D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1900bb_Page_061_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Vitézvári báró Simonyi József huszárezredes
B e s o r o l á s i   c í m : Vitézvári báró Simonyi József huszárezredes
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-02-12
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 47. évf. 8. sz. (1900. február 25.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : nemesség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : huszár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : katonatiszt
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Simonyi József (1771-1832)
V I A F I d : 300206996
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 18. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Vitézvári báró Simonyi József huszárezredes.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Nyolcz kisebb kép a huszárság legkiválóbb vezéreinek arczképeit tünteti föl, közöttük Koháry, Nádasdy, Ziethen, Bercsényi és végűl a legvitézebb huszár, a meseszerű hős, báró vitézvári Simonyi József huszárezredes arczképét, a melyet Ernst Lajos gyüjteményében levő egykorú rézmetszet után mutatunk be. Méltó, hogy a mikor a huszárság dicső múltjáról van szó, az ő nemes alakjáról és életéről röviden megemlékezzünk. 1771 márczius 18-án született. Atyja Pestre adta iskolába, de a fiú tanulás helyett beállott a Greffen-huszárokhoz. Onnan kiváltották szülei, de nem sokára megszökött s beállott a Worumser-huszárokhoz. 1789-ben Pancsova mellett már részt vesz a török elleni harczokban, hogy azután nem sokára a nagy Napóleon ellen harczoljon. Számtalan hőstettei közül felemlítjük a Salo-nál a Garda-tó melletti 1796 május 2-ikán vívott ütközetet, midőn Quosdanovics osztrák altábornagyot a francziák bekerítették és 30 tartalék ágyúját elvették. Simonyi, a ki akkor már őrmester volt, egy szakasz huszárral a francziákra rontott, az ágyúkat és hadtestének elfoglalt tábori készletét visszavette, sőt a hadtest hátvonalát is teljesen fölmentette. 1802-ben megkapta a Mária Terézia rendet, melynek alapján 1804-ben báróvá lett. 1809-ben már mint őrnagy vett részt a szerencsétlen wagrami ütközetben. Legnagyobb hőstetteinek egyike a Thaya hídjának védelme. Rendelete úgy szólt, hogy a hidat védje, a míg csak lehet, és Simonyi 30,000 francziával szemben, hat ágyúval, egy zászlóalj gyalogsággal, egy század utászszal és egy század huszárral több óra hosszat védelmezte a reá bízott hidat. Az alvezérektől több parancs érkezett e közben a védelem abbanhagyására, Simonyi azonban mindig azt üzente vissza, hogy: még lehet védeni. Azután felgyújtatta a hidat s az égő hídon át vonúlt csak vissza, még ott is verekedve, úgy hogy mire átértek, a híd leégett s az ellenség a túlparton rekedvén, a sereg visszavonulása biztosíttatott. A lipcsei csatában mellbe lőtték, de a zsebében levő tárcza felfogta a golyót. 1814 február 17-ikén a megáradt Rhône-on éjnek idején átúsztatott ezredével s megtámadta a francziákat, a kik rémülten futottak szanaszét. Ma sem tudni, miért, 1832-ben elfogták, czímeitől, rangjától, érdemrendjeitől megfosztották és az aradi várban tömlöczbe vetették, hol fél év múlva 1832 augusztus 3-ikán bánatában meghalt. Ime, ez volt a vége a világ egyik legnagyobb hősének. Vitézi érdemrendjeitől megfoszthatták, de nem vehették el azt a hatalmas sebhelyet arczárói s azt az előnevet, melyet a nép adott neki, hogy "a legvitézebb huszár". (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 25.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia : Simonyi József
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Nagy Pál: Vitézvári Báró Simonyi József herczeg hessen Homburg magyar lovas regement híres ezredes kapitánnyának példás élete leírása
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Magyar Néprajzi Lexikon : Simonyi óbester
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Varga József: Simonyi József
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1093x1464 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella