D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : Balazs_Bela.jpg
C Í M 
F ő c í m : Balázs Béla
B e s o r o l á s i   c í m : Balázs Béla
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : digitalizálta
B e s o r o l á s i   n é v : Róth
U t ó n é v : András Lajos
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : közreadó
T e s t ü l e t i   n é v : Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár
S z é k h e l y : Székelyudvarhely
O r s z á g : Románia
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-11
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Érdekes Ujság dekameronja
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Az Érdekes Ujság Dekameronja
S z e r z ő : szerk. Kabos Ede
M e g j e l e n é s : Budapest : Légrády, [1913-1916]
T í p u s : antológia
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár
M e g j e g y z é s : Róth András Lajostól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Fotóművészet, fényképészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Levéltári kutatás
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Filmművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : fénykép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kézjegy
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szignó
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : költő
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : filmrendező
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Balázs Béla (1884-1949)
 M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19-20. század
 M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert költő, író, filmesztéta, filmrendező, filmfőiskolai tanár. A 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása - többek között - a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György). 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt. Az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel filozófia előadásait látogatta. Megírta első könyvét, a Halálesztétikát. Költői pályája a A Holnap antológiában közölt verseivel indult (1908). Publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin); megjelentek első verseskötetei. 1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Több német és magyar nyelvű lap munkatársa volt, több német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert. 1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal: a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. Belépett a Német Kommunista Pártba. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól a moszkvai magyar nyelvű folyóirat Új Hang főmunkatársa volt. 1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó Ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában, Radványi Géza rendezésében. Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve - különösen filmesztétikai munkássága - a méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója, erős kihagyásokkal csak 1982-ban jelenhetett meg. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van. 1949-ben hunyt el, halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonában van. Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Thury Zoltán
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2481x3589 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
M E G J E G Y Z É S 
A z   a d a t r e k o r d r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : 2-5. köt.
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn