|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/038800/038814 F á j l n é v : 1898_Oldal_138_a.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038800/038814/1898_Oldal_138_a_kiskep.jpg F ő c í m : Szent Gellért - Túry Gyula festménye a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán B e s o r o l á s i c í m : Szent Gellért - Túry Gyula festménye a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán S z e r e p : festő B e s o r o l á s i n é v : Túry U t ó n é v : Gyula I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1866-1932 V I A F I d : 311448492 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-11-12 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : festmény A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 45. évf. 16. sz. (1898. április 17.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T á r g y s z ó : oltárkép M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : festmény M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szent M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : püspök M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : főpap M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 1898 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Szent Gellért. - Túry Gyula festménye a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A magyarországi kereszténység apostolai közt Gellért püspök az egyetlen, ki magasztos hivatását a vértanúság koronájával fejezte be. S a magyar nép kegyelete nem emelhetett neki szebb emléket, mint a midőn a szikla-ormot, melynek tövében a hagyomány szerint nemes lelkét kilehelte, az ő nevéről nevezte el. Gellért püspök Velenczében látta meg a napvilágot, hol szülei előkelő olasz patricziusok voltak. Ezek az egyháznak szánták gyermeküket már ötéves korában, kinek mikor fölnevekedett, minden vágya az volt, hogy a Szentföldre eljuthasson. De egy tengeri vihar feltartóztatta útjában s összehozta a pannonhalmi monostor apátjával, kinek rábeszélésére azután Magyarországba jött, István király udvarába. István király 1030 körűl legyőzvén a Maros mellékén uralkodó Ajtonyt, tartományát elfoglalta s külön püspökséget állított fel benne. E püspökség élére állította azután Gellértet, ki ilyenformán az első marosvári, vagy későbbi néven csanádi főpásztor lőn. Ő szervezte ezt az egyházmegyét, mely mindjárt kezdetben hét főesperességre oszlott, ú. m. a csanádi vagy székesegyházi, temesi, aradi, marosontúli, kevei vagy torontáli, sebesi és krassói főesperességre. Minthogy ezeket akkor az illető vármegyékről nevezték el, fogalmunk lehet róla, milyen hatalmas területre terjedt ki a Gellért apostoli működése. Ő maga nem tudott magyarul, de maga mellé magyarul tudó papokat választott, kiket azután első főespereseknek tett meg. Ő vetette meg alapját a csanádi iskolának is, berendezte a káptalant, alapított számos monostort, melyeknek szerzetes lakói a kereszténység és a műveltség terjesztésében buzgó munkatársai lettek. Maga is többször bejárta egyházmegyéjét, mindenütt oktatva a népet s hirdetve az egyedül üdvözítő hit magasztos tanait. Általánosan tudva van, hogy életét a később róla elnevezett Kelenhegy tövében a fellázadt Vata és pogány társai oltották ki. Kövekkel verték agyon, midőn több püspöktársával együtt Székes-Fehérvárról a Lengyelországból hazatért Endre herczeg üdvözlésére sietett. Halálának napja 1046. szeptember 24-ikére esett. Miután emlékét már előbb a nép a szentség hirével övezte, VII. Gergely pápa 1083. augusztus havában István királylyal és Imre herczeggel együtt szentté avatta.
Szent Gellért utódja a püspöki széken, Dessewffy Sándor, hazánk fennállásának ezeréves ünnepe alkalmából, megbízta Túry Gyula festőművészt, hogy Szent Gellértnek, mint a csanádi egyházmegye égi patrónusának alakját oltárra alkalmazható képen örökítse meg. A művész, kinek festményét mai számunkban bemutatjuk, Olaszországban külön tanulmányokat tett e képéhez, s Gellértet abban az ünnepélyes pillanatban tünteti fel, midőn az egybesereglett nép körében a kereszténységet hirdeti. A Legenda szerint olyan tömegesen tódult a nép a szent igék hallgatására, hogy a templomba nem fért be, hanem a templomot környező czíntermet is betöltötte. A kép is épen azt a jelenetet örökíti meg, mikor Szent Gellért a románstilű templom kapujában állva, lelkes beszédet intéz ájtatos hallgatóihoz, kik közt az egyszerű pór mellett ott látjuk Csanád vezért és vitéz harczosait is. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Szent Gellért K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Túry Gyula U R L : http://dka.oszk.hu/039700/039760 K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Túry Gyula falfestményei a saári templomban : Aba Sámuel átadja a saári templomot a benczéseknek U R L : http://dka.oszk.hu/039700/039762 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1110x1597 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |