D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1899_Oldal_197_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Castelar Emil
B e s o r o l á s i   c í m : Castelar Emil
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-02-05
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 46. évf. 23. sz. (1899. június 4.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Európai országok történelme
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : arckép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : diplomata
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Castelar, Emilio (1832-1899)
V I A F I d : 27085279
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : illusztráció
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Spanyolország
G e o N a m e s I d : 2510769
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Castelar Emil
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Századunk egyik legkitűnőbb politikai szónoka, a spanyol nemzet legeszményibb lelkű politikusa s leghíresebb írója halt meg május hó 25-én.: Castelar Emil." [...] "Huszonkilencz éves korában a madridi egyetemen a bölcsészet, történelem és irodalom tanára lett s e minőségében óriási hatást tett nemcsak az ifjúságra, hanem a madridi társadalomra is, mely nagy számmal tódult előadásait hallgatni. E miatt s a "La Demokrácia" czímü lapjában folytatott köztársasági izgatásai miatt a kormány megfosztotta állásától. Erre a kortezbe választatta magát képviselőnek s ezzel egészen a politika terére lépett. 1866-ban részt vett egy a Bourbon-dinasztia elleni összeesküvésben, s mikor a tervezett forradalom nem sikerült, a kormány halálra kerestette. Sikerült neki külföldre menekülnie, mire távollétébon halálra Ítélték. Két évig tartó száműzetése alatt többnyire Parisban tartózkodott, 1868-ban újra forradalom tört ki Spanyolországban I. Amadé király ellen, melynek hírére Castelar hazasietett. Ekkor vetette föl egyik legnagyobb szabású eszméjét: az összes román népek szövetségét a germánok és szlávok ellen, a mely azonban örökre utópia maradt. A forradalom azonban sikerült, I. Amadé lemondott s Castelar pártja ragadta magához a főhatalmat. Castelar a külügyi tárczát vállalta el, hogy említett eszméjének megvalósításához foghasson, de az országot dúló belzavarok megakadályozták az eredményes működésben. A folytonos villongások között, melyeket a karlisták és a föderalisták támasztottak, egymás után buktak meg a köztársasági kormányok. Castelart időközben a kortez elnökének, majd pedig a végrehajtó bizottság elnökének s diktátornak választották meg. A pártokra bomladozott nemzet erejét azonban az ő szónoki hatalma sem tudta egységesíteni; szervező ereje nem volt elég nagy, hogy a hadsereg fegyelmét s az ország belső rendjét fentartsa. E mellett, mivel a pillanat szükségéhez képest, különösen a föderalisták ellen oly rendszabályokhoz kellett nyúlnia, melyek saját elveivel se fértek meg, pártfelei elvfeladással s a köztársasági államformához való hűtlenséggel is vádolták. 1874-ben, január 2-án a képviselőházban leszavazták, mire ő lemondott s elkeseredve külföldre ment. Ezzel vége szakadt gyakorlati politikai pályafutásának. Ezentúl leginkább az irodalomnak élt." ( Forrás: Vasárnapi Ujság 46. évf. 23. sz. (1899. június 4.))
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A spanyol országgyűlés megnyitása
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1715x1079 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fodor János