|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/060900/060947 F á j l n é v : szechenyi.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/060900/060947/szechenyi_kiskep.jpg F ő c í m : Széchenyi István B e s o r o l á s i c í m : Széchenyi István S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Hársfalvi U t ó n é v : Fanni I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-18 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-05-14 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Közgazdaságtan, gazdaság A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : államférfi M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : közgazdász M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : értelmiség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István
A rendi kiváltságait őrző, általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra, ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik.Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés, remélte, hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják a reformjait.
Fiatal évei
Széchenyi István
Kossuth Lajos, az egyik legnagyobb politikai ellenfele így méltatott: polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.
Széchenyi Bécsben született 1791. szeptember 21-én,udvarhű arisztokrata család sarjaként. Édesapja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója, édesanyja: Festetich Julianna.A legnagyobb magyart Döbling-ben érte a halál 1860. április 8-án.
Széchenyi István gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Lunkányi János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. A serdülő gyermek nevelése 15 éves korában megszakadt.Katonai pályára lépett, részt vett a Napóleon elleni harcokban, de a katonatiszti pálya mégsem vonzotta. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését, s ezen alkalmakkal döbbent rá hogy Magyarország mennyire elmaradott.
Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya, a küldetéstudat, hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában.
Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi, s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására.
A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani, másrészt pedig a gazdasági hasznot látott a lótenyésztésben. (1827: A lovakrúl c. munkája)
A Nemzeti Kaszinó létrehozása (1827), amellyel az volt a célja, hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is, ahol a viták és beszélgetések számára kellemes környezetet biztosítottak.
Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést, vasúttársaságok alapítását, kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is, és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése.
A kultúra támogatását szolgálta a
Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult meg a Színház, végül azonban közadakozásból épült fel.
Hitel c. műve annak apropóján született (1830), hogy eladósodott, viszont birtokait modernizálni kívánta, és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351), hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára, ui. nem árverezhetők el nemesi birtokok.
Tenni akarás.
Emléke
Az Akadémia 1893-ban bronz-emléktáblával örökítette meg az 1825. november 3-i jelenetet.
Arcképe megjelenik az ötpengős bankjegy előoldalán, 1926-ban.
Arcképe rákerül az ötezer forintos bankjegy előoldalára is, 1992-ben.
Az új ötezresen, 1999-től.
1990-től Széchenyi nevét viseli az 1965-től kiadott Állami Díj.
Életéről A Hídember címmel Bereményi Géza készített filmet 2002-ben.
A magyar tudomány ünnepe.
A Széchenyi István Szakkollégiumot 1987-ben alapították. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Gróf Széchenyi István A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 13 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 10. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 13 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |