|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/059700/059796 F á j l n é v : szinhaz_0185.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/059700/059796/szinhaz_0185_kiskep.jpg F ő c í m : Blaha Lujza és Tamássy B e s o r o l á s i c í m : Blaha Lujza és Tamássy S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-09-15 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2014-05-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : könyvrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad S z e r z ő : Rédey Tivadar M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937 T í p u s : könyv M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/12800/12846 S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Színházművészet T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : színházi grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szerepkép M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : színész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Tamássy József (1837-1892) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Blaha Lujza és Tamássy I s m e r t e t ő s z ö v e g : Blaha Lujza (Reindl Ludovika) színésznő, népszínműénekes, "a nemzet csalogánya". Színészcsaládban született. Apja 1848-as múltja miatt Várai Sándor néven szerepelt. Ezért is Várai Lujza néven játszott 1855-től 1857-ig, előbb Vácott Hetényi Józsefnél, majd Hetényi és Molnár György társulatánál Győrött, Debrecenben, Nagyváradon. A fiatalon árvaságra jutott gyermeket 1857-től gyámapja, Kölesi Antal nevelte, s 1866-ig Blaha az ő nevén szerepelt. Kölesi Lujzaként játszotta 1858-ban Győrött, Csabay Pálnál élete első felnőtt szerepét is. 1859-ben Hidassy Elekkel Győrött, Sopronban járt, majd 1860-62-re Szigeti Imréhez szerződött Székesfehérvárra, Pozsonyba és Szabadkára. 1863-ban Besztercebányán Dráguss Károlynál volt szerződésben, Vácott pedig Völgyi Györgynél szerepelt. 1864 közepétől a budai Népszínházban lépett fel. Innen került Szabadkára, hol megismerkedett első férjével, Blaha János karmesterrel, aki zenei továbbképzését biztosította. 1866-ban szerződött Debrecenbe. Itt indult karrierje, melynek első fontos állomásaként 1871-ben a Nemzeti Színház népszínmű-, operett- és operaénekesnek szerződtette. Ekkor már özvegy volt, de élete végéig viselte első férje nevét hálája jeléül. Még kétszer házasodott: 1875-ben Soldos Sándor, 1881-ben Splényi Ödön felesége lett. 1875-ben átszerződött az újonnan megnyílt pesti Népszínházhoz, melynek 1901-ig volt tagja. 1883-ban színházával együtt diadallal szerepelt a bécsi Theater an der Wienben. 1884-ben Feleky Miklós várszínházi társulatának volt a tagja. Neve összeforrt a népszínművel. Szinte egyedülálló jelenség a színháztörténetben, hogy egy színésznő ennyire meghatározzon egy műfajt, ugyanakkor egyénisége akadályozója is legyen fejlődésének, mert később csak a közönség igényeit akarták kielégíteni a személyéhez kapcsolódó darabok népszerűsítésében. A népszínmű mellett vezető alakja lett a hazai operettművészetnek is. Tehetsége, muzikalitása, könnyed, természetes, érzelemgazdag játéka magával ragadta a közönséget. Kortársai dícsérték humorérzékét is. A népdalok kedves, egyszerű előadása tette "a nemzet csalogányá"-vá. Nagy szerepe volt a polgárság magyarosodásában is. 1900-ban koronás aranykereszttel tüntették ki. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) I s m e r t e t ő s z ö v e g : amássy József színész, énekes, rendező. Tanulmányai után pék, molnár, lakatos, asztalos és szabó is volt, de csakhamar felcsapott vándorszínésznek. 1856. okt.-ben Marcaliban, Szőllősi-Szuper társulatában lépett először színpadra. Szélsőséges temperamentuma egész életét végigkísérte, s ezért váltott oly gyakran társulatot is. Fontosabb igazgatói: 1858-59 Csabai Pál; 1859-60-ban Hidassi Elek; 1860-62-ben Szigeti Imre; 1863-ban Molnár György; 1864-ben Latabár Endre; 1866-ban Bényei István; 1869-ben Kőmíves Mihály voltak. 1869. okt. 1-jén szerződtette le a Nemzeti Színház, s ott szerepelt 1876-ig. Ekkor a Népszínház tagja lett, egy rövid idő kivételével, 1887-ig. 1881-1883 között vidéken vendégszerepelt. 1887. jún. 16-án, közvetlenül előadás előtt szélhűdés érte. A népszínművekben Blaha Lujza elmaradhatatlan partnere volt. A műfaj hanyatlásával operettszínésszé kellett válnia, s ez, sikerei ellenére elkedvetlenítette. A későbbiekben kisebb drámai szerepekkel is sikeresen próbálkozott. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tamássy József U R L : http://dka.oszk.hu/059700/059795 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1197x1549 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |