D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/057600/057650
 F á j l n é v : 377_476_pix_Oldal_11_Kep_0001.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/057600/057650/377_476_pix_Oldal_11_Kep_0001_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : A nymphenburgi királyi kastély
B e s o r o l á s i   c í m : Nymphenburgi királyi kastély
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-01-16
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 33. évf. 25. sz. (1886. junius 20.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
U R L : http://epa.oszk.hu/00000/00030/01685/pdf/
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kastély
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : bejárat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : barokk
M i n ő s í t ő : stílus
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : München
G e o N a m e s I d : 2867714
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Bajorország
G e o N a m e s I d : 2867714
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A nymphenburgi királyi kastély.
1. A kastély bejárata. 2. A kastély a parkból tekintve.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Hét-nyolcz kilométernyire Münchentől nyugotra, feküdt a XVII-dik század közepén egy régi mezőváros, Kemnaten. Ferdinánd Mária választófejedelem ajándékul adta ezt nejének, szavojai Adélnek s ez 1663-ban egy kastélynak tette le itt alapját, melyet amaz idők styljében Nymphenburgnak nevezett. A nymfák, tudjuk, nagy népszerűségnek örvendettek amaz időben. Az építés soká elhúzódott, s csak 1715-ben fejezte be Miksa Manó választófejedelem. A franczia királyon kívül senkinek sem voltak oly pompás kéjlakai mint neki s a legszebb mindannyia között Nymphenburg volt. Csupán az azon időben világhírű Flora-kutért, a nymphenburgi kastélyban, melynek kerülete 172 lépést tett, számos szobrai pedig mind aranyozva voltak, 60,000 frtot adott ki. Magától értetődik, hogy a kastély a versaillesi mintájára volt építve.
A kastély mögött nagy kert terül el két tóval és szép fasorokkal. Ezt is Miksa Manó tervezte óriási költséggel a versaillesi mintájára.
E század első évtizedében I. Miksa király a kertet nagyrészben angol parkká változtatta, csak a főszökőkutat, néhány márványszobrot és vázát kiméit meg. A roccoco-stylü bájos pavillonok is fenmaradtak.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. junius 20.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A nymphenburgi kastély egy barokk kastély Münchenben. A Wittelsbachok nyári rezidenciájaként először a középső traktus építésére került sor. A munkát Agostino Barelli kezdte el 1664-ben olasz vidéki palazziók stílusában, majd Enrico Zuccalli folytatta 1673-tól és két évvel később be is fejezte. Antoni Viscardi 1702 és 1704 között négy lakótömböt és az ezeket a főépülettel összekötő szárnyakat építette. 1719-ben a déli részen kiegészült egy udvari istállóval (Marstall), majd 1723-ban északon egy melegházzal (Orangerie). Az épület északkeleti végén kapott helyet a nymphenburgi porcelánüzem 1747-ben. III. Miksa József választófejedelem újabb átépítést hajtott végre a kastélyon belül, az ő nevéhez fűződik a kőterem kialakítása. Végül I. Lajos király megbízásából jött létre a Szépségek csarnoka 1827 és 1850 között. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : II. Lajos bajor király
U R L : http://dka.oszk.hu/057600/057645
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1248x1300 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna