D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1895_Oldal_038_e.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ugró-verseny
B e s o r o l á s i   c í m : Ugró-verseny
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Lábszánkó-versenyek Norvégiában
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-05-16
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 42. évf. 5. sz. (1895. február 3.)
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Sport, testnevelés
A l t é m a k ö r : Téli sportok
T é m a k ö r : Sport, testnevelés
A l t é m a k ö r : Sporttörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : látkép
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tájkép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : tél
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó :
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : versenypálya
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Ugró-verseny.
Lábszánkó-versenyek Norvégiában.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A lábszánkó-versenyekről.
A lábszánkózás a mint azt Hansen összehasonlító nyelvészeti kutatások alapján kimutatta - a finn-ugor népeknél született, még pedig abban az időben, a mikor a sok különböző törzs még nem volt különválva, hanem Szibériában, az Altai-hegység és Baikal-tó vidékén együtt lakott. De habár e mesterség atyamesterei ezek a mi dédőseink voltak is, valódi fejlődésre csak a norvégeknél jutott. Ők is réges-régen eltanulták a velük szomszédságban lakó lappoktól és finnektől s ámbár ez az időpont ki nem mutatható, bizonyos az, hogy a norvégek magát az eszközt már a 6-ik században ismerték és a 10-ik században gyakorolták is a lábszánkózást; legalább az e korabeli ó-éj szaki dalok, sagák számos vonatkozásai bizonyítják ezt.
...
Norvégiában a lábszánkó-versenyeknek két neme van: a távverseny (Laengdelöb) és az ugróverseny (Hoplöb); kivételesen s főleg a kisebb egyletek versenyeinél még egy harmadik is előfordul, a kezdetlegesség jellegével biró sikló-verseny. Ez utóbbinál a versenypálya egy meglehetős lejtő, mely pár száz méternyi hosszú s végén sík területen kifutóval végződik. A mérkőzés a körül forog, hogy a pályázók közül ki tud leggyorsabban a hegyről leesusszanva czélhoz érni; a súly tehát a siklás gyorsaságának jut. Ilyen versenyt mutat első képünk, még pedig hölgy-versenyt. ...
...az ugróverseny-terek is. Második képünk mutatja ezek berendezését, nevezetesen az ull-i (Norvégiában) pályát. A domb tetején állanak az indulók, a lejtő közepén van a 2 méter magas ugrósáncz, ! elől a norvég nemzeti színekkel díszítve. Minél meredekebb a lejtő, vagyis minél gyorsabb a siklás, annál messzebb ugrások tehetők; czélszerütlen, roszúl készült pályákon, még kitűnő ugrók sem birnak bizonyos távolon tul ugrani. Igy a mürzzuschlagi pályán, a miatt, j hogy az ugrósáncz után következő terület majdnem sík volt s nem képezte a lejtőnek folytatását vagy annak nagyobbodásat, a versenyen megjelent norvégek 10-11 méternél továbbra nem bírtak ugrani, (Chernel István írása) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Chernelházi Chernel István ornitológus, a sí magyarországi meghonosítója, kora legjobb sízője. 1865. május 31-én, Kőszegen született. ...
1891-ben feleségével együtt Norvégiába utazott, ahol nemcsak madártani, földrajzi kutatásokat végzett, hanem a sísporttal is megismerkedvén, hazatérése után ennek egyik lelkes terjesztője lett. A norvégiai útról síket hozott haza, 1893-tól több népszerűsítő cikket írt a síről, vagy ahogy ő nevezte, a lábszánkóról.
1896-ben adta ki A lábszánkózás kézikönyve című oktatókönyvét. A könyv a magyar nyelvű sí szakirodalom első és alapműve, a magyar sí szaknyelv megalapozó műve. Chernelházi Chernel István a maga idejében az ország legjobb síelője volt, ausztriai versenyeken indult, felesége pongyeloki Roth Dóra az első magyar síelő hölgy tőle tanult meg síelni. Élete utolsó két évében 3000 km-t síelt! (Forrás: skiculture.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Lábszánkó (ski) korcsolya
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Chernelházi Chernel István
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ugró-verseny az ull-i versenypályán : Lábszánkó-versenyek Norvégiában
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1183x821 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella