D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : szinhaz_0224.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/059800/059821/szinhaz_0224_kiskep.jpg F ő c í m : Jelenet az "Ahol unatkoznak"-ból (Prielle Kornélia, Halmi, Molnárné) B e s o r o l á s i c í m : Jelenet az "Ahol unatkoznak"-ból (Prielle Kornélia, Halmi, Molnárné) S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-10-07 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2014-05-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : könyvrészlet M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad S z e r z ő : Rédey Tivadar M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937 T í p u s : könyv M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/12800/12846 S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Színházművészet T á r g y s z ó : színházi grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : színjáték M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : színielőadás M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Halmi Ferenc (1850-1883) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : Molnárné Kocsisovszky Borcsa (1849-1933) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Jelenet az "Ahol unatkoznak"-ból (Prielle Kornélia, Halmi, Molnárné) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Az Ahol unatkoznak Édouard Pailleron színműve. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Prielle Kornélia színésznő. Édesanyja korai halála után, 1841 nyarán Tóth István társulatában, Szatmáron lépett fel először. Ezután Kilényi Dávidhoz szerződött, és vele 1844-ig járta Erdély városait. Szigligeti Ede Nagyszebenben figyelt fel rá, és egy évadra a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Ezután ismét vidéki évek következtek: 1845-46-ban Debrecen (ott kérte meg a kezét Petőfi Sándor), 1846-ban Kolozsvár, 1847-ben Pozsony, Székesfehérvár, Nagyszeben látta játékát, 1848-49-ben az erdélyi városokat járta, Feleky Miklós igazgatása alatt. 1852-ben Eperjesen, Kassán, Miskolcon játszott; 1853-ban Latabár Endre együttesével Székesfehérvárra és Győrbe ment. 1856-tól Gyulay Ferenc, Hegedűs Lajos és Havi Mihály, Miklósy Gyula társ.-ának volt a tagja. 1859. ápr. 25-én szerződött újra a Nemzeti Színházhoz, amelynek ettől kezdve élete végéig megbecsült és ünnepelt tagja lett. (Bár 1860 nyarán Nagykanizsán, télen pedig Pécsett játszott.) 1881-ben ő kapta meg először az "örökös tag" rangját. Hat és fél évtizedes pályafutása során találkozott az úttörő színészek nagyjaival, Dérynével és Kántornéval; az induló Nemzeti Színház vezéregyéniségeivel: a két Egressyvel, Szentpétery Zsigmonddal, Szigeti Józseffel, Fáncsy Lajossal, Laborfalvi Rózával és a Lendvay házaspárral. Pályája csúcsára került a Paulay-korszakban, és játszott Jászai Mari, Újházi Ede, Nagy Imre partnereként. A franciás stílusú polgári szalondarabok kitűnő tolmácsolója volt, különösen első (egyben harmadik) férjével, Szerdahelyi Kálmánnal. Közben rövid ideig Hidassy Elek felesége volt. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Halmi Ferenc színész. 1865-ben mint árva gyerek, Szilágyi Béla aradi társulatához szerződött. Velük játszott 1867-ig Gyulán, Marosvásárhelyen. 1868-ban Kocsisovszky Jusztin győri, 1869-ben Aradi Gerő szegedi és várszínházi társulatának volt tagja. 1873-ban szerződtette a Nemzeti Színház. Míg vidéken főleg énekes szerepekben játszott, addig a nemzet első színházában Szerdahelyi Kálmán szerepkörét örökölte. Szerepeiben a lágyabb és sötétebb színeknek, az eleganciának és természetességnek egyaránt helye volt. Játékában a finom könnyedség fanyar humorral párosult. Beszéde tiszta és érthető, mozdulatai élénkek, de természetesek voltak. Nem nagy terjedelmű hangjával varázslatosan tudott bánni, lírai és drámai volt egyszerre, a legszélsőségesebb érzéseket és indulatokat is árnyaltan tudta megszólaltatni. Felesége: Mindszenty Kornélia, leánya Halmi Margit volt. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Molnárné Kocsisovszky Borcsa színésznő. Kocsisovszky Jusztin igazgató nevelt lánya. Gyermekként kerül először színpadra. Első férje Molnár György (1870. jan. 24.), második férje Molnár György testvére, József (1878. febr. 17.) A Budai Népszínházban tűnt fel először 1867-ben, de már öt és múlva (1872. ápr. 10.) a Nemzeti Színház tagja lett, ahol nyugdíjbameneteléig játszott. Páratlan tehetségű naiva volt, de betegsége miatt 1885 dec.-ében elhagyta a pályát és nyugdíjba ment. Prielle Kornélia méltó utódja lehetett volna. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Jelenet a "Kendi Margit"-ból (Gyenes, Szacsvay, Jászai Mari) U R L : http://dka.oszk.hu/059800/059820 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1506x1007 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |