D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : vasarnapi_ujsag_1861_06_pix_Oldal_08_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Gróf Andrássy Gyula
B e s o r o l á s i   c í m : Gróf Andrássy Gyula
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-07-29
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 8. évf. 45. sz. (1861. november 10.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Magyar belpolitika
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Andrássy Gyula, id. (1823-1890)
V I A F I d : 51697843
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : államférfi
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : miniszterelnök
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : diplomata
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nemesi cím
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Gróf Andrássy Gyula.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (Kassa, 1823. március 3. - Volosca (Fiume mellett),[2] 1890. február 18.); magyar politikus, államférfi, 1867-71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871-79-ig az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, ifj. Andrássy Gyula apja.
Apja gróf Andrássy Károly (1792-1845), anyja Szapáry Etelka grófnő (1798-1876). Születési helyét illetően a források hol Tőketerebest, hol Kassát, hol Oláhpatakot említik. (Tőketerebesen ifj. Andrássy Gyula gróf született 1860-ban)
...
1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követe lett, a diétán többször felszólalt, Kossuth Lajos politikájának támogatójaként.
1848 áprilisától Zemplén vármegye főispánja, Jellasics betörése után a megyei önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vett a pákozdi csatában, majd harcol Schwechatnál is. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgált. 1849 tavaszán honvéd ezredessé léptették elő. A Szemere-kormány külügyminiszterének gróf Batthyány Kázmérnak megbízásából Konstantinápolyba utazott diplomáciai küldetésben, a szorongatott magyar szabadságharc számára igyekezett külföldi támogatást szerezni. Többször utazott Párizsba és Londonba is. A szabadságharc bukása után nem térhetett haza.
1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) felakasztották a szabadságharcban való részvételéért. Kisebb megszakításokkal Párizsban élt, élénken részt vett a társasági életben, kora egyik legszebb férfijának tartották. A párizsi hölgyek a "szép akasztott" (le beau pendu) néven emlegették. Malomvízi Kendeffy Katinka grófnővel az emigrációban kötött házasságot.
1857-ben hazatérhetett. Azonnal bekapcsolódott a politikába, Deák Ferenc követőjeként. Kegyelmet nem kért, a főispáni tisztséget sem vállalta el újra, meg kívánta várni, míg újra alkotmányos viszonyok jöhetnek létre. Továbbra is kapcsolatban maradt az emigrációval. Sátoraljaújhely követe az 1861-es és az 1865-1868-as országgyűlésen, 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke volt. A kiegyezést előkészítő tárgyalások egyik vezetője lett, a kiegyezést megszövegező ún. Hatvanhetes bizottság tagjaként.
Deák Ferenc javaslatára 1867. február 17-én[1] Ferenc József miniszterelnökké nevezte ki. Az Andrássy-kormány, Magyarország első kormánya az 1848-49-es forradalom és szabadságharc óta február 20-án tette le hivatali esküjét.
Június 8-án Ferenc József magyar királlyá koronázásakor ő látta el a nádor feladatait a ceremónia során. A miniszterelnöki tisztséget 1871. november 14-ig[1] látta el. Jelentős érdemeket szerzett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtésében. Politikai helyzete kényes volt, mivel miniszterelnökként nem ő, hanem Deák volt a parlamenti többség vezetője, másrészt ekkor még a kiegyezés ellenzőinek tábora is igen erős volt. Andrássynak jelentős szerepe volt a horvát-magyar kiegyezés (1868) létrejöttében, a nemzetiségi törvény megalkotásában és az önálló magyar Honvédség megalakításában. Miniszterelnöksége idején került sor az Állami Számvevőszék felállítására, a közigazgatás és a bíráskodás szétválasztására, a Határőrvidékek feloszlatására.
1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere volt, egy ideig a közös pénzügyeket is felügyelte. E tisztségében átalakította a Monarchia külpolitikájának addigi irányvonalát, megszüntette az ország elszigeteltségét, közeledett a Német Császársághoz, az Orosz Birodalomhoz és Olaszországhoz is. Bismarck kancellárral baráti viszonyt ápolt. Később főleg a magyar közvélemény nyomására szakított az oroszbarát politikával, és a Monarchia semleges maradt az 1877-78-as orosz-török háborúban. Külügyminiszterségének legnagyobb eredménye az 1878-ban megtartott berlini kongresszus volt, amely gátat vetett a háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák-Magyar Monarchia lehetőséget kapott Bosznia-Hercegovina megszállására. Ennek kapcsán főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt számos bírálatot kapott, ezek hatására lemondott. Még lemondása előtt sikerült megkötnie a Német Birodalommal azt az alapszerződést, amelyet a kiegyezés mellett élete másik fő művének tekintett. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gróf Andrássy Gyula
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gróf Andrássy Gyula
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Marastoni József: Andrássy Gyula gróf arczképe és aláirása
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1360x1488 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 299 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella