D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/038400/038401 F á j l n é v : 2206106366_3c3a70953f_o.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038400/038401/2206106366_3c3a70953f_o_kiskep.jpg F ő c í m : Tisza B e s o r o l á s i c í m : Tisza S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Csuhai U t ó n é v : István I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : István E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-06-25 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2007-08-19 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Flickr-be való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Flickr M e g n e v e z é s : Flickr C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz A l t é m a k ö r : Természeti földrajz T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Természetjárás, hegymászás T á r g y s z ó : folyóvíz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : természetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : folyópart M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : holtág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Tisza (folyó) M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : A dead canal of the river again, this time at Tiszalök. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik, majd áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is[1].
Galerius császár i. sz. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió csatorna ősét, amely a Balatont köti össze a Dunával, valamint zsilipet építtetett.
A régebbi kutatók arról számoltak be, hogy a Sió balatoni kitorkollása még a rómaiak idejében mesterséges úton, egy zsilippel vezette le a tó magas vizeit. Virág Árpád minden lehetséges történeti forrásmunkát, régészeti eredményt újra mérlegre téve cáfolta a római zsilip létét, bizonyítván, hogy a Sió az elmúlt évezredben, a siófoki zsilip megépítéséig csak természetes módon vett részt a balatoni vízforgalomban. A Balaton vízállás-változásai a történelem folyamán elég tág határok között mozogtak. A 18. század második felében kezdődtek az első lépések a tó és környékének mezőgazdasági, hajózási (víziszállítási) hasznosítása érdekében. Mária Terézia uralkodása alatt Krieger Sámuel kamarai mérnök, akinek a Balaton első, pontos térképét köszönhetjük, - javaslatot tett a tó és mocsarai részleges lecsapolására. Terve nem csupán a tavat érintette, hanem összefüggést teremtett a Sárvíz-, Sió-, Kapos-szabályozás munkálatai között. Virág Árpád gondos kutatómunkával számbavette a 18 - 19. század Balaton térképeit. A térképtörténeti kutatásai eredményeképpen rendet teremtett az eredeti mappák és különféle célú egykorú, vagy későbbi másolataik tekintetében.
A magyar reformkorban már más elképzelések születtek a Balaton hasznosítására. A mezőgazdaság extenzív fejlesztésével kapcsolatos földbirtokosi érdekek a Sárvíz, Kapos és legfőképp a Sió szabályozását eredményezték. Kimagasló szerepet játszott a sárvízi tervek megvalósításában Beszédes József, a Sárvízi Csatorna Társulat igazgató főmérnöke, aki az 1827. évi XXXIII. tc. alapján vetett papírra elképzeléseket az érintett folyók és a Balaton vízviszonyainak rendezésére. A 19. század közepétől ismét új, addig számításba sem vett előnyöket kínált a tó a partjait felkereső utazóknak és kikapcsolódni vágyó helybéli társaiknak. Lassan megindult a tavon a gőzhajó forgalom, s a déli parton az 1860-as években megjelent a Déli Vasút sínpárja is. A két erős érdekérvényesítő csoportosulás, a vasúttársaság és a birtokosok ekkor összefogtak. A Balaton vízállásának szabályozása számukra létkérdéssé vált.
Az első siófoki zsilip megépülésével állandósult a vita is. Mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió-csatorna) méretei megfelelőek-e az igényeknek. A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett az elmúlt évszázadban megjelentek a turizmus igényei is.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Csuhai István: Sió U R L : http://dka.oszk.hu/011800/011822 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1280x960 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |