Zemplén vára [DKA metaadatok]

T á r g y s z ó : Szlovákia

G e o N a m e s I d : 3057568

M i n ő s í t ő : földrajzi hely

L E Í R Á S

K é p a l á í r á s : Zemplén vára

I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Zemplén, máskép Zemplin, a ránk maradt legrégibb várromok sorába tartozik, annyira, hogy sokan vannak, a kik épittetését épen Attilának tulajdonitják; de faragott kőből és téglából készült falai, a melly épitési anyagokkal a hunok még ismeretlenek voltak, ez állitást megczáfolják, - mig ellenkezőleg a körülte gyakran találtató római hamvvedrek, korsók és érmek római eredetéről tesznek bizonyságot. Annyi tudva van, hogy a magyarok, Árpád alatti bejövetelükkor Zemplén várában megállapodván, egy ideig itt mulattak s Zalán követségét is itt fogadták el; a várat pedig az ország fölosztása után a borban, gabnában s érczben gazdag földet megszerezvén, megye székhelylyé tették, mi azonban később Sátoralja-Ujhelyre lőn átruházva. Nevét - hajdanában Zemplum - Zem szótól nyerte, melly tótul földet jelent, minthogy mai helyén, a Bodrog és Latorcza összefolyásánál, akkorában kőfallal megerősitett földvár állott, minek nyomai még ma is észrevehetők. Az erősség kerülete jelenleg 323 ölet, flai magassága némelyütt még, a hol legmagasabb, 10 ölet teszen. Benne két templom találtatik, egyik az egyesült óhitüeké, melly nem régen épült; a másik a reformatusoké, még a régi várnak 1628-ban Bethlen Gábor által megujitott maradványa, mi ódon külsőjén kivül az egyház falán látható egykoru feliratból is kitetszik. A templom mellett heverő romról mondják, hogy török mecset lett volna; de minthogy nem csak épitésmódja a törökökéhez teljességgel nem hasonlit, hanem azt sem olvassuk, hogy a vár valaha török kézen lett volna, sokkal valószinübb, miszerint a régi erőditménynek bástyája volt. A templomot környező tér sirkertnek használtatván, ásás alkalmával sokszor akadnak benne római hamvvedrekre, a mi arra mutat, hogy azon földnek régibb időben is hasonló rendeltetése volt. Kár, hogy az ekképen lelt régiségekből még eddig a nemzeti muzeum birtokában mitsem juttatának." Forrás: (Vasárnapi Ujság, 6. évf. 15. sz. (1859. április 10.))

I s m e r t e t ő s z ö v e g : A református templom: elődje már 1020-ban fennállt mint presbiteri templom (Györffy György: István király és műve), Bethlen Gábor a közhiedelemmel ellentétben nem a vár köveiből építette, hisz a sáncok anyaga erre nem volt alkalmas. A torony nem volt más, mint az 1628-ban épült késő gótikus református templom önálló harangtornya lásd. Vasárnapi Újság 1851-kép. A sárospataki Kollégium Tudományos Gyűjteményeiben okleveles nyomai vannak a harangtoronynak, amely 1871-be ledőlt, majd köveiből épült meg a református templom tornya. (A régészeti feltárás eddig semmiféle belső kővár létét nem bizonyította, ez tehát csak legenda, vagy félreértés, ami a harangtorony megítéléséből származik többen török dzsámi tornyának is tartották, holott a török uralom ide sohasem ért el.) (Forrás:wikipedia)

K A P C S O L A T O K

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Zemplén

U R L : http://hu.wikipedia.org/wiki/Zemplén

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Zemplén vára

U R L : http://epa.oszk.hu/00000/00030/00267/datum07246/cim207253.htm

F O R M Á T U M

A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány

O l d a l a k s z á m a : 1

M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N

M I N Ő S É G

L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány

L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1066x801 pixel

L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI

S z í n : szürke

L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP

T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített

S T Á T U S Z

A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ

F E L D O L G O Z Ó

S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás

A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet