Hazai iparügy és iparosaink [DKA metaadatok]

T á r g y s z ó : Magyarország

G e o N a m e s I d : 719819

M i n ő s í t ő : földrajzi hely

T á r g y s z ó : 20. század

M i n ő s í t ő : időszak

L E Í R Á S

K é p a l á í r á s : Bakay Nándor

I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Az egész hírlapirodalomban, és az egész országban is, váratlan hir gyanánt érkezett a tolnamegyei sürgöny, mely Bartal György halálát jelentette. Alig múlt féléve, hogy az ujabb pártalakulások miatt a megváltozott viszonyok között visszalépett kormány védelmében utolsó szónoklatát elmondotta s még mindenki szolgálatokat várt tőle mint oly tehetségtől, ki ereje teljében többre is képes, mint a mennyit eddig felmutatott. De a folytatásnak vége, s a bírálat és történelem több anyagot nem nyer sem életéből, sem munkásságából, mint a mennyit minisztersége befejeztéig szolgáltatott. Azóta hallgatott, hanyatlott és haldoklott. Rohamosan kifejlett betegsége, melyet hosszú ideig hordozhatott már férfias kitartással és rendülni nem akaró szilárdsággal, félév alatt elragadta. Orvosai a tudomány hatalmával s a barátság minden áldozatkészségével sem segíthettek rajta. Egy tolnamegyei levél már egy héttel ezelőtt végfeloszlásának hírével érkezett hozzánk s ezt a gyászhír követte, hogy október 25-dikén reggeli 4 órakor megszűnt élni." (Forrás: Vasárnapi Ujság 22. évf. 44. sz. (1875. okt. 31.))Bakay Nándor (Újszeged, 1833. október 15. - Szeged, 1902. január 23.) kötélgyáros, közgazdasági szakíró, közéleti személyiség. Atyja bíró volt a polgári iskolát szülővárosában végezte, majd iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre világszínvonalú, 70-80 munkással évi 2500-3000 mázsa kenderkötelet gyártó kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. A gyár az árvíz alatt összedőlt, majd egy 1892-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba utazott. Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni írt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkírója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hírlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868) 1878-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője volt. (Forrás: Wikipédia)

K A P C S O L A T O K

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 : Bakay Nándor

U R L : http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00625.htm

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia : Bakay Nándor

U R L : http://hu.wikipedia.org/wiki/Bakay_N%C3%A1ndor

F O R M Á T U M

A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány

M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N

M I N Ő S É G

L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány

L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 903x1164 pixel

L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI

S T Á T U S Z

A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ

F E L D O L G O Z Ó

S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás

A f e l d o l g o z ó n e v e : Fecz Ágnes