D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 753_844_pix_Oldal_01_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/051900/051998/753_844_pix_Oldal_01_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Bálint Gábor B e s o r o l á s i c í m : Bálint Gábor S z e r e p : metsző B e s o r o l á s i n é v : Pollák U t ó n é v : Zsigmond I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1837-1912 V I A F I d : 144155096 S z e r e p : illusztrátor B e s o r o l á s i n é v : Haske U t ó n é v : Ferenc I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1833-1894 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-11-03 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 22. évf. 48. sz. (1875. nov. 28.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Nyelvtudomány, kommunikáció A l t é m a k ö r : Nyelvtörténet T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : nyelvész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Bálint Gábor I s m e r t e t ő s z ö v e g : Szentkatolnai Bálint Gábor (Szentkatolna, 1844. március 13. - Temesvár, 1913. május 26.) magyar nyelvész, az eszperantó nyelv első magyarországi terjesztőinek egyike.
Bálint Gábor 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek "ráragadni" a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak hatása.
Megismerkedett a kor híres magyar turkológusával, Vámbéry Árminnal, aki támogatta a tehetséges ifjút, s nagy hatással volt rá. Bálint nemsokára írt egy török nyelvtankönyvet is. Másik meghatározó élmény volt számára, amikor joghallgatóként a pesti egyetemen megismerkedett Fogarasi János akadémikussal, aki éppen a magyar nyelv szótárát szerkesztette. Sőt, éppen akkor a Magyar Tudományos Akadémia keresett egy fiatal nyelvtudóst, aki elutazna az Orosz Birodalomba, hogy a mongol és a mandzsu nyelvet tanulmányozza. Fogarasi ajánlására Bálint Gábort küldték ki, aki 1871-ben kezdte meg oroszországi kutatómunkáját.
Legelőbb a kazányi tatárok közt gyűjtött nyelvi anyagot, s már itt elkezdte a nyugat-mongol kalmük nyelvet tanulni. 1871 szeptemberétől 1872 májusáig Asztrahánban folytatta terepmunkáját a kalmükök között, jelentős nyelvi anyagot gyűjtve. Ezután visszatért Szentpétervárra, hogy ott tovább tanulmányozza a mongol és a finnugor nyelveket. Bár az MTA által kitűzött feladatában szerepelt a Mongóliába való utazás, s az ottani mongol nyelv tanulmányozása, Bálint ekkor már kevéssé hajlott erre (elegendőnek vélte a kalmük gyűjtés anyagát), de végül 1873 februárjában mégis folytatta útját Mongólia felé, s 1873 áprilisában megérkezett Urgába, ahol 5 hónapon keresztül gyűjtött nyelvi (főleg halha) anyagot.
Bálint Gábor nagy reményekkel jött haza, magántanári kinevezést kapott a pesti egyetemen, s beszámolóinak hallatán többen, köztük Vámbéry Ármin, Hunfalvy Pál és Ballagi Mór a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának is ajánlotta a tehetséges keletkutatót. Páratlan nyelvtehetségét azonban csak rövid ideig kamatoztathatta Budapesten. Fogarasi János halála után egy ideig Arany János támogatta, de budapesti karrierje hamar véget ért, egyetemi állása megszűnt (ebben személyes ellentétek is szerepet játszhattak). Bálint 1879-ben bejelentette, hogy önkéntes száműzetésbe vonul, és el is hagyta az országot.
Tizenkét éves külföldi munkája során változatos munkákat kapott. Az oszmán birodalomban fontos bizalmi állásokat nyert el. Feleségével, Spielmann Rozáliával bejárta a Közel-Keletet és Európa déli részét, ahol újabb nyelveket tanult meg. Az 1890-es években az itthoniak arról értesülhettek, hogy az athéni egyetemen arab nyelvet oktat. Külföldi sikerei ellenére hazánkban mégsem ismerték el igazán. Bálint ui. tagadta a magyar nyelv akkor divatos és támogatott finnugor eredetét, ugyanakkor a 19. század végi ugor-török háborúban a török eredeztetést sem fogadta el, azt állítva, hogy a magyar a 150 milliós turáni nyelvek egyik önálló ága, a hun és szkíta nyelvvel hozható kapcsolatba.
Az 1890-es években a székelyek Jakab Elek történész vezetésével mozgalmat indítottak, hogy hazahívják Bálintot. Először az Akadémián próbálkoztak, majd végül a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem urál-altaji tanszékének élére kapott kinevezést. 1893-ban foglalta el állását, tizenkilenc évig tanított itt. Ekkor Kolozsvárott a diákok olyan nyelveket ismerhettek meg, mint sehol Európában. Bálint a városban kiváló lehetőséget kapott: az Erdélyi Múzeum c. folyóirat leközölte tanulmányait, majd ott jelentek meg kaukázusi, kabard tanulmányai is. 1901-ben megjelent művében a magyar honfoglalást kísérelte meg újraértékelni.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 : Bálint Gábor K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia : Szentkatolnai Bálint Gábor A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 948x1190 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fecz Ágnes |