D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/038900/038915 F á j l n é v : 1898_Oldal_187_g.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038900/038915/1898_Oldal_187_g_kiskep.jpg F ő c í m : Zeyk Károly, Kolozsmegye követe B e s o r o l á s i c í m : Zeyk Károly, Kolozsmegye követe E g y é b c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-12-13 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : országgyűlési képviselő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : köztisztviselő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Zeyk Károly (1810-1885) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : főispán M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Zeyk Károly, Kolozsmegye követe. Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg. Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ... ... E közben az országgyűlés termében, hol a két Zeyk, József és Károly, kiáltá el még egyszer az Unió szent szavát, s miután Pálfi János Udvarhelyszék nevében 30 ezer székely vitéz karját ajánlta föl Magyarhon védelmére... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Zeyk Károly, Zeyk Dániel kormányszéki tanácsos és a Vay Kata fia, 1810-ben született Diódon. Családjának nemzeti szellemű műveltsége és a politikai élet iránt való érdeklődése, nagy hatással lehetett ifjúkorára. A marosvásárhelyi kollégiumban tanulmányait elvégezve, a királyi tábla szolgálatába lépett, majd 1832-ben fölment Bécsbe és a kancellária gyakornoka lett. Itt a kortársait és családja többi tagját, is annyira jellemző természettudományos érdeklődés őt sem hagyta pihenni. Szabadidejében a bécsi egyetem természetttudományi előadásait hallgatta. Tudományos érdeklődése olyan nagy volt, hogy e miatt sokat bosszantották, és "tudós fogalmazónak" nevezték. Politikai felfogása miatt 1836-ban állásáról lemodnott, hazatért és kevéssel azután elvette br. Kemény Juditot. 1837-ben Kolozsmegye országgyűlési követének választotta és ettől kezdve az erdélyi haladó pártnak bátyjával együtt egyik megbecsült, irányító szellemű tagja lett. 1848. augusztusában a kormány belügyminisztériumi tanácsossá és osztály-igazgatóvá nevezte ki. Ezután br. Vay Miklós kormánybiztos mellé jogi tanácsadónak leküldték Erdélybe. 1849-ben, amikor a kormány Debrecenbe költözött, ő is felment Debrecenbe és egy ideig egymaga vezette a belügyminisztériumot. A világosi fegyverletétel után viszavonulit birtokára, de a kiegyezés után ismét résztvett a közélet minden munkájában. Előbb belügyminisztériumi államtitkár, majd 1875-ben Alsófehér megye főispánja lett. Ugyanebben az időben mint főgondnok a református egyház életében is tevékeny részt vetít. 1885-ben halt meg. (Forrás: Erdélyi múzeum, 49. köt. 1944. 3/4.füz.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A kolozsvári uniós gyűlés K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Gróf Kun Kocsárd, Hunyadmegye követe : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből U R L : http://dka.oszk.hu/038900/038914 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 559x724 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |