D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/051900/051979 F á j l n é v : 657_752_pix_Oldal_04_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/051900/051979/657_752_pix_Oldal_04_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Zsedényi Ede B e s o r o l á s i c í m : Zsedényi Ede S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-11-03 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi újság M e g j e l e n é s : 22. évf. 43. sz. (1875. okt. 24.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Ipartörténet T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Zsedényi Ede I s m e r t e t ő s z ö v e g : Zsedényi Ede (szül. Pfannschmidt Ede, Lőcse, 1804. március 21. - Budapest, 1879. február 20.) politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, evangélikus egyházkerületi felügyelő.
Cipszer családba született, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykori Szepes vármegye területére, ahol hamar a megye egyik legtekintélyesebb protestáns családja lettek. Őse 1649-ben I. Lipóttól lőcsei előnévvel kapott magyar nemességet.
Ede tanulmányainak elvégzése után politikai pályára lépett. Nevét szélesebb családjával együtt 1824-ben magyarosította Pfannschmidtről Zsedényire. 1833-tól Szepes vármegye kormánypárti követe, az 1839-1840-iki országgyűlésen pedig vezére is volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc során ókonzervatív álláspontra helyezkedett és az udvarral maradt, 1848-ban, mint miniszteri tanácsos V. Ferdinánd királyt elkísérte Innsbruckba. Egy ideig annyira ókonzervatív (avagy 1847-es) magatartást tanúsított, hogy még azt a március 20-i levelet is ellenjegyezte, amellyel az alkotmányos vívmányok helyett Bécsből a nemzetnek kedveskedni akartak.
Batthyány Lajos perének 1849. augusztus 16-án kezdődött főtárgyalásán Zsedényi a volt miniszterelnök mellett tanúskodott, ám - hiába ismerték őt a császárhoz lojális, tehát Batthyány mellett nem elfogult emberként -, ez nem változtatott az ítéleten. Josip Jelačić szereplése és a kamarilla ármánykodásai azonban csakhamar kiábrándították őt az udvari pártba vetett hitéből és visszavonulásra késztették. Az eseményeket akkor is, később is figyelemmel kísérte, a protestánsok autonómiája érdekében jelentős tevékenységet fejtett ki. A tiszai evangélikus egyházkerület késmárki gyűlésén erélyesen tiltakozott az 1859-es protestáns pátens ellen, amely fellépéséért az abszolút hatalom törvény elé állította és több havi fogságra ítélte. Az eset egyúttal országos hírnevet is hozott a számára. A pátens visszavonása után a tiszai egyházkerület megválasztotta egyházkerületi felügyelőnek, Máday Károly szuperintendens elnöktársaként. Ezt a tisztségét egészen 1875-ig töltötte be.
1860-ban ennek ellenére ismét munkát vállalt a kancellárián, ahol Vay Miklós visszavonulásával ő is otthagyta állását. Csak a kiegyezés után tűnt fel ismét a parlamentben, eleinte a Deák-párt, majd a fúzió után már, mint a Szabadelvű Párt tagja.[1]. 1875-ben összeveszett a Zeneakadémia akkori elnökével, Liszt Ferenccel, a parlamentben a híres zeneszerző ellen interpellált, mint a pénzügyi bizottság tagja. A vitát követően a Zenészeti Lapokban így írtak az esetről: "Soha még a parlamentben oly botrányos, primitív és annak szellemi szupremáciáját érzékenyebben sértő nyilatkozatok nem történtek...".
Közmondássá vált takarékosságával szerzett jelentékeny vagyonát evangélikus egyházi és iskolai célokra fordította. Értékes könyvtárát a Lőcsei egyházközségre hagyta.
Egyik rokona, Zsedényi Béla szintén politikus lett, 1944-1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt, majd 1947-ig országgyűlési képviselő.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Zsedényi Eduárd, foto, 1860-as é. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia : Zsedényi Ede A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 995x1201 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fecz Ágnes |