D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1895_Oldal_201_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Jules Claretie
B e s o r o l á s i   c í m : Jules Claretie
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-06-28
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 42. évf. 1-23. sz. (1895. Vasárnapi Ujság Regénytára Melléklet.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Világirodalom története
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Claretie, Arséne Arnaud (1840-1913)
V I A F I d : 95172612
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Claretie (ejtsd: klarti), Jules, valódi nevén Arséne Arnaud, francia író, szül. Limogesban 1840 dec. 3. Már mint diák kiadta egyik novelláját, azután teljesen az irodalomnak szentelte idejét s mint a Figaro és az Opinion nationale szinházi kritikusa nagy tekintélyre tett szert. 1885-ben a Comédie Francaise igazgatója és 1888. az akadémia tagja lett. Regényeiből, melyeknek első sorban köszönheti hírnevét, megemlítendők: Madeleine Bertin (1868); Le train numro 17 (1877); Le troisiéme dessous (1879); Monsieur le ministre (1882); Le prince Zilah (1884, magyar tárgyú); Candidat (1887); Pujoli (1890); Brichanteau (1896), legjobb regénye, és Le sang francais (1901) c. hazafias novellás kötete. A történelemírás és publicisztika körébe vágnak: Les derniers montagnards (1867); Histoire de la révolution de 1870-71 (2 kiad. 5 köt., 1875-76); Les Prussiens chez eux (1872); Cinq ans aprés, l'Alsace et la Lorraine depuis l'annexion (1876); La guerre nationale 1870-71 (1871). Azonkívül írt több históriai drámát (pl. Les Mirabeau, 1878) és nem egy regényét is átdolgozta a szinpad számára. Több operai szövegkönyvet is írt (La Navarreise, 1894; Thérése, 1907), melyeket Massenet zenésített meg. Magyarul megjelentek: A millió, ford. M. V. (Budapest 1882, 2 köt. ); A miniszter, ford. Fái J. Béla (u. o. 1882, 2 köt. ); Az elhagyatott ház (u. o. 1882. 2 köt. ); Noris, ford. Fehér Marietta (1883, 3 köt. ); Zilah herceg, ford. Günther Kégl Emerika (1885, 2 köt. ) A navarrai leány, ford. Ábrányi Emil (1894); Mornas Jean (1898); A mozdonyvezető (Egyetértés 1894. évf. ). (Forrás: Révai lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipedia: Jules Claretie
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 468x888 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella