D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szinhaz_0090_5.jpg
C Í M 
F ő c í m : Egressy Béni
B e s o r o l á s i   c í m : Egressy Béni
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-08-26
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2014-05-09
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : kép
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad
S z e r z ő : Rédey Tivadar
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937
T í p u s : könyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Színházművészet
T é m a k ö r : Ének, zene
A l t é m a k ö r : Zenetörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : színész
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : zeneszerző
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Egressy Béni (1814-1851)
V I A F I d : 69120895
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Egressy Béni
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Egressy Béni zeneszerző, író, színész. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Egressy Béni
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 834x1034 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn