély álmot alszanak a várvédők. Miséznek a várudvaron, közös bűnbocsánatot kapnak. A törökök fekete zászlóval jönnek. A magyar zászlót megmenti Komlósi, Bakocsai, Török, Szaniszló feltartotta törököket a kapunál, Varga János a hátsó felét mutogatta a töröknek. Meghalnak: - Paksy Jób (elesik a lova), - az utolsó ütközetben Balogh Balázs és anyja, - Kristóf apród, - Szőr Mátyás molnár, - a kovács (még felemel egy félmázsás pörölyt), - Bálint pap, - Cecey Péter. - Éva Balázs apród ruhájában sebesül meg. - Egyedül Sárközi nem szerez sérülést. Kb 300 halott, 800 sebesült volt az ostrom után. 5. rész: Holdfogyatkozás A törökök közül meghal: - Hasszán (Gergő lelöki), - Gábor pap testvére. Október 16-ról 17-re virradó éjjel a törökök elmennek. A pasák veszekednek, félholtra verik az emberek Dervis béget. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermekéért, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A két asszony kezet fog. Dobó és Mekcsey az ostom után lemondanak, Gergő lesz a kapitány. Az egri várvédők névsora ÖSSZEGZÉS Egri csillagok - Bornemissza Gergely élete Gergő "életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig." "Rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be az író. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. Hiszen az egri vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. A félelmetes török túlerővel szemben csodának tetszik a győzelem. De a történelem valósága volt ez a csoda, melyet valóságos férfiak és nők - vagyis hősként viselkedő emberek értek el."(Kaiser László) A három részre osztott Magyarország Habsburg Ferdinánd: (1503- 1564):osztrák császár. 1526 decemberében választották Magyarország királyává Pozsonyban. A Szent Koronával azonban nem tudták megkoronázni, mert azt az egy hónappal korábban az országgyűlés által Székesfehérváron megválasztott Szapolyai János kapta. I. Szulejmán szultán (1494/95-1566): 1526. augusztus 29-én Mohácsnál vereséget mért a magyarokra és bevonult Budára. II. Lajos magyar király meghalt, Szapolyai Jánost támogatta a trón megszerzésében. 1529-ben megtámadta Bécset, 1532-ben Kőszeg várát, de egyiket sem tudta elfoglalni. Szapolyai halála után 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Budát, és János Zsigmondot és Izabellát Erdélybe küldte. 1543-ban elfoglalta Pécset, Székesfehérvárt és Esztergomot, majd Visegrád, Nógrád és Hatvanis elbukott. Ferdinánd 1551-ben megölette Fráter Györgyöt és Erdélyt birtokába vette. 1552-ben Szulejmán újra háborút indított. Ekkor esett el Temesvár (Losonczi), Drégely (Szondi György), Szolnok (Nyáry Lőrinc) is. 1552-ben Eger visszaverte a támadást. 1562-ben 8 évre békét kötött a magyarokkal, majd 1566-ban Szigetvár ellen támadt. Ekkor már Miksa az uralkodó. Zrínyiék elesnek szeptember 8-án. 1566. szeptember 6-án itt halt meg betegségben. Halálát titokban tartották az alvezérek, a csata után is így szállították Nándorfehérvárra, mintha élne. Szapolyai János (1487-1540): 1526-tól, a mohácsi csatavesztéstől haláláig Magyarország (egyik) királya. Ő verte le Temesvárnál a Dózsa-féle parasztfelkelést. 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlés választotta királlyá, másnap a Szent Koronával megkoronázták. Mivel mindez Bátori István nádor engedélye nélkül történt, az ország egy része nem őt, hanem az egy hónappal később Pozsonyban megválasztott Ferdinándot ismerte el az ország királyának. 1529. szeptember 3-án Szulejmán elfoglalta Budát Ferdinándtól, a várat átadták Szapolyainak, ők Bécs ellen vonultak. Szapolyai próbált megszabadulni a szultántól, Ferdinánd is egymás ellen akarta fordítani őket. Végül 1538-ban megkötötték a váradi békét: elismerték egymás hatalmát. János halála után területit átengedi Ferdinándnak és örököseinek. 1539-ben azonban Szapolyai megnősült, 1540-ben gyereke született Izabellától. Fia születése után két héttel János meghalt. Végakarata szerint Fráter György a kis János Zsigmondot akarta a királyi székbe ültetni. 1541-ben ezért Ferdinánd seregei el akarták foglalni Budát, de Szapolyai hívei visszaverték a támadást. A török ezt követően csellel elfoglalta Budát. Jagelló Izabella (1519-1559): Lengyel királyi hercegnő. 1839-ben lett Szapolyai János felesége. Gyermeke, János Zsigmond 1540-ben született meg, férje két hét múlva halt meg. János Zsigmond: (1540-1571): 1540-ben a rákosi országgyűlés királlyá választotta. 1541. május 25-én a szultán neki ajándékozta Erdélyt, majd augusztus 29-én csellel elfoglalta Budát. Nagykorúságáig a szultán kezében maradt a főváros. Ő anyjával Erdélybe, Lippára, Gyulafehérvárra került. Fráter György 1551-ben lemondatta a trónról. Anyjával elhagyták Erdélyt és Sziléziába mentek. 1556-ban visszatért anyjával Erdélybe, anyja irányította. Ferdinánd megtámadta őket. 1559-ben meghalt Izabella. 1561-re elfoglalták Felső-Magyarországot Ferdinánd csapatai. Merényletet terveztek a fiatal király ellen. 1562-ben leverte a székelyek lázadását. 1564-től Miksa támadta. II. János végül 1570-ben lemondott királyi címéről, fejedelem lett. 1571-ben meghalt. Halála után Báthory István önálló fejedelemséget alapított az erdélyi vajdaságból. Sokan azt feltételezik, hogy Jánost megmérgezték. Fráter György (1482-1551): Martinuzzi György barát néven is ismert. Szapolyai János híve volt. Az Erdélyi Fejedelemség megszervezője volt, mely önállóságáért az töröknek adót fizetett. 1551-ben lemondatta a trónról János Zsigmondot és Habsburg katonákat hívott Erdélybe. Ekkor a török is támadott. A bécsi udvar nem bízott benne, azt hitték, a törökkel szövetkezett, ezért az alvinci kastélyában megölették. (A délvidéki pasákkal tényleg tárgyalásokat kezdett.) Török Bálint (1502-1551): nándorfehérvári bán. 1526-ban részt vett a mohácsi csatában II. Lajos testőreként. 1527-ben Ferdinánd híve lett. 1540-ben Szapolyai János halála után a csecsemő János Zsigmond gyámja lett Izabella királynővel, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt. Buda elfoglalásakor elkísérte a gyerek királyt Szulejmán szultán táborába. Ekkor fogságba esett, az isztambuli Héttoronyba zárták. Itt halt meg 1551-ben. A regényben fia, János, Gergő, Vica, és Mekcsey meg akarják szöktetni. Ez valójában nem történt meg. Tinódi Sebestyén (1510 k.-1556) is megjelenik a regényben. Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vészről szóló históriás énekét. Dobó István (1500 körül-1572): az egri várvédők kapitánya. Felvidéki nagybirtokos nemes volt. 1549-től Eger vár kapitánya volt. 1552. szeptember 11- október 18-ig védte azt. Már a regény első fejezetében megjelenik, mint Bornemissza Gergely pártfogója. Az ostrom utáni sorsáról a regény csak annyit közöl, hogy lemondott az egri vár parancsnokságáról. A valósában Ferdinánd neki adta Dévát és Szamosújvárt. 1553-ban erdélyi vajda lett. Királyellenes összeesküvés vádjával (Miksa ellen) börtönbe zárták két évig. Szabadulása után néhány hónappal meghalt. Bornemissza Gergely (1526-1555): Jobbágyfiúból lett deák, majd vitéz hadnagy, várkapitány. Apja kovácsmester volt. 1552-ben a királyi csapatok hadnagyaként szolgált Egerben. 1553-ban Eger várának kapitánya lett. 1553. október 17-én elfogták a törökök, Isztambulban raboskodott. Felesége és Nádasdy Tamás nádor is közbejárt érdekében, mégis 1555-ben kivégezték.Tinódi is megemlékezik róla. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban már az írói képzelet műve. Mekcsey István (?-1553): nemes. Az egri vár várnagya, vicekapitánya volt 1551-52-ben. A győzelem után lemondott rangjáról, de 1553-ig a vár gondnoka lett. 1553-ban Sajóvárkonyban megölték az emberek. A regényben több történelmi alak is szerepel. A legfontosabbak ezek közül a következők: I. Habsburg Ferdinánd császár I. Szulejmán szultán Szapolyai János, Magyarország királya Izabella királynő János Zsigmond király Fráter György barát Török Bálint Tinódi Lantos Sebestyén Dobó István Bornemissza Gergely Mekcsey István TÖRTÉNELMILEG HITELES SZEMÉLYEK

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar