Buda ostroma korabeli emlékek : A történelmi kiállítás kalauzából [DKA metaadatok]

T á r g y s z ó : Buda

G e o N a m e s I d : 3054667

M i n ő s í t ő : földrajzi hely

L E Í R Á S

K é p a l á í r á s : Buda ostroma korabeli emlékek. - A történelmi kiállítás kalauzából.
1686. szeptember 2.

I s m e r t e t ő s z ö v e g : A történeti kiállítás, mely első és kétségen kívül legérdekesebb pontja a főváros által Buda visszafoglalásának 200 éves emlékére rendezendő ünnepélyek sorozatának, a városligeti műcsarnok tiz nagy termét foglalja el gyűjteményeivel.
Gyönyörű példányai említendők meg a kiállításon még a kardok, tőrök, ijak, buzogányok, bárdok, löportartók, lószerszámok, ékszerek, használati czikkek s érmek száz és százféle fajának is. Ilyen az a kard, melynek képét is bemutatjuk, s mely Kamuthi nevét viseli s lapján a markolat alatt koronás főt, valószínűleg Miksa császárét mutatja. Hüvelye meggyszin bársony, alól és felül vesétekkel és ezüstlemezekkel borítva s bennük 41 darab kiálló nagy türkiszszel ugyanily 11 darab türkisz ékíti a kanyarvas nélküli aranyozott ezüst vésetű markolatot is. Egy más kard, melyet bemutatunk, Szobieszky János lengyel királyé, kinek czimere is ott van a markolat felett aranyból berakva. E ritka szép tárgy muzeumunk tulajdona, s keresztrudja kék zománczos arany, mig a markolat alsó lapjába 27 gyémánttal körített szivalaku hegyi kristály van berakva, rajta aranyból egy lovas vitéz, ki elesett török felett gázol.
Méltó társuk végre az a rövid vaspengéjü török tőr is, csontmarkolattal, melyet harmadik ábránk mutat, s mely valódi remeke a keleti művészetnek. Tokjaczizelirozott dombormívü virágmotivumokat mutat, hátlapján az arabeszkek közt az uralkodó fejedelem tughra-alaku jegyével és feliratokkal, melyek szerint a tőr az 1066-dik év ramadzsájában készült, azaz 1656-ban s ezüst súlya 200 drachma (642-78 gramm).
Eredeti szerkezeteért kell szólnunk arról a gerezdes buzogányról (csumak), melynek szára kerek lakatos szerkezetű lőfegyvert képez. Ha tudjuk, hogy a kiállításon alkalmunk van láthatni ez időből fuvolasíppal párosított buzogányt is, a mi még kétségkívül bizarrabb eszme, kevésbbé fogunk csodálkozni e szokatlan szerkezeten.
A csatabárdok és alabárdok közül elég lesz kettőre hívni fel a figyelmet, melyeket képben is itt vesz az olvasó, s melyek közül egyik fokossal is ellátva s beedzésekkel díszítve egyik oldalon nő-rabló férfit, a másikon ágaskodó lovon ülő vértezett vitézt tüntet elő, mig a másiknak főleg kettős alakja jellemző s két vágólapját X alakú tag kapcsolja egybe, közepén a nyéllel, mely félholdban végződik.
Mindjárt a bemenettől balra eső első teremben, a fal hosszában, remek készítményű kő-és golyóvető íj vonja magára a figyelmet. Gazdagon díszített fénymázas fából készült s csúcsán irányzó vasgomb, a fej felső részén pedig irányzó villa látszik. Ágya stylizált szárnyas oroszlánt mutat mesteri faragványban. Itt kell említést tennünk arról a zöld és barna bőrre applikált gazdag diszítményü török tegezről is, melyet egy más ábránk mutat s melyen e jel: az első janicsár-ezredre vall valamint egy más íjtartóról melynek vörös bársonynyal bevont oldalát domború aranyhímzésű és tűzött zöld selyembéletü virágdísz fedi. Jobb sarkában megvan még a bőrakasztó is. Ez is Esterházy Miklós herczeg tulajdona. További rajzaink rongált török lófark-zászlót, s trébelt ezüstlemezü homlokszorítót mutatnak, utóbbi domború csillagdíszszel, s rekeszes foglalásu chalcedon, karneol, chrysolit és smaragdkövekkel.
Egyik legkiválóbb darabja az egész kiállításnak Esterházy Miklós gróf újvári kapitánynak az a lámpája, melyet a surányi ütközet alkalmával Ibrahim pasától foglalt el. Vasfoglalványba kereteit festett nephryt-csillám s hat oldala jellemzetes alakokat mutat. Egyik, mely ajtóul is szolgál, felül vörös és zöld virágkeretben papagályt, alul sátor előtt, lanttal kezében nőnek udvarolgató férfit a másik két szemközt ülő papagályt, s alatta phrygiai sipkás Ámort, a harmadik újra papagályt s alatta kétfejű sast, a negyedik két ágaskodó kecskebak, két keresztbe tett szekercze s két keresztbe tett retekből álló csinos pajzst, alsó tagozatában pedig az előbbi udvarlási jelenetet. Az ötödik oldalon az obligát papagály mellett kettős czimerpajzs, egyikén koronás ezüstsarkantyú s három ezüstkalapács, a másikán jobbfelöl négy fekete faág, balfelöl három fekete liliom látható s a hatodik oldalon végre megint a papagály s alul a férfi és nőalak egyesülése látszik. Csúcsos fedelén szelelő lyukak s tetején aranyozott facsúcs van. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. augusztus 15.)

K A P C S O L A T O K

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Képek Budapest történetéhez : Buda ostroma 1686. szept. 2-án

U R L : http://dka.oszk.hu/035200/035273

F O R M Á T U M

A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány

M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N

M I N Ő S É G

L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány

L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1849x2615 pixel

L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI

S z í n : szürke

L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP

T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített

S T Á T U S Z

A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ

A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC

F E L D O L G O Z Ó

S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás

A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna