|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/059800/059834 F á j l n é v : dorog_12.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/059800/059834/dorog_12_kiskep.jpg F ő c í m : A köztemető bejárata B e s o r o l á s i c í m : Köztemető bejárata S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-08-30 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : épület M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Dorog T í p u s : épület M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Épületek T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T á r g y s z ó : épületkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : bejárat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temetkezés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : A köztemető bejárata. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros, a Dorogi kistérség központja. A Pilis és a Gerecse völgye már az újkőkor óta lakott hely. Itt haladt keresztül az a római hadiút, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze, a város délkeleti határában a 4. századból származó római padlófűtéses villa romjait tárták fel. Nevét 1181-ben említette először oklevél Durugh formában, a török hódoltság idején elpusztult ősi falu a mai lakóterülettől délre feküdt, Ódorog néven ismert. A településnév eredetét szláv gyökerekkel, mint drug társ, barát, de személynévi eredettel is Attila hun király vezérének nevéből, magyarázzák. Az elvadult tájat a sváb telepesek kapcsolták be újra az ország vérkeringésébe, az 1700-as években ismét közlekedési csomópont lett, a Buda-Bécs országúton megépült postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István és Wesselényi Miklós. Dorog 20. századi gyors fejlődését a szénbányászaton kívül a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete tette lehetővé 1896-ra kiépült a Budapest-Esztergom helyiérdekű vasút, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a korábbi kis falu népessége tízszeresére növekedett, 1984-ben várossá nyilvánították. Ma több, mint 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai desztinációként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Dorog címere U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017111 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x933 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |