D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/038200/038245
 F á j l n é v : 1898_Oldal_031_a.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038200/038245/1898_Oldal_031_a_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Óriási teknősbékák
B e s o r o l á s i   c í m : Óriási teknősbékák
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-09-11
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
M e g n e v e z é s : Állatvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 3. sz. (1898. január 16.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
U R L : http://epa.oszk.hu/00000/00030/02292/pdf/
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : teknős
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hüllő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állatkert
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Németország
G e o N a m e s I d : 2921044
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Hamburg
G e o N a m e s I d : 2911298
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Óriási teknősbékák.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A régi állatvilág kihalóban levő óriásai közül talán legkevésbbé ismerik nálunk azokat a rengeteg nagyságu teknősbékákat, melyek az Indiai- és Csendes-óczeán magános szigetein még most is előfordulnak, bár már aránylag csekély számmal. Ezért mutatunk be most közülök két példányt, melyek ez idő szerint a hamburgi hires állatkertben láthatók.
Az óriási teknősbékák hazája, mint emlitettük, a kevésbbé lakott, vagy igen néptelen szigetek, minők Réunion, Mauritius, Rodriguez, a Seychellek és Aldabra, de különösen a Dél-Amerikától nyugotra fekvő Galopagos szigetcsoport, melynek elnevezése is épen a teknősbékáktól ered, mivel fölfedezése alkalmával itt embert nem találtak, hanem annál több teknősbékát. Minthogy ezeket az állatokat senki sem háborgatta, mesés módon elszaporodtak. Igy Legnat, a Rodriguez szigetről szólva, 1691-ben a következő sorokat irja: "Oly sok teknősbéka van itt, hogy néha 2-3000 darabot lehet együtt látni s az ember több száz lépésnyire elmehet, egyiknek hátáról a másikra lépve." Aldabrában még a jelen században is százával fogdosták őket össze az oda menő hajósok. De épen ezen üldözés következtében folyvást apad a számuk s a ma már lakottabbakká lett szigeteken, minő Réunion, ritkaság számba mennek.
Kétségtelen, hogy az összes óriási teknősbékák egy fajhoz tartoznak. A mi teknősbékáinktól abban különböznek, hogy nyakuk nagyon hosszú s erősen kidomboruló, teknőik színe állandóan sötétbarna, vagy fekete. A szakemberek mintegy 10 élő s 5-6 száz kihalt teknősbékafajt különböztetnek meg.
A képünkön bemutatott állatok az Afrika keleti partján fekvő s kevéssé látogatott Seychell szigetcsoportról valók s nevük elefánt-teknősbéka (Testudo elephantina Gthr). A nagyobbik állatnak teknője egyenes irányban 124.5 centiméternyi, a hajlással együtt 155.5 s magassága 60 cm. Hasonló nagy állat még a muzeumokban is ritkaság. A British Muzeumban levő legnagyobb teknősbéka hossza 124.5, a Rothschild-féle Fring-muzeumban levőé 125.7 cm, tehát a két legnagyobbnak ismert állat csaknem ugyanolyan nagy volt, mint a hamburgi élőállat, melynek sulya 431 font. A kisebbik állat hossza 93.5 vagy a hajlással 128.5 centiméternyi és sulya az állatkertbe jutásakor épen 300 fontnyi volt.
Megérkezésük óta azonban tetemesen gyarapodott a sulyuk, mivel mindkét állat nagyon falánk. Az első hónapban 1225 font káposztát fogyasztottak el, tehát naponként átlag 38 fontot, mely azdag táplálkozás mellett a két hatalmas béka testsulya naponként 1-1fontnyival gyarapodott. Ezen kivül esznek még murkot, salátát és füvet s ugy látszik, hogy ezen táplálék mellett egészen jólérzik magukat. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 16.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Aldabrai óriásteknős
U R L : http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldabrai_%C3%B3ri%C3%A1stekn%C5%91s
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1007x796 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella