|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/038900/038925 F á j l n é v : 1898_Oldal_187_r.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038900/038925/1898_Oldal_187_r_kiskep.jpg F ő c í m : Groisz Gusztáv, Kolozsvár követe B e s o r o l á s i c í m : Groisz Gusztáv, Kolozsvár követe E g y é b c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-12-15 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : köztisztviselő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : jogász M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : bíró M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Groisz Gusztáv (1811-1874) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Groisz Gusztáv, Kolozsvár követe. Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg. Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ... Május 30-án istententisztelet után a város diszgyülést tart a redouteban, hol Béldy Ákos gróf megnyitója után Albach polgármester mond beszédet. A gyülésen Márki Sándor egyetemi tanár történelmi szempontból, Groisz Gusztáv képviselő pedig közjogi szempontból méltatja az uniót, mire a főispán záróbeszédet mond. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Groisz Gusztáv (Kolozsvár, 1811. március 20. - Kolozsvár, 1874. április 7.) konzervatív politikus, Kolozsvár főbírája 1847-1849 között. A középiskola elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott a kolozsvári római katolikus líceumban. 1830-tól az erdélyi királyi főkormányszéknél viselt hivatalt, majd 1837-ben Kolozsvár főjegyzőjévé választották. 1847-től 1849 végéig a város főbírói tisztét töltötte be. 1848 novemberére Erdély egyre nagyobb területe állt osztrák katonai kormányzás alatt, az ellenséges haderő Kolozsvárt is több irányból fenyegette. Miután a város védelmére kirendelt 51. kolozsvári gyalogezred parancsnoka, Baldacci Manó tábornok elrendelte Kolozsvár kiürítését, a város közgyűlése a feladás mellett döntött. Az erről szóló szerződés aláírására Mikó Imre és Groisz Gusztáv, illetve Puchner tábornok között került sor november 17-én. A város így mentesült a fosztogatástól, viszont 210 000 pengőforint hadisarcot kellett fizetnie. 1850-től 1861-ig kerületi főnök volt Marosvásárhelyt, Nagyszebenben, Szilágysomlyón. Az erdélyi királyi főkormányszék reaktiválásakor tanácsossá és csakhamar alelnökké nevezték ki, s annak feloszlatásakor beosztották a belügyminisztériumba, ahol 1872-ben helyettes államtitkár volt. 1848 előtt két ízben képviselte Kolozsvárt az erdélyi országgyűlésen. 1872-ben pedig Szászsebes országgyűlési képviselőjének választották. Tevékeny tagja volt az Erdélyi Római Katolikus Státusnak. Érdemeiért a császár a Ferenc József-renddel és a Lipót-rend kis keresztjével tüntette ki; a forradalom leverése után passzív ellenállásba vonult erdélyi magyarság többsége azonban megvetette és árulónak tekintette. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Groisz Gusztáv (politikus) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Gyergyai Ferencz, Kolozsvár követe : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből U R L : http://dka.oszk.hu/038900/038924 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 534x712 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |