|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/045800/045884 F á j l n é v : 1344102255.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/045800/045884/1344102255_kiskep.jpg F ő c í m : Tó, mely tenger kék B e s o r o l á s i c í m : Tó, mely tenger kék S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : pearl65 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-09-02 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2012-08-04 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Természetjárás, hegymászás T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : természetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : tó M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel. A település közelében már az ókorban bányászkodtak. A falut először egy 1299-ben kelt oklevél említi ("Ruda" alakban). A 14. században jelentősen felfejlődött, a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt. 1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök. A bányászat és ezáltal Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. A vasércbányászatot és -dúsítást 1985. december 31-én szüntették be. 2008. július 1-jén várossá nyilvánították. Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize! A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat. Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van, és megközelítése is csak magánúton, a tulajdonos engedélyével lehetséges. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos! K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Marcsaa: Rudabánya - bányató U R L : http://dka.oszk.hu/029100/029110 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2560x1440 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |