D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 529-540_pix_oldal_3_kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Schiller Fridrik évszázados ünnepe s életrajza
B e s o r o l á s i   c í m : Schiller Fridrik évszázados ünnepe s életrajza
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-10-13
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 6. évf. 45. sz. (1859. november 6.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Történelem általában
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : művészet
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : emlékmű
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Goethe, Johann Wolfgang von (1749-1832)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : jogász
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : költő
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : grafikus
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : politikus
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Schiller, Friedrich (1759-1805)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : költő
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : filozófus
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : történész
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Németország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Goethe és Schiller emlékszobra Weimárban
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Végre bekövetkezett az idő, hogy a két költő, Schiller és Goethe közti páratlan viszony is teljesen megszilárduljon. Goethe ekkor nem csak hires költő, hanem a weimari udvarnál magas állásu s nagy befolyásu férfiu is volt. A közeledés igy történt. 1794-ben Goethe egyszer jelen volt Jenában a természetvizsgáló társulat gyülésén. Az ülés végén találkozik a két férfiu. Beszélgetve távoznak s társalgás közben Goethe haza kiséri Schillert. Az első lépés megtörtént és különösen Schiller nejének közbenjárása mellett a két költő közti bizalom mindig nagyobb, mélyebb lőn. Schiller felszólitja Goethét, hogy folyóiratában részt vegen, az utóbbi beleegyezik, s dolgozatot küld. Teljesen értik, becsülik egymást s a Weimárban és Jenában lakó két férfiu között a legérdekesebb levelezés indul meg, melly mai napig a német irodalom legbecsesb okiat-kincsei közé tartozik." (Forrás: Vasárnapi Ujság,6. évf. 45. sz. (1859. november 6.))
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Schiller 1781-ben fejezte be A haramiák című színdarabját, amelyet még abban az évben név nélkül kinyomtatott. A darab ősbemutatója 1782. január 13-án volt a mannheimi színházban. A darab óriási sikert aratott, főleg az ifjabb generáció körében a sajátosan schilleri pátosznak és olyan motívumoknak köszönhetően, melyek Schiller korára, pontosabban Károly Jenő herceg zsarnokságára utaltak. Schiller a hercegi tilalom ellenére megjelent az ősbemutatón, emiatt Károly Jenő (Karl Eugen) herceg az engedetlen írót tizennégy napra bezáratta és megtiltotta neki, hogy komédiákat és "hasonló dolgokat" írjon. A haramiák meghozta Schiller számára az elismerést, mindjárt első bírálója "német Shakespeare-t" látott benne. (Forrás: wikipedia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ekkor kezdte meg azon első vázlatát a Götz von Berlichingennek, amely félszázaddal később nyomtatásban is megjelent. Apja óhajtására 1772 májusában a wetzlari birodalmi törvényszéknél joggyakornok lett. Itt is élt irodalmi hajlamainak, írt a Frankfurter gelehrte Anzeigen című lapba, amit Schlosser ez időben alapított, s érintkezett számos íróbarátjával. Újabb szerelem is fűződik a wetzlari tartózkodáshoz. Ez komoly veszedelembe dönthette volna az ifjút, ha az akaraterő nem tartozott volna fő jellemvonásai közé. Charlotte Buff (Lotte), egy wetzlari hivatalnok leánya volt e szenvedélyes szerelem tárgya.(Forrás:wikipedia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Schiller Fridrik évszázados ünnepe s életrajza
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Johann Wolfgang von Goethe
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Friedrich Schiller
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
O l d a l a k   s z á m a : 1
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1156x1713 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet