|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/057900/057909 F á j l n é v : okt3_18.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/057900/057909/okt3_18_kiskep.jpg F ő c í m : Liszt szobor a Magyar Állami Operaházon B e s o r o l á s i c í m : Liszt szobor a Magyar Állami Operaházon E g y é b c í m : Liszt Ferenc (I.) M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Bokros U t ó n é v : Ferenc I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1891-1974 V I A F I d : 121423903 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-06-24 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1961 S o r o z a t : 1961. Liszt Ferenc (I.) T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Zenetörténet T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : zeneszerző M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : zongoraművész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : operaház M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1961 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1962 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1961. LISZT FERENC (I.) Liszt F. (1811-1886) születésének 150. évfordulója alkalmából. Mélyny. 12 : 11 1/2 F. fog. T.: Bokros Ferenc és Zsitva Szabolcs (60 fill. és 2.-Ft). Bokros Ferenc Névérték: 1 Ft Á 1961. okt. 2.-1962. jún. 30. PM 437 639 fog. 4 406 1850 1794 1 Ft Liszt szobor a Magyar Állami Operaházon 70,- 20,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Liszt Ferenc magyar zongoraművész, zeneszerző.
Apai ágon elődei is a magyar állam
polgárai voltak. Atyja - Ádám gazdasági
tisztviselő volt Esterházy herceg
birtokán, anyja - Anna Maria Leger osztrák
iparoscsalád sarja. Házasságukból
egyetlen gyermekük született:
Ferenc. Apjától tanult zongorázni.
Mint csodagyermek tűnt fel nyolcéves
korában, - 1819-ben - Sopronban és Pozsonyban adott hangversenyeivel. 1820-ban a
pozsonyi Eszterházy palotában Ferdinand Ries német zeneszerző
virtuóz zongoraversenyével mutatkozott be. Négy magyar főúr hat évre ösztöndíjat
biztosított zenetanulására. 1822-ben a család Bécsbe költözött és a támogatásnak köszönhetően Carl Czerny osztrák zenepedagógus zongora
tanítványa lett, és Antonio Salieri itáliai zeneszerző pedig bevezette a
zeneszerzés elemeibe. 1823. áprilisában tartott matinéján Ludwig van Beethoven
(lásd III.26.) is jelen volt. 1823. őszén atyjával Párizsba költözött, ahol magánúton
Ferdinando Paer olasz zeneszerző vállalta zeneszerzés-oktatását.
Koncertezett Londonban, francia és svájci városokban, hangverseny kőrútjait
mindenütt siker kísérte. Műsorain többnyire népszerű operákra írt ábrándjait mutatta
be. 1827-től édesanyjával élt,
arisztokrata családoknál volt
zongoratanár. 1830-31-ben
megismerte Louis Hector Berlioz
francia zeneszerző (lásd III.8.)
zenekari technikáját, Frederic
Francois Chopin lengyel zeneszerző
(lásd II.22.) zongora-költészetét és
Niccolo Paganini itáliai hegedűművész hegedűsvirtuozitását.
Ezt követően
ismerkedett meg első nagy
szerelmével Charles d'Agoult gróf
feleségével Marie de Flavigny-val, írói
néven Daniel Sternnel. 1835-ben
Svájcban telepedtek le, szerelmükből
3 gyermek született: Blandine, aki III. Napoleon francia császár (ur. 1852-1870)
utolsó miniszterelnökéhez, Emile Ollivierhez ment feleségül,
Cosima, aki Hans Guido von Bülow német zongoraművésznek, majd
Wilhelm Richard Wagner német zeneszerzőnek (lásd V.22.) lett a felesége, és Daniel, aki nagyon fiatalon meghalt. 1835-1839 között bejárta Svájcot és Olaszországot. A
festői táj hatását Zarándokévek című zongoradarab-sorozatában örökítette meg. Az
1838-as pesti árvíz után a
károsultak javára több
hangversenyt adott.
1839-bern gyermekeivel
visszaköltözött Párizsba.
1847-ben oroszországi
hangversenykörútján
megismerte az új orosz
alkotói műhelyeket, valamint Kijevben későbbi élettársát a lengyel származású
Carolyne Ivanovskát, aki Sayn-Wittgenstein herceg felesége volt. A zongoraművészi
pályát ekkor váltotta fel zeneszerzőivel. Az 1848-tól a weimari udvari színház
karmestere lett. Zeneszerzői stílusa lehiggadt, kevesebb gondot fordított a külső
csillogásra és inkább a hangzásvilág megújítása érdekelte. Wagner és Berlioz zenekari stílusa hatott rá, és megteremtette az egyetlen témából kibontakozó szimfónikus
költemény műfaját. Mint pedagógus, a világ minden részéből érkező tanítványait a
zongora újfajta technikájával ismertette meg. A hercegné 1860-ban Rómába költözött,
ahova 1861-ben Liszt követte. 1857-62 között született A Szent Erzsébet legendája
című oratóriuma, melynek saját vezénylésű pesti bemutatója után, mely
1864. augusztus 15-én volt, magyar kapcsolatai újra felelevenedtek. Felkérést kapott
az 1867-es I. Ferenc József (lásd XI.21.) és Erzsébet (lásd IX.l0.) koronázási ünnepi
mise - Missa coronationalis - megírására. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és
Pest között megosztva töltötte. A magyar kormány javaslatára 1871-től királyi
tanácsosi címet és évjáradékot kapott. 1873-ban, ötvenéves művészi jubileuma tiszteletére
ünnepségsorozatot
rendeztek Pesten. Miután
írásba foglalta a létesítendő
Zeneakadémia irányelveit,
az 1875-ben megalapított
intézmény elnökévé
nevezték ki. Fényes pályája
állomásait az egy témára
épült zongoraversenyek, a
h-moll szonáta vagy a
Faust szimfónia jelentik. Az
utolsó szakaszban születtek az Elfelejtett keringők, a vad és nyers Csárdások. Jelentős
művei még: zenekari művek közül az I. és II. Mefisztó-keringő, Prométheusz,
Prelűdök, Hungária, Dante-szimfónia, Rákóczi-induló; zongora művek közül pl. Magyar
rapszódiák, Magyar történeti arcképek; oratóriumok közül Szent Erzsébet legendája,
Krisztus; egyházi zenék közül a Koronázási mise, Requiem stb. Egyénisége sokoldalú
hatással volt mind a kortársakra, mind az utókorra. A XIX. századi európai zene
legnagyobb hatósugarú személyiségévé lett. (Brockhaus:Zenei L.1984.2k.427 o.,
Larousse 1992.2k.710 o., Révai N1.12k.785 o., MNL.12k.174 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Zsitva Szabolcs, Bokros Ferenc: Liszt F. fejárnyékképe U R L : http://dka.oszk.hu/057800/057892 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 795x1028 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |