|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/041200/041299 F á j l n é v : 1900bb_Page_087_f.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/041200/041299/1900bb_Page_087_f_kiskep.jpg F ő c í m : Dobozi és hitvese B e s o r o l á s i c í m : Dobozi és hitvese E g y é b c í m : Székely Bertalan történeti festményei M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : festő B e s o r o l á s i n é v : Székely U t ó n é v : Bertalan I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1835-1910 V I A F I d : 53087889 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-02-24 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : festmény A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 47. évf. 11. sz. (1900. márczius 18.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Művészettörténet T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1527-1790 T á r g y s z ó : történelmi festmény M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : történelmi esemény ábrázolása M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Dobozi Mihály (-1526) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : historizmus M i n ő s í t ő : stílus T á r g y s z ó : 1861 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Dobozi és hitvese. Székely Bertalan történeti festményei. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Egy nagyérdemű festőművészünk, Székely Bertalan műveinek tekintélyes, bár koránsem teljes gyűjteményét látjuk együtt a Nemzeti Szalonban most rendezett kiállításon. Székely művei azok közé a művészi alkotások közé tartoznak, a melyek jelentőségéből az izlés, a művészi fölfogás, a divat változásai mitsem vonhatnak le. Művészetének legbenső lényege, éltető eleme, a nemzeti érzés sugárzik ki belőlük. Vannak festményei, a melyek évtizedek előtt keletkeztek, technikai szempontból magukon hordják koruk jellegét és mégis teljes közvetlenséggel szólnak lelkünkhöz. Alkotójuk kimagasló és jellemző alakja marad mindenkor művészetünk történetének. ... Következő festménye, Dobozi Mihály és hitvese, a legismertebb és legnépszorűbb képek egyike, a melynek méltán nagy hatása volt. De Székely megkapóbban, nagyobb művészi valószerűséggel ábrázolja a csöndesebb, mélyebb, inkább elégiái érzéseket, mint az indulatok, a düh kitöréseit. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 18.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Dobozi Mihály - a korabeli írások adatai szerint nagy valószínűséggel a fejérmegyei Dobozra (ma Alcsútdoboz) való egytelkes nemes katona volt, aki részt vett a maróti csatában.
A róla szóló történetet többek között az Istvánfi-krónika, Verancsics Antal maróti-csata legendája is feldolgozta, s ő volt az, akit Székely Bertalan és Madarász Viktor is megfestett. 1526 után, mikor a török a Vértesben, s annak környékén is megjelent, a környék népe a török elleni védelem céljából egy tó közelében Herégynél (Héreg?) és Marótnál (Pusztamarót), - az érseki birtokon - gyűlt össze, azonban ezt a tábort a török bevette, és az ellenállókat kardélre hányta. A magyarok szeptember derekán megerősítették táborukat árkokkal és szekerekkel, így kívánták védeni asszonyaikat, gyermekeiket, vagyonukat. A törökre több ízben rátörtek, és annak súlyos veszteségeket okoztak. Itt küzdött a török ellen Dobozi Mihály is. A török hatezer janicsár, több ezer lovas és nagyszámú ágyú bevetésével, hatalmas veszteségek árán foglalta el ezt a tábort. Foglyokat azonban nem sikerült ejtenie, mert a tábor egy része elmenekült, másik része elesett a csatában. Dobozi Mihály a tábor elestekor kivágta magát, feleségét lovára kapva menekült. Amikor az üldöző csapat már majdnem beérte, a hű asszony könyörgésére, hogy ne kerüljön ellenség kezére, s becsületét mentse, leszúrta feleségét, maga pedig utolsó leheletéig harcolt a török ellen. A magyarok vesztesége e ellenállásnál a mohácsihoz volt mérhető, mert vagy húszezer ember maradt holtan a csatatéren, de a török veszteségei is nagyobbak voltak a mohácsi veszteségnél. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Dobozi Mihály K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Képzőművészet Magyarországon: Székely Bertalan: Festmények 1870 előtt K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Madarász Viktor: Dobozi és hitvese A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1531x1338 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |