D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/060100/060170 F á j l n é v : 281_380_pix_Oldal_20_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/060100/060170/281_380_pix_Oldal_20_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : A madár-kiállításból B e s o r o l á s i c í m : Madár-kiállításból E g y é b c í m : Kócsagok és tőke-kacsák M i n ő s í t ő : alcím E g y é b c í m : A legnagyobb madártojás M i n ő s í t ő : alcím E g y é b c í m : Sarki bukdár M i n ő s í t ő : alcím E g y é b c í m : Sáska-madár M i n ő s í t ő : alcím E g y é b c í m : Kaukázusi havasi pacsirta M i n ő s í t ő : alcím E g y é b c í m : A kék vércse. A him, tojó és anyányi fióka képe M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-04-20 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 38. évf. 21. sz. (1891. május 24.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ornitológia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : réce M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : pacsirta M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : A madár-kiállításból. Kócsagok és tőke-kacsák. A legnagyobb madártojás. Sarki bukdár. Sáska-madár. Kaukázusi havasi pacsirta. A kék vércse. A him, tojó és anyányi fióka képe. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Kék Vércse. Tipikus magyarországi ragadozó madarunk, mely főleg síkföldi akácz és kisebb pusztai erdőrészek, fasorok körül tartózkodik. Kiválóan társaságot kedvel s vándorlás közben seregélyforma csapatokban is található. Eleimét leginkább tücskök, szöcskék képezik kisebb szárnyasokat vagy emlősöket nem támad meg soha. E tulajdonságánál fogva bízvást leghasznosabb madaraink közé számíthatjuk. A kiállítás bosnyák-herczegovinai osztályából két madár rajzát mutatjuk be a szerajevói múzeum őre által szerkesztett katalógusból. Ezek : Kaukázusi havasi pacsirta (Phileremus peni-cillata). E fajból először 1888. telén lőttek Livnónál, s 1891 jan. 21-én Travniknál. Hasonlít a télen hozzánk Magyarországra is ritkán ellátogató havasi pacsirtához (Phileremus alpes-tris), csakhogy nagyobb és színezete inkább elmosódott s nem annyira kirívó. A legnagyobb madártojás. A kiállítási tér belső részének elején külön állványon látható az Aepyornis maximus Geoffr. nevű kihalt strucz-szerü óriási madagaskari madárnak teljes épségü valódi tojása, mely mintegy 6-szor nagyobb a strucz tojásánál s űrtartalma körülbelül 150 tyúktojáséval ér fel. Az Aepyornis tojásai csak 1850 óta ismeretesek s a kiállított példány egyike a legépebbeknek ezt a Magyar Nemzeti Múzeum nem régiben 1300 frtért vásárolta meg. Bár ez nem tartozik a magyarföldi madártojások közé, mégis czélszerűnek mutatkozott ezt így külön szekrényben szélesebb körben is bemutatni. Mellette egy legkisebb (kolibri) tojás s összehasonlítás kedveért egy közönséges tyúktojás, s két strucztojás látható. Sáska-madár. Kis-Ázsiában és a Balkán-félszigeten tartózkodik, s így keleti faj. Sáskajárások alkalmával azonban már többször mutatkozott nálunk mindig nagy csapatokban. Fő táplálékát a sáskák képezvén, igen hasznos: rengeteg számban pusztítván e kártékony rovarokat. Utóbbi években, s főleg 1875-ben sok ily madár jelent meg hazánkban, sőt Erdélyben költöttek is. Sarki bukdár. 1890 nov. 2-án Ó-Bébán (Toron-tálmegyében) élve fogatott, s nevezetes, hogy nyári tollazatát, melyben csak tavaszszal szokott pompázni, késő ősz elején is megtartotta. Hazája az arcticus öv, honnét főleg novemberben keresi föl hazánk vizeit, s jégment tavait, folyóit. Végül a csinosan kiállított igazoló-jegyekről kócsagok és tőke-kacsák csoportját mutatjuk be, Vastagh Géza jeles állatfestő rajzaiban. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. május 24. ) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Háry Gyula: Nemes kócsag U R L : http://dka.oszk.hu/040600/040698 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1943x2795 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |