|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/059800/059806 F á j l n é v : szinhaz_0204_1.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/059800/059806/szinhaz_0204_1_kiskep.jpg F ő c í m : Paulay Ede B e s o r o l á s i c í m : Paulay Ede S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-09-16 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2014-05-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : könyvrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad S z e r z ő : Rédey Tivadar M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937 T í p u s : könyv M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/12800/12846 S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Színházművészet T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : színész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : igazgató M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : színházirányítás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : színházi rendező M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Paulay Ede I s m e r t e t ő s z ö v e g : Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, fordító, színháztörténész, a Nemzeti Színház igazgatója. A magyar színművészet egyik legnagyobb alakja. Páratlan színpadi érzéke tudásvággyal, nagy munkabírással párosult. Vándorszínészből, színházi mindenesből vált országos, majd nemzetközi hírű színházi emberré. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor, s milyen álnéven kezdte pályáját. 1852. júl.-ig még Kassán tanult, de 1852-ben valószínűleg Miskolcon lépett először színpadra. 1854. szept.-ben már saját néven szerepelt Láng Boldizsár társulatánál. Ugyanaz év nov.-étől színlapok igazolják alakításait. 1856 máj.-ában a Havi-Hegedűs társ.-hoz, 1858 márc.-ában Latabár Endréhez, majd 1859 ápr.-ában Kolozsvárra szerződött. 1860 ápr.-ában visszatért Latabárhoz. 1961 ápr.-ától ismét Kolozsvárt találjuk Follinus János társulatánál; nyáron Marosvásárhelyt és Nagyváradon szerepelt. 1863 szept.-ében feleségével, Gvozdanovits Júliával együtt a Nemzeti Színházhoz szerződtették, amelynek élete végéig - 1874-77 kivételével - tagja maradt. Színészként 1875-ben búcsúzott a színpadtól. F.Sz. Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Kean (id. A. Dumas); Bánk bán (Katona J.); Mortimer (Schiller: Stuart Mária); II. Rákóczi Ferenc (Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága); gr. Tárai Béla (Czakó Zs.: Végrendelet); Hamlet (Sh.) Legnagyobb sikereit mint rendező és igazgató érte el. A rendezést már vidéki szerződései során elkezdte. Munkáját szakismeret, kiváló színpadi érzék, a hazai rend.-i hagyományok ismerete, szorgalomból fakadó műveltség jellemezte. Több száz darabot rendezett. Így a megrendezhetetlennek tekintett Az ember tragédiáját (1883. szept. 21.) és a Csongor és Tündét (1879. dec. 1.) a Nemzeti Színházban. Valószínűleg ő rendezte az első hazai Ibsen-bemutatókat (Nóra, A népgyűlölő, A társadalom támaszai), az 1889-1893 közé eső klasszikus sorozatot (Aias, Elektra, Antigoné), a nagy klasszicista műveket (Racine: Iphigenia Aulisban, Goethe: Iphigenia Taurisban), a Shakespeare-művek közül többet (Hamlet, Szentivánéji álom, Coriolanus, Rómeó és Júlia, Julius Caesar, Macbeth). 1865-től részt vállalt a meginduló hazai színészképzésben. 1864-ben a Színészeti Tanoda titkára, 1868-tól a drámai gyakorlat tanára, 1873-tól aligazgató, az elméleti szak oktatója, 1893-tól a drámai színészképző főigazgatója lett. Tankönyvet is írt A színészet elmélete (1871) címmel. Társulatvezetői képességei már Láng Boldizsárnál megmutatkoztak: a titkári teendőket látta el. Még csak színész volt a Nemzeti Színházban, amikor 1864-től, a drámabíráló bizottság tagja lett. 1868-tól részt vett a színházi törvények revíziójában. Rendezte a színház könyvtárát. 1872-ben a belügyminiszter Nyugat-Európába küldte tanulmányútra, hogy jelentést tegyen a fontosabb színházak szervezetéről, munkamódszeréről. Szigligeti halála után, 1878-ban br. Podmaniczky Frigyes intendáns őt neveztette ki a Nemzeti Színház drámai szakigazgatójának. A Nemzeti Színház ekkor élte "aranykorát". Paulay Ede teremtette meg a színpadi munka egységes fegyelmét, a kidolgozott összjátékot. 1892-ben sikeres bécsi vendégjátékra vitte a Nemzeti Színház társulatát. 61 színmű lefordításával tevékeny részt vállalt abban, hogy a színház folyamatosan újdonságokhoz juthasson. Foglalkozott a magyar dráma és színház történetével; kutatási eredményeit rendezéseiben, igazgatói munkájában sikerrel hasznosította. 1876-ban a Petőfi Társaság egyik alapító tagja volt; 1882-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választották. 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1888-ban az Írók és Művészek Társasága elnöke lett. 1877-től a szabadkőműves Corvin-páholy elnöke volt. Feleségei (Gvozdanovits Júlia, ill. 1884-től Adorján Berta) és leánya is színésznők voltak. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Varga József: Paulay Ede U R L : http://dka.oszk.hu/019600/019642 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1171x1508 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |