D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 281_380_pix_Oldal_20_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : A madár-kiállításból
B e s o r o l á s i   c í m : Madár-kiállításból
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Kócsagok és tőke-kacsák
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : A legnagyobb madártojás
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : Sarki bukdár
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : Sáska-madár
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : Kaukázusi havasi pacsirta
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : A kék vércse. A him, tojó és anyányi fióka képe
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-04-20
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 38. évf. 21. sz. (1891. május 24.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : állatábrázolás
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : állatkép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : madártan
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kacsa
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : pacsirta
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vércse
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A madár-kiállításból.
Kócsagok és tőke-kacsák. A legnagyobb madártojás. Sarki bukdár. Sáska-madár. Kaukázusi havasi pacsirta. A kék vércse. A him, tojó és anyányi fióka képe.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kék Vércse. Tipikus magyarországi ragadozó madarunk, mely főleg síkföldi akácz és kisebb pusztai erdőrészek, fasorok körül tartózkodik. Kiválóan társaságot kedvel s vándorlás közben seregélyforma csapatokban is található. Eleimét leginkább tücskök, szöcskék képezik kisebb szárnyasokat vagy emlősöket nem támad meg soha. E tulajdonságánál fogva bízvást leghasznosabb madaraink közé számíthatjuk.
A kiállítás bosnyák-herczegovinai osztályából két madár rajzát mutatjuk be a szerajevói múzeum őre által szerkesztett katalógusból. Ezek :
Kaukázusi havasi pacsirta (Phileremus peni-cillata). E fajból először 1888. telén lőttek Livnónál, s 1891 jan. 21-én Travniknál. Hasonlít a télen hozzánk Magyarországra is ritkán ellátogató havasi pacsirtához (Phileremus alpes-tris), csakhogy nagyobb és színezete inkább elmosódott s nem annyira kirívó.
A legnagyobb madártojás. A kiállítási tér belső részének elején külön állványon látható az Aepyornis maximus Geoffr. nevű kihalt strucz-szerü óriási madagaskari madárnak teljes épségü valódi tojása, mely mintegy 6-szor nagyobb a strucz tojásánál s űrtartalma körülbelül 150 tyúktojáséval ér fel. Az Aepyornis tojásai csak 1850 óta ismeretesek s a kiállított példány egyike a legépebbeknek ezt a Magyar Nemzeti Múzeum nem régiben 1300 frtért vásárolta meg. Bár ez nem tartozik a magyarföldi madártojások közé, mégis czélszerűnek mutatkozott ezt így külön szekrényben szélesebb körben is bemutatni. Mellette egy legkisebb (kolibri) tojás s összehasonlítás kedveért egy közönséges tyúktojás, s két strucztojás látható.
Sáska-madár. Kis-Ázsiában és a Balkán-félszigeten tartózkodik, s így keleti faj. Sáskajárások alkalmával azonban már többször mutatkozott nálunk mindig nagy csapatokban. Fő táplálékát a sáskák képezvén, igen hasznos: rengeteg számban pusztítván e kártékony rovarokat. Utóbbi években, s főleg 1875-ben sok ily madár jelent meg hazánkban, sőt Erdélyben költöttek is.
Sarki bukdár. 1890 nov. 2-án Ó-Bébán (Toron-tálmegyében) élve fogatott, s nevezetes, hogy nyári tollazatát, melyben csak tavaszszal szokott pompázni, késő ősz elején is megtartotta. Hazája az arcticus öv, honnét főleg novemberben keresi föl hazánk vizeit, s jégment tavait, folyóit. Végül a csinosan kiállított igazoló-jegyekről kócsagok és tőke-kacsák csoportját mutatjuk be, Vastagh Géza jeles állatfestő rajzaiban.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. május 24. )
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Háry Gyula: Nemes kócsag
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1943x2795 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna