|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/055800/055838 F á j l n é v : 373_468_pix_Oldal_06_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/055800/055838/373_468_pix_Oldal_06_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Wesselényi Miklós arczképe B e s o r o l á s i c í m : Wesselényi Miklós arczképe E g y é b c í m : 1848-ból M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-11-12 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi újság M e g j e l e n é s : 31. évf. 26. sz. (1884. jún. 29.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 18. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Báró Wesselényi Miklós 1848-ban I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. - Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa.
Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken.
1821-1822-ben Széchenyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában. Visszatértük után az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei lettek. Az 1825-ben hosszú szünet után ismét összehívott országgyűlésen - nem lévén magyarországi birtoka - csak "hallgató" lehetett. Annál tevékenyebb volt azonban más téren: részt vett a Kaszinó megalapításában, javaslatot tett magyar színház felállítására és létrehozta az első vívókört. 1831-ben az Akadémia tiszteletbeli taggá választotta. Miután Szatmárban birtokhoz jutott, az 1830-as pozsonyi diétán már a felsőtábla tagjaként, a reformmozgalom elismert vezetőjeként tündökölt.
Előtérbe kerülését Széchenyi István is pártolta, mert úgy vélte: a "hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar" alkalmasabb nála erre a szerepre. Wesselényit felszólalásai, 1831-ben írott, de csak két évvel később, külföldön megjelent Balítéletekről című műve az udvar, a jottányi változtatást sem engedő Metternich kancellár célpontjává tették.
Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. Kolozsváron, a Híd utcában nyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját. 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát.
1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta - előbbi az 1835-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért (jóllehet felségsértőnek tekintett kifejezés tényleges elhangzását sohasem sikerült bizonyítani). A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 1838-ban a pesti árvízben életeket mentett, ezért az árvízi hajós nevet kapta. A perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal. Ezzel a magyar országgyűlésnek is tagja lett, de már 1848 szeptemberében családjával a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése után elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult. Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. Onnan hazatérőben tüdőgyulladást kapott és 1850. április 21-én Pesten meghalt."
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wesselényi Miklós báró arczképe K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia : Wesselényi Miklós A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1259x1755 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fecz Ágnes |