D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_068_b.jpg
C Í M 
F ő c í m : Port Arthur kikötője
B e s o r o l á s i   c í m : Port Arthur kikötője
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-09-19
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 8. sz. (1898. február 20.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Ázsiai országok történelme
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Hadtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : városkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kikötő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Kína
G e o N a m e s I d : 1814991
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Port Arthur (Kína)
G e o N a m e s I d : 1801722
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1898
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Port Arthur kikötője.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Port Arthur.
Annak a foglalásnak is beillő megszállásnak az emlegetése közben, mely a mult év végén történt Khina éjszakkeleti partmellékén, s melyet a közvélemény a diplomaták ismételt tiltakozása mellett is a khinai birodalom fölosztása kezdetének tekint, Kiaocsaun kivűl Port Arthur neve fordult elő leggyakrabban. Mindkét hely kikötő a Sárga-tenger partján, közel a nagy pecsili öbölhöz, mely Pekingnek, Khina fővárosának, mintegy a saját tengere. Kiaocsaut a németek, Port Arthur kikötőt az oroszok szállották meg és pedig mindkettőt a khinai kormány beleegyezésével.
Port Arthur a nagy khinai birodalomnak legújabb erősített kikötője. A híres alkirály, az Európában nem rég körutat tett s khinai Bismarcknak nevezett Li-Hung-Csang építtette ezt a várost és kikötőt 1880/84 között Liatung félsziget déli csúcsán s így mintegy őrálló erődnek szánva a pecsili öböl és a koreai öböl között. A városnak ma már 4000-nél több lakosa van; kikötője 460 méter hosszú s 320 méter széles e fölött 12 különböző európai jellegű erőd áll, több mint 40 Krupp-féle ágyúval, a város belsejében pedig számos vasöntőgyár, hajógyár és raktár van. A hatalmas erőd már 1894-ben szerepelt a khinai-japán háborúban, mikor a japánok rövid ideig tartó bombázás után bevették, de a békekötéskor visszaadták Khinának, ellenben a hadisarcz kifizetéséig megtartották maguknak a Port Arthurral csaknem szemközt s tőle 150 kilométernyire fekvő Váj-háj-váj kikötőt, a pecsili öböl másik kulcsát a Santung félsziget éjszaki partján. Ez is jó nagy erőd, nem messze a németek által megszállott kiaocsaui kikötőtől.
Port Arthurra már régóta vágyakoztak az oroszok különösen azért, mert a Csendes-oczeán partján nem volt egyetlen számbavehető kikötőnelyük sem. Vladivosztok, a legnagyobb orosz kikötő város, a hol a nagy szibériai vasút végpontja van, évente mintegy 8 hónapig használhatatlan, mivel a tenger vize itt befagy. Midőn 1897 decz. 18-án Reunoff orosz ellentengernagy Port Arthurt elfoglalta, hol a tenger vize soha be nem fagy, merész tettét azzal magvarázta az európai diplomáczia elött, hogy csak téli kikötőt akar ott biztosítani az orosz hajóhad számára s ezt igazolta azzal is, hogy a khinai kormány is ily föltétellel engedte át Port Arthurt az oroszoknak.
Mindd e mellett is nyilvánvaló azonban, hogy sem Kiaocsau se m Port Arthur, sőt talán Váj-háj-váj sem kerül többé vissza a khinaiak kezébe s a három nagyhatalom állandóan megmarad a Peking kulcsáúl tekinthető pecsili öböl közelében. Belátták ezt az angolok is, kiknek szintén van már erődjük Khina partjain, de jóval távolabb Pekingtől s hatalmuk és befolyásuk föntartása érdekében lépéseket is tettek, hogy ők is kapjanak Pekinghez közelebb valami területet. Ez azonban eddig még nem sikerült. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 20.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : ... 1898-ban Oroszország 25 éves bérleti szerződést írt alá a Liaotung-félszigetre és hozzálátott egy távol-keleti tengerészeti támaszpont kiépítéséhez Port Arthur kikötőjében, ami rendkívül feldühítette a japánokat, akik szintén nemzeti megaláztatásként élték át a külföldiek beavatkozását. A többi nagyhatalom, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia (érzékelvén Kína gyengeségét) további koncessziókat csikartak ki a Csing-kormánytól: Csingtao és Kiaocsou kikötőket a németek, Kuang-csou-ant a franciák, míg Wiehaiweit az angolok szerezték meg. ... (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Első kínai–japán háború
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A japán-khinai háborúból. - Vej-haj-vej kikötő és környéke
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1567x661 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella