D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 377_472_pix_Oldal_03_Kep_0006.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az Aetna és a Vezuv
B e s o r o l á s i   c í m : Aetna és a Vezuv
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-09-07
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : esemény
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 24. sz. junius 15.
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Természeti földrajz
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Geológia, földtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : vulkáni kőzet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vulkán
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vulkánkitörés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : természeti katasztrófa
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : láva
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : város
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : romváros
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hamu
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 18. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Vezúv
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Pompei
G e o N a m e s I d : 3170336
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Pompeji pusztulása
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Midőn a Vezúv 1631-ben hosszas pihenés után újból kitört, hamuját nemcsak az Adria túlsó felére vitte el a szél, hanem elvitte egészen Konstantinápolyig, hol nem kicsiny ijedelmet okozott az eső alakjában lehulló hamu. Mikor pedig a Tomboru tört ki 1815-ben (Sumbava szigetén), elborította hamuja nemcsak a szigetet olyannyira, hogy minden növényzet kiveszett, hanem elszállongott egészen Celebesig, tehát 140 mérföld távolnyira éjszak felé, kelet felé pedig Jáva nyugati partjáig (70 mrfd), hol még mindig 9 hüvelyknyi rétegben volt található. Az egész beborított terület nem volt kisebb mint 46,000 mérföld. A hamu mellett azonban tűz csak nagyritkán fordul elő, s a mikor előfordul is, az nem voltaképi lángból áll, hanem az által van képezve, hogy izzó kőtömegek löketnek föl a magasba s az általok előhozott fénytünemény tűz alakjában tűnik föl. Tulajdonképeni láng a kitörés alkalmával alig látható, s azért a kitörés fénytüneménye nem is ide-oda lobog, s még a legerősebb orkán sem tudja egyenest fölfelé tartó irányból kitéríteni." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 24. sz. junius 15.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A Vezúv (olaszul: Vesuvio, latinul Mons Vesuvius) Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el. (A többi aktív európai vulkán - Etna, Stromboli, Vulcano, Izland és környékének vulkánjai, esetleg Szantorini - szigeteken található.) Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es kitörésének tudható be, amelyben hamuja és lávája eltemette Pompeji, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A 2. században élt Cassius Dio is leírja - utólagos beszámolók nyomán - a kitörés történetét, s noha írásába bevisz némi fantasztikumot is, krónikája mégis valószerűnek tűnik. Innen tudjuk, hogy a kitörés idején Pompeii lakossága a pincékbe húzódott a kőzápor elől. A befelé lejtősre épített római tetők tölcsérként ömlesztették a lapillit a házak udvarába. A hatalmas súly alatt a tetőzet hamar beomlott, ha addig egyáltalán ellenállt a gyakori földrengéseknek. Az utcákat magas lapilli- és hamuréteg borította, ami lehetetlenné tette az ajtók és kapuk kinyitását, így aki pincébe menekült, kijönni többé már nem tudott. A lapilliből és vulkáni hamuból álló réteg, aminek szintje néhány ház falán látható, elég forró volt ahhoz, hogy megolvassza a falfestményeket védő viaszréteget. A lakosság nagy része a Vezúvval ellentétes irányba, a Sarno-folyó felé menekült, ahol utolérte őket a vég (számos csontvázat és jelentős értéket találtak az itt végzett ásatások során). (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A Vezúv, Pompeji és Herculanuin
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Vezúv
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Pompeii
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 917x545 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
A   d o k u m e n t u m   s t á t u s z a : PUBLIC
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet