D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : dualizmus.jpg
C Í M 
F ő c í m : A dualizmus kora
B e s o r o l á s i   c í m : Dualizmus kora
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Havas
U t ó n é v : Melinda
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-11-18
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-04-08
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918
T é m a k ö r : Közgazdaságtan, gazdaság
A l t é m a k ö r : Kereskedelem
T é m a k ö r : Közgazdaságtan, gazdaság
A l t é m a k ö r : Gazdaságtörténet
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Ipartörténet
T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar
A l t é m a k ö r : Ipartörténet
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : kiegyezés
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dualizmus
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : országgyűlés
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : várostörténet
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : látnivaló
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kultúra
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : találmány
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nemzetiség
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : környezet
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A dualizmus kora design by Dóri Sirály for Prezi A kiegyezés (1867-1918) Közös hadügy, külügy, pénzügy Közös szervek: a három minisztérium, közös minisztertanács, közös ügyek költségvetéséről határozó parlamenti delegációk Közös egyetértésben kezelt ügyek: gazdaság is 1874 - választójogi törvény Kétkmarás országgyűlés Alsóház - Képviselőház Felsőház - Főrendiház (megváltozott öszetétel) Formailag egyenrangúak, de a döntéshozó a képviselőház Obstrukció! Megyék feladatainak és jogköreinek módosítása - centralizáció! Megmarad a megyei önkormányzatiság DE kormány által kinevezett főispán Megyék autonómiáját alárendelték a központi kormányzatnak Virilizmus - vagyon alapú befolyás Előzmények 1873-tól - előtte Pest, Buda és Óbuda Dinamikusan fejlődik Közlekedés gócpontja: Nyugati pu., Keleti pu. Városi közlekedés fellendülése (lóvasút, sikló, fogaskerekű, villamos, földalatti) Óriási építkezések Középületek Közművek (víz, gáz, villany) Sajtó fénykora: napi/heti lapok Kávéházak, pezsgő irodalmi és művészeti élet A világváros A polgári állam kiépülése Jog és az igazságszolgáltatás reformja törvény előtti egyenlőség képzett független bírók 1878 - modern büntető törvénykönyv (Csemegi-kódex) 1867 - kimondják a zsidóság teljes emancipációját Állam és egyház szétválasztása kötelező polgári házasság állami anyakönyvvezetés szabad vallásgyakorlás 1868 - népiskolai törvény 6-12 iskolakötelezettség 4000 új népiskola 1871-72 Kolozsvári Tudományegyetem 1850 - 13 M; 1869 - 15,4 M; 1910 - 20,9 M Népességnövekedés, DE kivándorlás Foglalkozási szerkezet: kevesebb mezőgazdaságban dolgozó DE vezető ágazat marad több iparban dolgozó DE elmarad Nyugat-Európa mögött Torlódó/kettős társadalom Demográfia Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, átalakuló társadalom, életmód Gazdaság Állami gazdaságpolitika Gazdasági kiegyezés kérdéseit és a vámuniót 10 évente újra kell tárgyalni politikai bizonytalanság - megélénkülő gazdaság Állami támogatás Birodalmi munkamegosztás Kereskedelem az örökös tartományokkal Osztrák tőkebeáramlás Bank- és hitelrendszer, biztosítók, tőzsde 1873 - válság Mezőgazdaság Még mindig tőkehiány Országos Magyar Gazdasági Egyesület Nagyobb szántóterületek Kevés nagybirtok, rengeteg kisbirtok Gépesítés, vetésforgó, ipari növények Borszőlő - új területek Istállózó állattartás új fajok Ipar Fellendülés az 1890-es évektől 1872 - ipartörvény felszámolja a céheket szabad ipargyakorlást enged 1902 - GYOSZ Szén- és aranybányászat 3 nagy vállalat: Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Állami Vasművek Osztrák-Magyar Államvasutak gyárai Kohászat Élelmiszeripar A magyar ipar vezető, legfejlettebb ágazata malomipar húsipar, cukoripar, söripar Gépipar Hajógyártás: Duna Gőzhajózási Társaság, Ganz Danubius Vasúti eszközök: MÁVAG, Ganz-gyár, győri Magyar Vagon és Gépgyár Autógyártás Magyar Automobil Rt. Gőzgépek Láng Gépgyár, Röck, Schlick-Nicholson Mezőgazdasági gépek Hofherr és Schrantz Elektrotechnikai ipar Ganz Villamossági Művek Elektromosipar Egyesült Villamossági és Izzólámpagyár Rt. Hadiipar Weiss Manfréd konzervgyára Vegyipar Könnyűipar Chinoin gyógyszergyár Hungária műtrágyagyár Textil-, bőr-, cipőipar fejletlen Nyomdaipar: Athenaeum Franklin Budapest Építkezések Új Vigadó - 1865, Feszl Frigyes Egyetemi Könyvtár Királyi palota átépítése - 1879, Ybl Miklós, Hauszmann Alajos Országház 1885-1904, Steindl Imre Szent István bazilika 1851-1905, Ybl Miklós Operaház 1875-1884, Ybl Miklós Szépművészeti Múzeum 1900-1906, Herzog Fülöp Ferenc, Schickedanz Albert Néprajzi Múzeum, 1891-96, Hauszmann Alajos Iparművészeti Múzeum 1893-96, Lechner Ödön Zeneakadémia 1875 Vígszínház, 1896 Mátyás templom Schulek Frigyes Halászbástya Schulek Frigyes Fővárosi Állat- és Növénykert Kós Károly Margit híd 1872-76 Ferenc József híd 1896 Tömegkultúra Arisztokrácia, nagypolgárság, értelmiség (zene, színház...) Közép- & kispolgárság (kávéházak, mulatók) Kávéházi kultúra! (Centrál, Japán...) Sajtó: 1896 - hírlapok utcai árusítása Színházak: Nemzeti Színház (1827) Vörösmarty - Csongor és Tünde Madách - Az ember tragédiája Népszínház (1878) Vígszínház (1896) Filmvetítés: 1901 - A tánc; 1899 - Velence kávéház Zenei élet Sport Turizmus: Adria, Tátra, Alpok Politikai helyzet a dualizmus alatt Ausztriával való viszony - közjogi kérdés - ez alapján pozicionálódnak a pártok (nem konzervatív/liberális) Biztosítani kell a kormánypárti többséget 1867-74 - Deák-párt (vs. Határozati Párt (Teleki László)) 1875 - A Szabadelvű Párt megalakult a Deák Ferenc vezette Felirati Párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép fúziójából 1875-1905 - Szabadelvű Párt 1875-90 Tisza Kálmán 1892-95 Wekerle Sándor (1.) 1899-1903 Széll Kálmán 1903-05 Tisza István (1.) 1905-06 Fejérváry Géza Találmányok 1861, Jedlik Ányos - öngerjesztő dinamó 1879 , Puskás Tivadar - telefonközpont 1885, Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly - elektromos transzformátor 1891, Bánki Donát, Csonka János - porlasztó 1904, Juszt Sándor, Hanaman Ferenc - wolframszálas izzó A nemzetiségek 1868 - nemzetiségi törvény (Eötvös és Deák dolgozta ki) liberális, DE egy politikai nemzet koncepciója nem fogadják el, kollektív autonómiát szeretnének vezetőik passzivitásba húzódnak Peremterületeken keveredve élnek Magyarok aránya: 1850 - 41,5%; 1910 - 54,5% természetes szaporodás kivándorlók 33%-a magyar asszimiláció (kb. 2 M fő) Városokban magyarok aránya >75% Sérelmek 1879-től minden iskolában kötelező a magyar oktatása Nem tartják be az 1868-as törvényben foglaltakat nem kapnak támogatást ellenőrzik egyházaikat bezárják iskoláikat betiltják egyleteiket 1890-1914 Nemzetiségek aktivizálódnak (területek gyorsan fejlődnek, nemzetiségi kisbirtokos/polgári réteg) sajtó pártok, parlamenti képviselők Összetűzések: 1892: erdélyi román "Nemzeti Bizottság" - memorandum 1896: Millennium nacionalista jellege 1907: Lex Apponyi csernovai sortűz 1914: máramarosi nemzetiségi per Következmény: I. VH előtt Tisza hiába próbál megegyezni a románokkal nemzetiségek megfogalmazzák elszakadási törekvéseiket Negatív kép külföldön a magyar nemzetiségi politikáról A környezet átalakítása Korábban alkalmazkodtak, most átalakítják Tisza-szabályozás új termőföldek nyerése 1879-es nagy szegedi árvíz után felgyorsul 1895 után nem volt több nagy gátszakadás Duna-szabályozás hajózhatóság, árvízvédelem Vaskapu csatorna kialakítása (1890-99) Mezőgazdaság 3,6 M hektár földterületet nyer 6400 km töltés, gát épül Negatív hatások: Tisza még szeszélyesebb Áradás pozitív szerepe megszűnik
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : sch martin: Budapest
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 43
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 5. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 43
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 180 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet