D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_187_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Báró Puchner Antal, királyi biztos
B e s o r o l á s i   c í m : Báró Puchner Antal, királyi biztos
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-12-13
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : arisztokrata
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : katonatiszt
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kormányzó
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Puchner Antal Szaniszló (1779-1852)
 M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Báró Puchner Antal, királyi biztos.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé.
...
...megjelent az erdélyi királyi főkormányszék, s az elnöki széket gróf Teleki József főkormányzó vette át. Küldöttséget nevezett ki, mely a királyi biztosnak összegyűlésüket tudtára adja. Egy negyedóra múlva, mint királyi biztos a 70 éven felül járó báró Puchner Antal, lovassági altábornagy, erdélyi főhadi kormányzó is megjelent. A mint szokás, a trón emelvényén foglalt helyt, állva. Megnyitó beszédét magyarul tartá. Először hangozván az országgyűlési teremben királyi biztos ajkáról magyar szó: hosszan tartó örömriadás és tapsvihar keletkezett. Az épület előtt tolongó népsokaság s a nemzetőrök hosszú során is szűnni nem akaró éljenzés harsogott végig.
Báró Puchner V. Ferdinánd király nevében üdvözlé az egybegyült Karokat és Rendeket, s átadta a királyi előterjesztéseket. ...
(királyi hivatalos ... a választott követek mellett, a király által minden pártból, rendesen főrendűekből, kinevezett kisebb serege, az egykamarájú országgyűlésben mintegy a főrendiháznak felelt meg) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Puchner Antal Szaniszló, Stanislaus Anton Puchner, báró (Selmecbánya, 1779. - Bécs, 1852. december 28.) császári és királyi lovassági tábornok, az 1848-49-es szabadságharcban erdélyi főhadparancsnok.
Pozsonyban végezett jogi tanulmányok után lépett a hadseregbe. 1799 és 1801 között hadnagyként szolgált a nemesi testőrségben. Egy könnyűlovas ezred főhadnagyaként részt vett a napóleoni háborúkban. A háború után az Itáliában szolgált, 1824-től ezredesi, 1832-től vezérőrnagyi rangban. 1834 és 1840 között ő volt a Pápai Államot megszálló osztrák csapatok parancsnoka. 1840-től altábornagyként a bécsi Udvari Haditanácsnál szolgált, majd 1846-ban erdélyi főhadparancsnokká nevezték ki. E minőségében 1848. május 29-én ő nyitotta meg az utolsó erdélyi országgyűlést, amely kimondta a Magyarországgal való uniót.
A Batthyány-kormány megalakulása után az erdélyi főhadparancsnokságot is a magyar hadügyminiszter alá rendelték, Puchner azonban magyar származása ellenére nem volt sem az unió, sem az alkotmány híve. A magyar minisztérium utasításait rendre figyelmen kívül hagyta és Latour bécsi hadügyminiszter - többnyire titkos csatornákon eljuttatott - utasításait követte. Az 1848. október 3-ai uralkodói manifesztum következményeként október 18-án nyíltan felmondta az engedelmességet a magyar országgyűlésnek és ostromállapotot hirdetett ki. Nagyszebeni főhadiszállásáról irányította az erdélyi hadműveleteket, melyek következtében december közepéig - Háromszék kivételével - egész Erdély a császáriak kezére jutott.
Az erdélyi magyar csapatok élére december 8-án kinevezett Bem tábornok sikerei után Puchner maga állt az erdélyi császári hadsereg élére. Az erdélyi téli hadjárat kezdetben váltakozó sikerrel folyt. Puchner a január 17-ei gálfalvi ütközetet elvesztette, de Bem Nagyszeben ellen indított január 21-ei támadását sikerült visszavernie, majd február 4-én, a vízaknai ütközetben csaknem döntő vereséget mért a magyar csapatokra. Az 1849. február 9-ei piski ütközetben végül Bem csapatai győztek és rövidesen felszabadították Erdélyt. Puchner a megmaradt császári és cári csapatokkal Havasalföldre szorult ki. A szabadságharcban ezután már nem vett részt.
Rövidesen Bécsbe utazott, hogy vereségét igazolja. Mentségeit el is fogadták, mert Bem elleni január 21-ei nagyszebeni és február 4-ei vízaknai győzelmei jutalmául március 13-án lovassági tábornokká léptették elő, és megkapta a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki keresztjét. 1849 októberében Velence (azaz Veneto tartomány) kormányzója lett, de rövidesen, 1850. július 22-én lemondott, betegsége miatt nyugalomba kellett vonulnia. Bikali birtokán temették el. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Puchner Antal Szaniszló
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Idősb gróf Bethlen János, kir. hivatalos : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 552x702 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella