|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1898_Oldal_097_c.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/038300/038379/1898_Oldal_097_c_kiskep.jpg F ő c í m : Vágó Pál, Styka, Spányi Béla B e s o r o l á s i c í m : Vágó Pál, Styka, Spányi Béla E g y é b c í m : A "Bem és Petőfi" czimű új körkép festői M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Weinwurm U t ó n é v : Antal I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1845-? S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-10-11 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 45. évf. 11. sz. (1898. márczius 13.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Művészettörténet T á r g y s z ó : csoportkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : festőművész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Vágó Pál. Styka. Spányi Béla. A «Bem és Petőfi» czimű új körkép festői. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Bem és Petőfi. Az új körkép. Jan Styka hálás a kitüntető érdeklődésért, melyben Kosciuszkóját két évvel ez előtt a magyar fővárosban részesítették. A nagyhatású lengyel körkép után magyar körképet festett, melynek tárgya szabadságharczunk egyik legfényesebb eseménye: Nagy-Szeben ostroma. A jeles képírót két indító ok vezérelte tárgyának megválasztásában. Nagy-Szeben ostroma tagadhatatlanul egyik legemlékezetesebb fegyverténye a magyar szabadságharcznak, aztán a függetlenségért folytatott küzdelmek egyik legnagyobb alakjának: Bem tábornoknak nevével áll szoros kapcsolatban, kit a lengyel nemzet büszkén vall magáénak. Jan Stykában, ki nemcsak jeles művész, hanem egyuttal igaz hazafi is, ekként a magyar nemzet iránt érzett meleg rokonszenv s az élénk hazafias érzés egyesült, hogy a legújabb körképet necsak érdekes látványossággá, hanem egyuttal értékes és tanulságos művészi alkotássá is tegye. Styka azok közé a művészek közé tartozik, a kik valósággal beleélik magokat tárgyukba, s addig nem fognak az alkotás nagy munkájához, mig minden legkisebb részletet gonddal és szeretettel át nem tanulmányoztak. A lengyel művész egész kis könyvtárt olvasott össze a magyar szabadságharczra vonatkozó munkákból; múzeumokban, ereklyetárakban fölkutatta az egykorú öltözékeket, fegyverzeteket; meghallgatta a nagy események még életben levő tanuit s kétszer is ellátogatott a helyszinére, hogy ottan gondos tanulmányokat tegyen, részletekre is kiterjeszkedő vázlatokat készítsen. Mikor aztán mindezekkel készen volt, munkatársaiul fölszólitotta az élénk előadásban jártas Margitay Tihamért, a ki azonban közbejött betegsége miatt rövid idő múlva kénytelen volt abbahagyni a munkát, továbbá a geniális Vágó Pált s újabb tájképfestészünk egyik mesterét: Spányi Bélát, hogy velük együtt megalkossa a nagymérvü körképet: Szeben ostromát. Styka egy évnél tovább valóságos kétlaki életet folytatott. Alig pihent meg lembergi otthonában, fiatal neje és gyermekei körében, már ismét Szebenben, Brassóban vagy Budapesten találtuk, mert nyugtalan természete és művészi ambicziója nem engedte, hogy mindaddig egy helyben maradjon, mig nagy föladatának minden részlete tisztán nem állott szemei előtt. Eleinte az volt a terve, hogy Budapesten fogja festeni a képet; de aztán családi körülményei miatt abban állapodott meg magyar barátaival, hogy ezek menjenek ő hozzá Lembergbe s ott dolgozzanak. Hónapokon át vidáman, lelkesedéssel folyt a munka, s hogy ez a körkép az igazi inspiráczió alkotása: meglátszik az óriási vászon minden kis foltján. Styka, Vágó és Spányi egész lelküket adták oda, hogy a hazafias lelkesedés tüzét sugárzó, maradandó értékkel bíró művet teremthessenek. Napokig gyönyörködtem a lelkes munkában, s most, midőn itt Budapesten újra előttem áll a nagy alkotás, újra fölelevenülnek lelkemben a Lembergben támadt érzelmek. Bem és Petőfi nem egyszerű, pillanatnyi hatásra számított panoráma, hanem egyike a legszebb modern históriai festményeknek. A körkép késő délutáni világításban mutatja az oroszok által elfoglalt s Bem ostromló csapatjai által körülvett Nagy-Szebent. A város német stylben épített házai és tornyai a füstfelhővel borított vöröses ég hátteréből bontakoznak ki. Egyes helyeken már pusztít a magyar bombák által élesztett tűz, s füstje sűrű fátyolként borúl a látóhatárt szegélyező magas hegyekre. A legélénkebb összeütközés szintere a alatt látható kőhíd, melyen az orosz katonasággal a Bem által annyira kedvelt székely fiúk már véres tusára keltek. Roszúl ruházott, fegyverben szükölködő csapat ez, de minden egyes tagja oroszlánként küzd, s hogy a küzdelem vége csak diadal lehet: azt a derék fiúk arczáról és lelkes mozdulatairól egyaránt leolvashatjuk. Az összegabalyodás annyira természetes, hogy a fegyverek csattogását és a hangok zürzavarát is hallani véljük. ... (Szana Tamás.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. márczius 13.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Tarnówi Körzeti Múzeum keresi a magyar szabadságharc ötvenedik évfordulóján, 1898-ban Budapesten kiállított Bem-Petőfi Körkép / Erdélyi Panoráma fennmaradt darabjait. Az ópusztaszeri Feszty-körképhez hasonló óriási (120 méter hosszú, 15 méter magas) festményt az idő folyamán több, önálló motívumokon alapuló kisebb képre vágták. A tarnówi múzeumnak évtizedeken át tartó kutatómunkája során mostanra a körkép 24 részletét sikerült fellelnie, s 10 részlettel rendelkezik saját gyűjteményében. Ezekből látható most egy szép válogatás a Budapesti Történeti Múzeum "Ilyen tavasz csak egy volt életemben" c. kiállítás különlegességeként. Bízunk benne, hogy a festmények budapesti bemutatásának hírére Magyarországon is felbukkannak a panoráma további, elveszettnek hitt részei. A Lengyel Intézet honlapján (www.lengyelintezet.hu) megtekinthetők az eddig megtalált festményrészletek, illetve a teljes panoráma korabeli fotófelvétele, ami megkönnyítit az elveszett részek azonosítását. Az Erdélyi Panoráma az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát ábrázolja, ahol Bem József lengyel tábornok vezetésével a magyar honvédsereg fényes győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. A hatalmas méretű vásznat lengyel és magyar festők készítették 1897-ben a magyar kormány felkérésére a lengyel Jan Styka vezetésével, olyan neves magyar művészek közreműködésével, mint Vágó Pál, a csatajelenetek kitűnő festője, Spányi Béla, a neves tájképfestő és Margitay Tihamér. ... (Forrás: polinst.hu) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Vágó Pál K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Spányi Béla: Bodajk tájképfestője K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipedia: Jan Styka K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Erdélyi körkép A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 742x1446 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |